Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-01-22 / 4. szám

Hl. évfolyam. Szekszárd, 1921 január 22. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal a Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K, félévre 42 K, negyedévre 24 K. Vidéked: 88 K, 46 K, 26 K. — Egyes szám ára 2 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. 4. szám. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díja 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 miliméter széles hasábon miliméter soronként 1 kor. 20 f­, a szövegoldalon 2 korona, a hírrovatban elhelyezett reklámblr valamint a nylltter soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hir­detések kü­lön árszabás szerint. Újra hiszek!... Parisból, ahonnan eddig csak a győzök büszke parancsszava jött hoz­zánk, amelyek mindenike fájdalmat, megalázást, hazánk szétdarabolását jelentette, új hírek jönnek. A tigrisek hosszút lihegő honában úgy látszik elült az alacsony érzelmek vad tom­­bolása és felülkerekedett a józan ész lehiggadt igazsága. Az új miniszterelnök Briand belátta, hogy az az út, amelyet egyik elődje, Clem­enceau jelölt meg, nem vezet Európa békéjéhez és legkevésbbé Franciaország biztonságához, a fran­cia politika megerősödéséhez. A trianoni béke égbe kiáltó igaz­ságtalanságai, az esküszegő rablók bőkezű jutalmazása, Magyarország kétharmad részének koncul való oda­­dobása és millió meg millió magyar­­­nak, magyar érzelmű tótnak, német­nek és bunyevácnak ,cseh, román és szerb rabságba hajtása, örökös gyúanyag lesz a dunai medencé­ben, amelyből nem születhetik meg Európa és vele a franciák békéje és politikájuk sikere. Azok a hirtelen naggyá tett orszá­gok, amelyek belső züllöttségükben, kulturálatlanságukban a bomlás min­den tünetét magukban hordják, ahol a belsevizmus fellángolásait csak a szuronyok tudják elnyomni, nem le­hetnek pillérei az európai békének. A hitványság, a gyávaság és az es­­küszegés bélyegét homlokukon hordó népek nem nyújthatnak biztosítékot, fundamentumot, amelyre a német revans eszmétől rémüldöző franciák jövő politikájukat építhessék. A párisi hit azt hozza, hogy az új miniszterelnök és társai belátják, hogy a „gloire“ nemzetének nem az az érdeke, hogy a balkán határon egy megcsonkított, legázolt Magyar­­ország álljon, hanem kultúrában fej­lett, gazdaságilag megerősödött és minden magyart egyesítő megelége­dett ország. A világháború vérziva­­tarjában megmutatta a magyar, hogy vitéz, mint katona és hűséges, szó­tartó, mint szövetséges. A keleti ve­szedelem, a bolsevizmus őrülete át­­viharzott rajtunk, a bomlasztó anya­gok kiégtek belőlünk, meg van te­hát minden feltétel, hogy erre a nemzetre számítani lehessen és egy jövő nagy világpolitika megértő, biz­tos és hűséges támasza legyen. Az uj miniszterelnökkel Francia­­országban ez az uj gondolat nyomult előtérbe és röppent reményt fakasz­­tólag felénk. De míg külpolitikánk borús egén a megértés tisztulása dereng felénk, addig a belpolitikában nem látunk sok felemelőt. A politika boszorkánykonyháján sok a szakács. Mindenik azt hirdeti, hogy jobbat főz, hogy jobban tud főzni! Ha aztán megnézzük az új főztet, akkor tapasztalhatjuk, hogy csak kotyvalék a finom eledelnek feltálalt programm, de hát nem is ez a fontos, hanem, mert egyeseké kívánnak a szakácsok, a vezérek lepni. A pártoknak ezek a belső forron­gásai, új párt­alakulás izgalmai meg­bénítják, kimerítik a munkára hiva­tottak erejét. A politika bizonytalan­ságai lehetetlenné teszik a nemzet­­építés nagy munkájának sikeres meg­alapozását, az intrikák, a gyanúsítá­sok lenyűgözik az ország gyeplőjét tartó kezeket. Ingadozást látunk ott, hol a legnagyobb szilárdságra volna szükség és eme ingadozások gyen­gítik