Tolnai Világlapja, 1942. október-december (44. évfolyam, 40–52. szám)
1942-10-07 / 40. szám
A szászvárosi kollégiumtól a honvédelmi miniszteri székig A hivatalos lap egyik legutóbbi száma közölte a legfelsőbb kéziratot, amely szerint a kormányzó vitéz Bartha Károly honvédelmi minisztert, saját kérelmére, állásától felmentette, utódául pedig vitéz lefő nagybaczoni Nagy Vilmos ny. vezérezredest nevezte ki. Az új honvédelmi miniszter 1884-ben az udvarhelymegyei Parajdon született, mint életrajzából kitűnik, fényes katonai pályát futott be. Édesapja bányamérnök volt, aki nagy örömmel vette tudomásul, amikor fia a szászvárosi kollégium elvégzése után kijelentette, hogy katonai pályára megy. Ez a pálya a Ludovika Akadémián kezdődött, amelynek vitéz Nagy Vilmos évfolyamelső hallgatója volt. 1905-ben avatták hadnaggyá s a szabadkai 6. honvédgyalogezredhez kapott szolgálati beosztást. Két évvel később tiszti tanfolyamra Budapestre vezényelték, majd a bécsi hadiiskola hallgatója lett. A hadiiskolát is kitűnő eredménnyel végezte. Utána a vezérkarhoz került, majd a 79. budapesti honvédgyalogdandárhoz osztották be. Ebben a beosztásban érte az első világháború kitörése és dandáréval először a Szerbia elleni harcokban vett részt, majd részt vett a kárpáti támadó hadjáratban. 1916-ban a Szirmay-hadtest parancsnokságánál teljesített szolgálatot és részt vett a lucki áttörés utáni súlyos harcokban. A bresztlitovszki békekötés után vitéz Nagy Vilmost az erdélyi arcvonalra vezényelték, ahonnan a honvédelmi minisztérium szervezési osztályához osztották be. Itt a jövendő magyar hadsereg szervezésének előmunkálatain dolgozott egészen az összeomlásig. 1934-ben nevezték ki tábornokká (vezérőrnagy), három évvel később altábornagy és az I. hadsereg parancsnoka, 1940-ben gyalogsági tábornokká lépett elő, egy évvel később mint vezérezredes nyugállományba vonulásakor pedig a m. kir. tanácsosi címet kapta. A számos magyar harctéri kitüntetésein kívül több olasz ■és német kitüntetés tulajdonosa is. Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmos nevéhez is fűződik Észak- Erdély és a Székelyföld visszatérése. Vitéz lófő nagybaczoni Nagy Vilmossal ízig-vérig nagy katona került a honvédelmi miniszteri székbe. Az új kalocsai érsek Magyarország egyik legnagyobb közjogi méltósága, a kalocsai érsekség új gazdát kapott: Glattfelder Gyula csanádmegyei püspök került az érsekség élére. XII. Pius pápa nevezte ki és kinevezése osztatlan örömet keltett az egész magyar katolikus társadalomban. Glattfelder Gyula a magyar főpapok sorában az elsők között áll. Nagytudású, alkotó egyházférfiú, ő teremtette meg a Szent Imre-kollégiumokat és a szegedi építkezések nagy része szintén az ő nevéhez fűződnek. A legkiválóbb szónokok egyike. Mélyenszántó prédikációi mellett nagyhatásúak azok a beszédei is, amelyeket a felsőházban szokott elmondani. Ezekre a beszédekre nemcsak a katolikusság, hanem az egész magyar közvélemény felfigyel. Glattfelder Gyula, aki nemrég ünnepelte püspökségének harmincéves jubileumát, irányítója a magyar katolicizmus életében döntő befolyású egyesületeknek és szervezeteknek. Vezetője az Actio Catholicának és elnöke a Pázmány Egyesületnek, a katolikus újságírók egyesületének. Mert az új kalocsai érsek nemcsak kiváló szónok, hanem a toll mestere is. Stílusa világos, magyar, minden írott mondata kristálytiszta, mint a hegyekben csörgedező patak vize. Glattfelder Gyula hatvannyolc éves korában került a kalocsai érsekség élére. Budapesten született, a teológiát a budapesti egyetemen végezte, majd egy ideig mint hittanár működött, aztán a központi papnevelő intézet főnöke lett. Amikor 1910-ben az egyetem teológiai fakultásán az egyházi ékesszólástan tanárává nevezték ki, e megbízatásában is nagyjelentőségű munkát végzett. Egy évvel később már Csanádi püspök. Az összeomlás után négy esztendőn át nagy erővel védte a katolikus egyház és a magyarság érdekeit a román impérium alatt. A románok Glattfelder Gyulát székhelyéről, Temesvárról ki is utasították. Akkor került Szegedre és onnan igazgatta a csonka-csanádi egyházmegye magyar részét. Hogy a műértéknek is beillő szegedi fogadalmi templom felépült, ez is nagyrészt az ő nevéhez fűződik. Glattfelder Gyula a kalocsai érsekek sorában