Tolnai Világlapja, 1942. április-június (44. évfolyam, 13–25. szám)
1942-04-22 / 16. szám
A fény: a mirigyek karmestere A tavasz és az ősz a nátha évszaka. Erről a mi égövünk alatt már mindenki szerezhetett, sajnos, tapasztalatokat. Tavasszal 60 százalékkal több ember hal meg tuberkulózisban, mint ősszel. Néhány évtizeddel ezelőtt a nyári hónapokban átlag 4,6-szor annyi csecsemő halt meg, mint az év egyéb részeiben. Ezzel szemben a diftériás halálozások száma ősszel éri el a csúcspontját. Ilyen tapasztalati tények ismeretében alig lehet kétséges, hogy a betegségek és az évszakok között összefüggések állanak fenn. Mindamellett a tudomány sok esetben mást derített fel, így például a régi Oroszországban minden tél végével szinte járványszerűen lépett fel a sötétben való vakság. Ma már tudjuk, hogy ennek a jelenségnek a közelgő tavaszhoz semmi köze sem volt, hanem a húsvéti böjtöt terhelte érte a felelősség. A böjti időszakban megengedett ételek A-vitaminban szegények voltak, márpedig a sötétben való vakság egyedüli oka az A-vitaminhiány. A kanyaró elsősorban téli betegség és az orvosok hosszú ideig kutatták a hideg és a kanyaróra való hajlam közti összefüggést. A rejtély megoldásakor azután kiderült, hogy a kanyarónak sincsen közvetlen köze a télhez. A kanyaró egyszerűen közvetlen érintkezés útján terjedő fertőző betegség, télen pedig, amikor az emberek szorosabb érintkezést tartanak fenn egymással, több alkalom van a fertőzésre. A fény viszont sokkal nagyobb hatással van az emberre, mint ahogy általában gondolják. Mint sok állatnál, az embernél is a látóidegek közvetlen összeköttetésben állanak az agyfüggvénymiriggyel, amely mint a „belső szekréciós mirigyek karmestere” irányítja a többi hormonmirigy működését.; ezek pedig a maguk részéről a növekedést, a különböző tápanyagok feldolgozását és általában a szervezet teljesítőképességét szabályozzák. Valószínűleg a fénnyel, illetőleg a lapoknak ősszel beköszöntő rövidülésével van összefüggésben a vándormadarak őszi költözködése is. A télen pihenőre vonuló állatok téli álmát hasonlóképpen jól meg lehet magyarázni a fény csökkenésével. A sötétség hatásának az élőlények közül legjobban mégis a növényvilág van alávetve. Egyes növényeket a hosszú nappalok gyors növekedésre bírnak, ami az érési folyamatot lassítja ; mások éppen fordítva viselkednek. Az előbbi csoportba tartozik többek között a búza is. E tulajdonságát a búzanemesítőnek sikerült is kihasználniuk. A fénnyel nemcsak a növényeket, hanem az emberi természetet is erős mértékben lehet befolyásolni. A magaslati kúrák már régóta bizonyos népszerűségre tettek szert. Épúgy, mint a kiadós torna után, nyolcnapos magaslati napkúra után is a szervezet sokkal kevesebb bomlásterméket ad le a vérnek, az ember teljesítőképessége tehát fokozódik. A sugarak hatása valószínűleg abban áll, hogy a szervezet bizonyos hatóanyagait aktiválja. Miután eddig már sikerült a javított magaslati napot, tudniillik olyan készülékeket gyártani, amelyek hosszúhullámú ultraviola-sugarakat sugároznak, a jövőben még több lehetőség nyílik majd arra, hogy a sötét tél következményeinek hatását a technika segítségével ellensúlyozhassuk. Aranyat, ezüstöt, fogaranyat, brilliánst legdrágábban veszek. Zálogból díjmentesen kiváltom Baross Altezerh&a, Baross utca Q4 Telefon: 140—969. Kérem a címre ügyelni. Qe#• ...ÉS A FÁBÓL CUKOR LETT A múlt század második felében Braconnet francia kémikus meglepő felfedezésre jutott. Kénsavval végzett kísérletei során rájött, hogy a tömény kénsav a fát alkotórészeire — azaz cellulózéra és ligninre — bontja, a cellulózét viszont sikerült cukorrá változtatnia. Ez a felfedezés akkoriban a tudomány és a gazdasági élet köreiben egyaránt óriási feltűnést keltett, hiszen a cukorrépafeldolgozó ipar azokban az években még gyermekcipőben járt. Braconnet azonban nem tudott felfedezésével mit kezdeni. Annak kimutatásával ugyan, hogy a cellulózé cukorból áll, fontos lépéssel gazdagította a kémia tudományát ; az a technikai probléma azonban, hogy a fából miképpen lehessen cukrot gazdaságosan előállítani, még hosszú ideig megoldatlan maradt. 