bizodalmunkat, elcsüggesztenek, akik lent becsülettel, hittel álljuk körül a zászlót. És, amint nő a mi csüggedésünk, úgy támadnak fel közöttünk ismét a hatalomba tobzódók, akik a tár­sadalmi osztályok ütköző pontjait nem tompítani törekesznek, nem át­hidalni az ellentéteket, hanem az ál­kereszténység hangos szavával, a kort megérteni nem akaró, feledni és okulni nem tudó álláspontjukkal és tetteik­kel késleltetik a jogrend teljes vis­­­szatértét, az összeforrasztó szeretet ápolása helyett a soha meg nem bo­­csájtó gyűlölet ékét verik ennek a szerencsétlen országnak polgárai közé. Pirkad Páris felől! De az én csüggedő magyar szi­vemben nem fakaszt igaz örömet ez a pirkadás*. Körülöttem a torzsalkodás ül or­giát, titkos érdekszövetkezetek akna­munkáját látom, az emberek szivé­ben a hatalom birtokáért való vágy, az edzés ocsmánysága lakozik, a kétségbeejtő sötétségből csak itt-ott elvétve csillanik fel egy-egy gyenge fénypontocska, a hazaszeretet tiszta, szent lángocskái. És mégis lelkemben él a hit! A költő fanatikus hitével: „Hiszek egy Istenben !“ és várom a bibliai királyt, a Megváltót, aki Szent Ist­ván koronájának fényével felgyújtja ismét a magyar szivekben a honsze­retet lobogó tüzét, aki pallosával ki­űzi a kufárkodók seregét, aki támaszt ad trónja zsámolyával az ország ügyeit intézőknek és akinek parancs­szavára elül a pártoskodás, a hatal­­maskodás, a cselszövés, a tülekedés és helyébe az áldozatkész munka, az Isten, Király és Haza becsületes, ön­zetlen, büszke szolgálata lép. És ha ez meg lesz, akkor vissza­tér szívembe az öröm, a remény és hiszek újra.........Magyarország fel­támadásában....................................Sa a Mezősazdasfitf-kereskedelmi rt. újabb vállalkozása. Közel egy hónapja adtunk hírt, hogy ez a vállalat, amely 1917. év­ben 300 000 koronával alakult és amelynek ma saját tőkéi az 5 millió koronát meghaladják, a szabad ke­reskedelemre előkészülve, a termény­üzletágat felvette üzletkörébe és e célból egy nagy budapesti termény­üzlettel társult. Eme jól megalapozott részvénytár­saság a napokban újabb, igen élet­képes és megyénkben eddig nagyon nélkülözött vállalkozást létesített „Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt. áruli­zlete” néven.­­ A vállalkozás célja, hogy vármegyénket megfelelő mennyiségű, előnyös áru és közvetlen forrásból beszerzett fűszer-, gyarmat és a mezőgazdaság körébe tartozó textilárukkal, kenő- és égőolajokkal, gépekkel, üzemanyagokkal stb. lát­hassa el. Ez okból budapesti és­ trieszti nagykereskedelmi vállalkozásokkal szoros összeköttetést keresett és talált, úgy hogy a szabad és nemzetközi kereskedelem megindultával teljesen felkészülten fog állan­. A Mezőgazdasági-Kereskedelmi rt. ezen újabb vállalkozásával nem meg­lévő kereskedői cégeknek támaszt versenyt, hanem törekvése az lesz, mint nagykereskedőnek, hogy árukkal lássa el a tisztességes, szolid és reális kereskedőket megyénkben, még­pedig oly árban, amely versenyképes lesz a budapesti árakkal, így a kereske­dőket olcsóbb, jobb árukhoz juttat­ván, azok is előnyösebb árban lát­hatják el a vevőközönséget. Tagadhatatlan, hogy a Mezőgazda­­sági - Kereskedelmi részvénytársaság eme vállalkozását úgy a kereskedői cégek, mint a fogyasztó közönség csak örömmel láthatják. Ha nem is fog fűszer- és gyarmatárukban ki­­csinybeni eladásokkal foglalkozni, azért piacra lépése mégis a sokszor erősen felhajtott áruk leszállítására fog vezetni. Amint értesülünk, az új vállalat ügyeit a nemrég olasz fogságból haza­tért Acél József, a szekszárdi piacon közel félszázad óta fennálló és a me­gyénkben igen előnyösen ismert Sa­lamon Testvérek cég főnöke fogja vezetni, akinek szakértelme,­­erős munkaszeretete, megbízhatósága