a nyolcvanhetedik. A romhányi földbirtokos A dunáninneni evangélikus egyházkerület legutóbb választotta meg püspökét és az egyházkerületi felügyelőt. A püspök Kardos Gyula balassagyarmati esperes lett ; az egyházkerületi felügyelői tisztségbe pedig, Sztranyavszky Sándor örökébe, draskóci és laszkári Laszkáry Gyula lépett. Laszkáryval az evangélikus közéletnek egyik legkiválóbb és legképzettebb férfia került az evangélikus egyház szempontjából jelentős vezetői pozícióba. Már tizennyolc éves korában érdeklődött egyháza igazgatása iránt és Kédbodony község az ifjú Laszkáryt egyházfelügyelővé is választotta. Régi nemesi családból származik, amely a maga eredetét Latibor nevű ősétől IV. Béla király koráig vezeti vissza. Édesapja, Laszkáry Gyula szintén a dunáninneni evangélikus egyházkerület felügyelői tisztségét töltötte be vagy húsz éven át és a főrendiház tagja is volt. Anyai részről is nem egy ősének volt vezető szerepe az evangélikus egyház életében, közülük többek között vezető szerepet vittek: ócsai Balogh Péter, aki a királytól a valóságos belső titkos tanácsosi címet is megkapta, aztán Tihanyi Ferenc, a temesi gróf. Laszkáry Gyula nagyanyja, kisrédei Rhédey Borbála révén anyai részről az Árpádházi Aba-nemzetség leszármazottja. Draskóci és laszkári Laszkáry Gyula középiskolai tanulmányait a pozsonyi líceumban végezte, majd Tübingenben és Hochenheimben tanult s a budapesti egyetemen államtudományi oklevelet szerzett. Több éven át európai tanulmányúton volt. Külföldi útjáról hazatérve, bekapcsolódott Nógrád megye közéletébe, édesapja halála után pedig átvette a romhányi ősi birtok irányítását, amelyet mintagazdasággá fejlesztett. 1931-ben az evangélikus egyházmegye felügyelőjévé választották. Gömbös Gyulához bensőséges barátság fűzte és elődének, Sztranyavszky Sándornak is szőkébb környezetéhez tartozott. A dunáninneni evangélikus egyházkerületnek most megválasztott tudós püspöke mellett, a hatvanhat éves, de hallatlan munkaerővel és frisseséggel megáldott Laszkáry Gyulával a legkiválóbb egyházférfiak egyike került az egyházkerület felügyelői tisztségébe. Aki a magyar pénzügyek élén áll Kevés nemzet büszkélkedhetik ma azzal, hogy pénzének értéke van. Hogy amikor lángokban áll az egész világ, nem omlott össze pénzügyi számításunk. Mert hadat viselni és a pénz értékét befelé, kifelé egyensúlyban tartani, ehhez széleslátású pénzügyi politika kell. A hadbanálló nemzetek kormányainak kiadásai a honvédelem terén megtízszereződnek s ugyanakkor otthon, a hátországban is súlyos feladatok megoldása vár a pénzügyi kormányzatra. Hogy a fronton küzdő katona ne szenvedjen semmi szükséget és a harcterektől messze, városokban, falvakban meg ne akadjon a munka, termelés — ez elsősorban a pénzügyi kormányzat működésétől függ. Megoldani ezeket a súlyos kérdéseket úgy, hogy a pénz, amiért dolgozunk, intakt, sértetlen legyen. Magyarország ma harcban áll és a szintén hadat viselő nagy nemzetek mellett büszkén állapíthatja meg, hogy pénze sértetlen. Hogy a pengő ma valuta. A világ minden tájékán az. Érték! Az éveken át folytatott nagyszabású pénzügyi politikának eredménye ez. Hogy ilyen világviszonylatban is nagy eredményt érhettünk el, az a pénzügyi politikánk irányítóinak érdeme. Magyarország pénzügyminiszteri székében már évek óta Reményi-Schneller Lajos dr., az egyik legképzettebb pénzügyi szakember ül. Reményi- Schneller Lajos már egyetemi tanulmányai elvégzése után az állandó tanulást, a továbbképzést megkövetelő pénzügyi pályára ment és ezt a pályát a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál kezdte, ahol harmincegy éves korában már igazgatóvá nevezték ki. Ebben azi időben alapította meg az Egyesült Magyar Malomipar RT-ot, majd néhány évvel később a Fővárosi Takarék körül elért eredményeinek elismeréséül a Budapest Székesfővárosi Takarékpénztár vezérigazgatójául hívták meg. Széleskörű szakképzettségét, a pénzügyi téren végzett munkásságát az illetékes körök is figyelemmel kísérték s így került a pénzügyminisztérium élére. A képviselőházban tartott értékes beszédeit pártkülönbség nélkül mindig nagy figyelemmel hallgatták. E gondterhes idők kiváló pénzügyminisztere most töltötte be ötvenedik életévét. Vitéz lófé nagybaczoni Nagy Vilmos (MTI felv.)