1856-ban Braconnet honfitársa, Réchamps, új utakon indult neki a problémának. Eljárása azonban még mindig túl drága volt. Sőt Béchamps kísérletei folytatójának, Danzivillének, ötlete is csak ötlet maradt. Ezek a kudarcok mégsem tudták a kutatókat elkedvetleníteni. A francia Meisen nyomán két amerikai tudós, Ewen és Tomlinson, a drága sósavnak higított állapotban való felhasználására dolgozott ki eljárást és hasznosítására Georgetotonban gyárat is alapítottak. Száz kiló száraz faanyagból ezen az úton azonban csak hat liter spiritusznak megfelelő cukrot tudtak előállítani, így a gyár hamarosan kénytelen volt üzemét beszüntetni. A világháború a nagy problémát ebben a megoldatlan, majdnem reménytelen állapotában találta. Pedig Németországnak roppant nagy szüksége lett volna cukorra. A robbanóanyag-előállítás legfontosabb alapanyaga a cukor segítségével előállítható glicerin. Mi mást tehetett Németország: minden gazdaságossági szempont mellőzésével kénytelen volt a Molson-módszerrel dolgozó gyárak egész sorát felállítani. Ezek a gyárak azonban a világháborút természetesen nem élték túl. A világháború tapasztalatai természetesen a német kutatókat is fokozottabb munkára ösztönözték. Berglus doktor munkatársaival tízéves munka után megtalálta végre a gazdaságos megoldást. A reszelő géppel felaprózott és teljesen kiszárított faanyag cellulózctartalma — megfelelő hidegben és sósav hatására — oldat alakjában válik ki; további sósavkezelésre pedig a cellulózoldat is vízben oldható magasabbrendű cukorfajtára bomlik. A sósav elvonása után laza por marad hátra, tiszta szénhidrát, amely megfelelő keveréssel kitűnő erőtakarmányt ad. A por alakjában kiválasztott facukrot további eljárással természetesen alkohollá vagy élesztővé is át lehet alakítani. Most már a találmány gyakorlati kiaknázása sem váratott sokáig magára. Miután Berglus doktor svájci facukorgyára életképesnek bizonyult, 1933-ban Németországban nyomban hatalmas facukorgyárat rendeztek be. Egy másik kutató ismét visszatért a higított sósavas eljáráshoz. Néhány évi kísérletezés után Scholler doktor már a nyilvánosság elé is léphetett új eljárásával, amely a cellulózénak hígított sósavval való átmosásán alapult. Scholler doktornak nyolcvanszázalékos hatásfokot sikerült elérnie. A Bergius-eljárás nagyszerű szénhidráttartalmú erőtakarmány előállítására alkalmas ; Scholler eljárásának végső terméke pedig a spiritusz, amelynek a benzinhez keverve — mint üzemanyagnak rendkívüli hadigazdasági jelentősége van. Ám ezenkívül BARNA I. fogorvoslésra jogosított All. vizsg. fogász FOGÁSZATI MŰTERME évtizedek óta VIII.Baross u.98. I. emelet 2. Címre ügyelni! Országosan elismert legkiválóbb, legjobb fogászati munkák hírneves készítője. Műfogak, fogsorok, ki nem vehető hidak és koronák, fájdalommentes foghúzás és fogtömés. Tízéves jótállás. Fogadóórák reggel 8-tól este 8-ig. Vasárnap és Uuurpunp délelőtt iI. OTBA- tagoknak hozzájárulás nélkül. Vidéki fogbetegek részére a fogorvoslás körébe eső munkák 48 órán belül elkészülnek. Telefon : 14—80—94, a facukorelőállítás melléki emlékeinek is nagy gazdasági jelentőségük jut. A lignin finomra őrölt állapotban robbanékony; ennél a tulajdonságánál fogva kitűnően alkalmas úgynevezett Rupa-motorok — a legmodernebb exploziós motorok — hajtására , de különböző műanyagokat, sőt háztartási célokra szolgáló brikettet is lehet belőle készíteni, ezenfelül talajjavítási célokra is nagyon jól fel lehet használni. Az elcukrosítási eljárás során természetesen egyben a lombos fák cserző- és festőanyag tartalmát és a tűlevelű fák terpentin- és gyantatartalmát is el lehet vonni. ÁGYTOLL olcsón! Tarkatoll 70 fillér, jobb 1.20, sz. vegyes fosztott 1.40, jobb 2.20, mégjobb 2.80. Fehér fosztott libatoll 4.20, jobb 5.20, még jobb 6.20, kimondott jóminőségű 7.—. lehelyrst 8.50 pengőtől szállít 5 kilós papírzsák csomagolásban bérmentor, utánvéttel. Tisztviselőknek 3% kedvezmény. VAHKA ANTAI, ágylollvállalata Kiskunfélegyháza, Szent János tér 5. szám. Rend sem jobb a Deákné vásznánál Annak idején Debrecenben híres kosztadé asszony volt Deákné. Többek között egy korhelységéről és mulatozásáról ismert diákot tartott, akinek Vászon volt a neve. A debreceni többi kosztadó asszony így korholta a maga diákját, ha éjszakázott vagy korhelykedett: , ,Kend sem jobb a Deákné vásznánál”. HÓNALJIZZADÁS, kéz- és labiratus és a velejáró kellemetlen tünetek, aiz átizzadt ruhák és azok elviselhetetlen szaga csaknem mindenki kétségbeejtő problémájáé „AXILL0L“ biztos és tökéletes szer a kellemetlen izzadás teljes megszüntetésére. Egyetlen pro bit meglepő eredményt biztosít. Szentlélek gyógyszertár rt., ezelőtt Török Petika Budapest, VI. Király u. 12 17