Tolnai Világlapja, 1942. október-december (44. évfolyam, 40–52. szám)

1942-10-07 / 40. szám

A szászvárosi kollégiumtól a hon­védelmi miniszteri székig A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közölte a legfelsőbb kéz­iratot, amely szerint a kormányzó vitéz Bartha Károly honvédelmi minisztert, saját kérelmére, állá­sától felmentette, utódául pedig vitéz lefő nagybaczoni Nagy Vilmos ny. vezérezredest nevezte ki. Az új honvédelmi miniszter 1884-ben az udvarhelymegyei Parajdon született, mint életrajzából ki­tűnik, fényes katonai pályát futott be. Édesapja bányamérnök volt, aki nagy örömmel vette tudo­másul, amikor fia a szászvárosi kollégium elvégzése után kijelen­tette, hogy katonai pályára megy. Ez a pálya a Ludovika Akadé­mián kezdődött, amelynek vitéz Nagy Vilmos évfolyamelső hall­gatója volt. 1905-ben avatták hadnaggyá s a szabadkai 6. hon­védgyalogezredhez kapott szol­gálati beosztást. Két évvel ké­sőbb tiszti tanfolyamra Buda­pestre vezényelték, majd a bécsi hadiiskola hallgatója lett. A hadi­iskolát is kitűnő eredménnyel vé­gezte. Utána a vezérkarhoz ke­rült, majd a 79. budapesti honvéd­­gyalogdandárhoz osztották be. Ebben a beosztásban érte az első világháború kitörése és dandáré­val először a Szerbia elleni har­cokban vett részt, majd részt vett a kárpáti támadó hadjáratban. 1916-ban a Szirmay-hadtest pa­rancsnokságánál teljesített szolgá­latot és részt vett a lucki áttörés utáni súlyos harcokban. A breszt­­litovszki békekötés után vitéz Nagy Vilmost az erdélyi arc­vonalra vezényelték, ahonnan a honvédelmi minisztérium szerve­zési osztályához osztották be. Itt a jövendő magyar hadsereg szer­vezésének előmunkálatain dolgo­zott egészen az összeomlásig. 1934-ben nevezték ki tábornokká (vezérőrnagy), három évvel ké­sőbb altábornagy és az I. had­sereg parancsnoka, 1940-ben gya­logsági tábornokká lépett elő, egy évvel később mint vezérezredes nyugállományba vonulásakor pe­dig a m. kir. tanácsosi címet kapta. A számos magyar harc­téri kitüntetésein kívül több olasz ■és német kitüntetés tulajdonosa is. Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vil­­m­os nevéhez is fűződik Észak- Erdély és a Székelyföld vissza­térése. Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmossal ízig-vérig nagy katona került a honvédelmi mi­niszteri székbe. Az új kalocsai érsek Magyarország egyik legna­gyobb közjogi méltósága, a kalocsai érsekség új gazdát kapott: Glattfelder Gyula csa­­nádmegyei püspök került az érsekség élére. XII. Pius pápa nevezte ki és kinevezése osztat­lan örömet keltett az egész magyar katolikus társadalom­ban. Glattfelder Gyula a ma­gyar főpapok sorában az elsők között áll. Nagytudású, al­kotó egyházférfiú, ő terem­tette meg a Szent Imre-kollé­­giumokat és a szegedi építke­zések nagy része szintén az ő nevéhez fűződnek. A legkivá­lóbb szónokok egyike. Mélyen­­szántó prédikációi mellett nagyhatásúak azok a beszé­dei is, amelyeket a felsőházban szokott elmondani. Ezekre a beszédekre nemcsak a katoli­­kusság, hanem az egész ma­gyar közvélemény felfigyel. Glattfelder Gyula, aki nemrég ünnepelte püspökségének har­mincéves jubileumát, irányí­tója a magyar katolicizmus életében döntő befolyású egye­sületeknek és szervezeteknek. Vezetője az Actio Catholicának és elnöke a Pázmány Egyesü­letnek, a katolikus újságírók egyesületének. Mert az új ka­locsai érsek nemcsak kiváló szónok, hanem a toll mestere is. Stílusa világos, magyar, minden írott mondata kris­tálytiszta, mint a hegyekben csörgedező patak vize. Glattfelder Gyula hatvan­nyolc éves korában került a kalocsai érsekség élére. Buda­pesten született, a teológiát a budapesti egyetemen végezte, majd egy ideig mint hittanár működött, aztán a központi papnevelő intézet főnöke lett. Amikor 1910-ben az egyetem teológiai fakultásán az egy­házi ékesszólástan tanárává nevezték ki, e megbízatásá­ban is nagyjelentőségű mun­kát végzett. Egy évvel később már Csanádi püspök. Az össze­omlás után négy esztendőn át nagy erővel védte a katolikus egyház és a magyarság érde­keit a román impérium alatt. A románok Glattfelder Gyulát székhelyéről, Temesvárról ki is utasították. Akkor került Szegedre és onnan igazgatta a csonka-csanádi egyházmegye magyar részét. Hogy a mű­értéknek is beillő szegedi fo­gadalmi templom felépült, ez is nagyrészt az ő nevéhez fű­ződik. Glattfelder Gyula