Tolnai Világlapja, 1915. január-március (15. évfolyam, 1–13. szám)
1915-03-18 / 12. szám
3S–22— TOLNAI VILÁG LAPJA nápolyból — délnyugati irányban vezet a Dardanellák szorosába, mindenkor nagy szerepet játszott a klasszikus görögség mitológiájában és történetében. Abydus és Sestus között veretett hidat Xerxes perzsa király is a tengeren, mikor milliós hadseregével elárasztotta Thráciát és Macedóniát, hogy vérbe fojtsa a görög szabadságot. És amikor a vihar pozdorjává törte a perzsák hajóhídját, a dölyfös zsarnok százezer rabszolgával megkorbácsoltatta a tengert, amiért föl mert lázadni ellene!... Ebből a szűk tengertorkolatból, rövid kanyarulat után, ugyancsak délnyugati irányban vezet ki az Égei-tengerre a Dardanellák szorosa, kulcsa és kapuja Konstantinápolynak, mely egyúttal a Feketetenger korlátlan uralmát és birtokát is biztosítja. Akié a Dardanellák, azé Konstantinápoly is, és Törökország azért hirdette ki a dsihádot, a szent háborút, hogy utolsó csepp vérig védelmezhesse ezt a fontos tengerszorost, amelynek birtokára Anglia és Oroszország oly leplezetlen mohósággal vágyakoznak ... Hatvan félelmetes hajóóriás ostromolja Bizánc kapuját, és amikor először hire futott a gigászi erőfeszítéssel megkezdett ostrom ijesztő arányainak, szinte a lélekzetét is visszafojtva, mélységes megdöbbenéssel kérdezte magában mindenki, hogy mi lesz, ha az egyesült francia-angol hajóhadnak mégis sikerül rommá lőnie a Dardanellák erődjeit és betörni a tengerszorosba? ... Hogy mi „lenne" akkor? ... Oh, semmi: csak Törökország kiszorulna Európából és Oroszország, mely Nagy Péter cár óta a bizánci kelet-római császárság örökösének hirdeti magát, egyszerűen elfoglalná Konstantinápolyt, föltétlen úl lenne a Fekete-tengeren és a Dardanellákon át kijutna a Földközi-tengerre is, ahonnan mindeddig ki volt zárva. A kérdés csak az, hogy: — bevehető-e a Dardanellák szorosa? Illetőleg, egészen szabatosan: lehetséges-e, hogy az egyesült francia-angol flotta betörjön a tengerszorosba és fölhajózva a Hellespontuson a Márvány-tengerbe, megostromolhassa Konstantinápolyt? A felelet erre csak egy lehet: hogy pusztán flotta-támadással — legyen ez a flotta bárminő erős és hatalmas — nem lehet kierőszakolni az átkelést a Dardanellá- kon. Behatolni a szorosba lehet egy darabon, de végig hajózni rajta, föl egészen Konstatinápolyig: céltalan és lehetetlen vállalkozás. A Dardanellák bejáratát két szemben fekvő erőd, a Szeddil-Bahr és a Kuni Kale védi. Ezeket az erődöket a 8—10 kilométer távolságra hordó óriási hajóágyúkkal esetleg sikeresen bombázhatják a hatalmas dreadnoughtok, amelyek ekkora távolságból, mivel folyton mozognak, nehezen találhatók el. De, még ha föltesszük is, — ami azonban nem valószínű, sőt csaknem lehetetlen, — hogy az angol-francia flottának sikerül teljesen rommá lőnie a Dardanellák kapuját őrző két erősséget, ezzel még csak a bejárat lett szabad, de nem maga a tengerszoros is, melyet mintegy 70 kilométer hosszúságban többszörös aknasorok zárnak el, a két parton pedig az erődök egész sorozata dominál. Tegyük föl azonban, hogy elesik a szoros kapujának két erődje és az ostromló flotta előtt megnyílik az út, a Dardanellákon fölfelé. Egészen bizonyos, hogy a flotta egy méternyire se tudna, vagy merne előre menni, mert kétségtelen, hogy a szoros többszörös vonalban el van zárva tengeralatti aknákkal, amelyek vagy önműködően robbannak föl, mihelyt a fölöttük úszó hajó hozzájuk ér, vagy pedig tengeralatti kábellel robbantják föl messziről, mihelyt a dreadnoughtok az aknamezőt megközelítették. Fölszedni, kihalászni ezeket az aknákat képtelenség, mert a partokon végig redutok, földvárak és erődök vannak, melyek a kanyarulatok mögött leselkednek az ellenséges hajókra, ugy hogy mihelyt előtűnnek, — még pedig itt már nem nagy távolságra, — azonnal sűrü golyózápor zúdulna rájuk az elresett szárazföldi ütegekből. Mert a szoros szűkebb részein, ahol a dreadnoughtok 2—3 vagy legfölebb 3—4 kilométernyire volnának kénytelenek elhaladni az erődök előtt, ezeknek ágyúi valamennyit elsülyeszthetnek, mivel ekkora távolságról már a 15— 21 centiméteres gránátok is átütik a legvastagabb hajópáncélt. De még a legjobb esetben is csak a Kilid Bahr és Kale Szultánié erődökig juthatnának el a dreadnoughtok. Mert itt, ahol a szoros helyenként alig 1A—2 kilométer széles, még a török szárazföldi csapatok is pozdorjává se lőhetnék a gyámoltalan flottát, — hiszen ily rövid távol A Dardanellák egyik erődje magában a szorosban. Végig az egész partvonal mindkét oldalán, körülbelül 70 km. hosszúságban, egymást követi az ehhez hasonló erődök láncolata. WW