Tolnai Világlapja, 1914. július-szeptember (14. évfolyam, 27–39. szám)
1914-09-27 / 39. szám
m Csapószár hattyúfejjel. A puska másik formája: 0 golyót. A gyújtást égő kanóccal végezték. Ezt a fegyvert is mindég nagyobbra és nagyobbra készítették,úgy annyira, hogy voltak olyan nagy harci fegyverek is, amelyeket két ember kezelt. Az egyik tartotta, esetleg valami alátámasztó boton, vagy villán fogta, a másik pedig célozva elsütötte égő kanócával a lőport. Természetes fejlődés vezette az ilyen fegyvert az egyik irányban a legnagyobb tűzeső, az ágyú felé, a másik irányban a kézi fegyver, a puska felé. Nézzük előbb a kézi fegyvert, a puskát. Az első formát fölváltotta az a fok, amikor a cső puskatust kapott, s a gyújtónyílást oldalt helyezték el. Eleinte itt is kézzel tartották a gyújtózsinórt, de hamarosan készítettek egy" sárkány, hattyú, vagy egyél állatfejet ábrázoló koppantót, amelynél a gyújtózsinór az állat szájában volt, s midőn el akarták sütni a fegyvert, meggyújtották a zsinórt, azután céloztak, s a kellő pillanatban leeresztették a lőporra a ,,kakast". 1640-ig sok apró, inkább díszt és külső változást jelentő módosítást találunk a fegyveren, de ekkor a franciák föltalálták az acél és kova rendszert (Flint. Ebből lett a magyaros hangzású elnevezés: flinta.) Kétszáz esztendő telt el ezzel a rendszerrel, amelyet akkora tökéllyel kezeltek már, hogy például Nagy Frigyes porosz király egyik gárdaezrede ezzel a kovás puskával percenként öt lövést tudott leadni. (A mai fegyver 60 lövést, a gépfegyver 600-at tud lőni.) 1840-ben alkalmazták a németek legelőször a „perkusziós", magyarul átütő závárzatú fegyvert. (Kakasos zár.) Ez a találmány szorosan összefügg a lőpor, és a robbanó kemikáliákkal, s a föltaláló Forsith skót fegyverkovács 1807-ben készítette az első ilyen modellt. A németek ismerték föl legelőször e találmány jóságát, bár a fegyverek elöltöltő mivolta érezhetően mutatta meg a lövések lassúságát, mégis alkalmazták ezt az átütőrendszert, s mint később látni fogjuk, a hátul töltő fegyver föltalálásának sikeres fölhasználása épen abban rejlett, hogy a percussiós závárzat is A perkusziós (kakasos) závárzat. A tökéletességének első formája, puska meg volt már oldva. A mai rendszerű lőfegyver fejlődési pályafutását akkor kezdte meg, amikor a hátultöltő fegyvert föltalálták. Már Napóleon megbízta 1809-ben Paulin párisi fegyverkovácsot, akinek Dreisse is segített, hogy készítsenek neki jó hátultöltő fegyvert. Nem sikerült. Ellenben 1821-ben Dreyse egy tökéletes elöltöltő fegyvert ajánlott a németeknek, amelyet azonban azok nem fogadtak el. 1836-ban végre maguk a németek alkották meg az első hátultöltő modellt, amely az „átütő" závárzattal harminc esztendős kísérlet után olyan formában került ki, hogy azzal 1866-ban az ellenünk viselt háború sorsát a maguk javára tudták eldönteni. Innen kezdve már gyorsléptekkel szalad a fegyver a mai formájáig. Húsz év múlva az egész világon már a hátultöltő ismétlő fegyver van forgalomban. 1886 óta a svájciaknál a Schmidt Rubin rendszerű 12 lövetű, a franciáknál a Lehel rendszerű 18 lövetű, az angoloknál a Lee Melford rendszerű 10 lövetű, a belga, spanyol, chilei, brazíliai, szerb és a török hadseregben a Mauser típusú 5 lövetű, a mi hadseregünkben a németalföldi, az olasz és a román katonaságnál a Mannlicher szerkezetű 5 lövetű, az oroszoknál az 5 lövetű Mossui fegyver, végül a németeknél az úgynevezett „komissions" fegyver van használatban. Ez is öt lövetű. Ezek a modern fegyverek 3.8 — 4 kilóig terjedő súllyal és 6.5—8 milliméter csőnyílással (kaliber) bírnak. Még itt kell megemlítenünk a pisztoly eredetét, amelyet Zurkinden Miklós svájci fegy-' 7'.3- verkovács szerkesztett 1584-ben. A forgódobot, az ismétlés okából a XVII. eg. század végén a németek találták föl, ›« ==‹ s ez a rendszer azután a töltények töke-Sweizi hegyi ágyú a 15. századból. A legrégibb ágyú melynek csaknem modern az alsó váza. Az osztrák-magyar ismétlő fegyver, a Manlicher, 1888-as modell. A legrégibb német mozsárágyú a 14. századból. A ,,Dulle Greite'' (a bolond Erzsi) genti ágyú 1382-ből, 61 centiméteres kaliberrel. TOLNAI VILAG LAPJA 21