a ka­locsai érsekek sorában a nyolc­vanhetedik. A romhányi földbirtokos A dunáninneni evangélikus egy­házkerület legutóbb választotta meg püspökét és az egyházkerületi felügyelőt. A püspök Kardos Gyula balassagyarmati esperes lett ; az egyházkerületi felügyelői tiszt­ségbe pedig, Sztranyavszky Sán­dor örökébe, draskóci és laszkári Laszkáry Gyula lépett. Lasz­­káryval az evangélikus közéletnek egyik legkiválóbb és legképzettebb férfia került az evangélikus egy­ház szempontjából jelentős veze­tői pozícióba. Már tizennyolc éves korában érdeklődött egyháza igaz­gatása iránt és Kédbodony köz­ség az ifjú Laszkáryt egyházfel­ügyelővé is választotta. Régi ne­mesi családból származik, amely a maga eredetét Latibor nevű ősétől IV. Béla király koráig ve­zeti vissza. Édesapja, Laszkáry Gyula szintén a dunáninneni evan­gélikus egyházkerület felügyelői tisztségét töltötte be vagy húsz éven át és a főrendiház tagja is volt. Anyai részről is nem egy ősének volt vezető szerepe az evangélikus egyház életében, kö­zülük többek között vezető szere­pet vittek: ócsai Balogh Péter, aki a királytól a valóságos belső titkos tanácsosi címet is meg­kapta, aztán Tihanyi Ferenc, a temesi gróf. Laszkáry Gyula nagy­anyja, kisrédei Rhédey Borbála révén anyai részről az Árpádházi Aba-nemzetség leszármazottja. Draskóci és laszkári Laszkáry Gyula középiskolai tanulmányait a pozsonyi líceumban végezte, majd Tübingenben és Hochen­­heimben tanult s a budapesti egyetemen államtudományi okle­velet szerzett. Több éven át euró­pai tanulmányúton volt. Külföldi útjáról hazatérve, bekapcsolódott Nógrád megye közéletébe, édes­apja halála után pedig átvette a romhányi ősi birtok irányítását, amelyet mintagazdasággá fejlesz­tett. 1931-ben az evangélikus egy­házmegye felügyelőjévé válasz­tották. Gömbös Gyulához benső­séges barátság fűzte és elődének, Sztranyavszky Sándornak is sző­kébb környezetéhez tartozott. A dunáninneni evangélikus egy­házkerületnek most megválasz­tott tudós püspöke mellett, a hatvanhat éves, de hallatlan mun­kaerővel és frisseséggel megáldott Laszkáry Gyulával a legkiválóbb egyh­ázférfia­k egyike került az egyházkerület felügyelői tisztsé­gébe. Aki a magyar pénzügyek élén áll Kevés nemzet büszkélkedhe­­tik ma azzal, hogy pénzének értéke van. Hogy amikor lán­gokban áll az egész világ, nem omlott össze pénzügyi szá­mításunk. Mert hadat viselni és a pénz értékét befelé, ki­felé egyensúlyban tartani, eh­hez széleslátású pénzügyi po­litika kell. A hadbanálló nem­zetek kormányainak kiadásai a honvédelem terén megtíz­szereződnek s ugyanakkor ott­hon, a hátországban is súlyos feladatok megoldása vár a pénzügyi kormányzatra. Hogy a fronton küzdő katona ne szenvedjen semmi szükséget és a harcterektől messze, váro­sokban, falvakban meg ne akad­jon a munka, termelés — ez elsősorban a pénzügyi kor­mányzat működésétől függ. Megoldani ezeket a súlyos kér­déseket úgy, hogy a pénz, amiért dolgozunk, intakt, sér­tetlen legyen. Magyarország ma harcban áll és a szintén hadat viselő nagy nemzetek mellett büsz­kén állapíthatja meg, hogy pénze­­ sértetlen. Hogy a pengő ma valuta. A világ minden tájékán az. Érték! Az éveken át folytatott nagyszabású pénzügyi politi­kának eredménye ez. Hogy ilyen világviszonylatban is nagy eredményt érhettünk el, az a pénzügyi politikánk irá­nyítóinak érdeme. Magyarország pénzügymi­niszteri székében már évek óta Reményi-Schneller Lajos dr., az egyik legképzettebb pénz­ügyi szakember ül. Reményi- Schneller Lajos már egyetemi tanulmányai elvégzése után az állandó tanulást, a tovább­képzést megkövetelő pénzügyi pályára ment és ezt a pályát a Magyar Leszámítoló és Pénz­váltó Banknál kezdte, ahol harmincegy éves korában már igazgatóvá nevezték ki. Ebben azi időben alapította meg az Egyesült Magyar Malomipar RT-ot, majd néhány évvel ké­sőbb a Fővárosi Takarék kö­rül elért eredményeinek elis­meréséül a Budapest Székes­fővárosi Takarékpénztár ve­zérigazgatójául hívták meg. Széleskörű szakképzettségét, a pénzügyi téren végzett mun­kásságát az illetékes körök is figyelemmel kísérték s így ke­rült a pénzügyminisztérium élére. A képviselőházban tar­tott értékes beszédeit pártkü­lönbség nélkül mindig nagy figyelemmel hallgatták. E gondterhes idők kiváló pénz­ügyminisztere most töltötte be ötvenedik életévét. Vitéz lófé nagybaczoni Nagy Vilmos (MTI felv.)

Next