mind­megannyi garancia nemcsak a Mező­gazdasági-Kereskedelmi részvénytár­sasággal, hanem megyénk kereskedői­ és fogyasztóival szemben is, hogy e vállalkozás sikeres és mindenkinek hasznot hajtó lesz. Az áruü­zlet irodahelyisége és­ áru­­raktára Szekszárdon, a Széchenyi­­utcában, özv. Sarkadi Andorné há­zában lesz. A Blömm­elÉJi­svi miniszter az „Akarat" tasgyűjtéséről. A földmivelésügyi miniszter az or­szág valamennyi járási főszolgabírá­­jához és polgármesteréhez rendeletet intézett, amelyben kijelenti a minisz­ter, hogy tudomására jutott, hogy az „Akarat“ Magyar Munkások Be­szerző, Takarék és Lakásépítő Szö­vetkezet (Budapest, II. ker., Margit­­körút 7. sz) országszerte agitációt folytat és nagyszámú tagokat tobo­roz azzal az ígérettel, hogy tagjai­nak házhelyeket és földet fog sze­rezni, részükre 18 évi letörlesztés ellenében lakóházakat fog építeni s a tagokként felvett egyénekkel rész­vényeket jegyeztet, amelyekre tőlük pénzeket szed be. Minthogy a szövetkezet említett tevékenységét a miniszter értesülése szerint egyes helyeken olyan modor­ban folytatja, amely tévedésbe ejt­heti az érdekelteket az iránt, mintha a szövetkezet működése az állami földbirtokpolitikai akcióval kapcso­latos lenne, a földmivelésügyi minisz­ter szükségesnek tartja kijelenteni és megállapítani, hogy az „Akarat“ szövetkezet magánjellegű ü­zleti vál­lalat, amelynek a földbirtokpolitikai természetű­­ házhelyek megszerzésére és közérdekű parcellázásokra irá­nyuló) hivatalos eljárás tárgyát ké­pező ügyekbe semminemű beavatko­zási joga nincsen, ennélfogva a szö­vetkezet az illetékes hatóságoknak a törvényeken és rendeleteken ala­ puló eljárására semmiféle befolyást nem gyakorolhat, aki tehát a szö­vetkezetbe belép s ennek folytán ott befizetéseket teljesít, ezt kizárólag a saját kockázatára és veszélyére teszi, ez­által azonban a földbirtokpolitikai törvények és rendeletek alkalmazása szempontjából semmiféle előnyt vagy sorrendet nem szerez, vagyis befize­tései ellenében bármily kívánalom­mal vagy követeléssel csakis a szö­vetkezette­l, mint magánjellegű üzleti vállalattal szemben léphet fel. A miniszter felhívta a közigazga­tási hatóságokat, hogy minderről a lakosságot a legszélesebb körű köz­­hirrététel útján tájékoztassák és vi­lágosítsák fel, hogy a földbirtokpoli­tikai törvények és rendeletek igaz­ságos és pártatlan végrehajtásáról a m. kir. kormány és a létesítendő Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság fog gondoskodni s ennek az ország jövő boldogulása szempontjából életbevágó fontosságú közérdekű feladatnak meg­oldásába sem az „Akarat“ szövetke­zetnek, sem bármely más üzleti vál­lalatnak semmiféle beleszólása és be­avatkozása nem lehet. Szükségesnek tartottuk a miniszter eme rendelkezéséről olvasóinkat­­ is bővebben tájékoztatni, mivel tudomá­sunk szerint az „Akarat“ szövetke­zet házépítési ígéreteivel vármegyénk területéről is és éppen a kis embe­rek köréből, nagyobb számú tagot toborzott össze. Hírek. Kinevezés. A kormányzó Ő főmél­­tósága dr. Vcrga Lajos rendőrtaná­csost, a kaposvári rendőrkerü­let ve­zetőjét, rendőrfőtanácsossá nevezte ki. Őszinte örömmel gratulálunk eme megérdemelt előléptetéshez. Élénk emlékezetünkben él még dr. Varga Lajosnak Szekszárdon való tartóz­kodása, amikor a csendőrségtől a rendészeti szolgálatot a m. kir. rend­őrséggel átvette és meleg rokon­­szenvre találtak nálunk azon szavai, amelyben a rendőrség feladatát kör­vonalazta. Tudása, megértéssel való hatalom kezelése, pártatlansága s min­den idegen befolyástól mentes eljá­rása sok tisztelőt szerzett neki Ka­posváron, ezen erényeinek köszön­­heti előlépését is. — őrgróf Pallavicini György be­számolói. A dombóvári kerület nem­zetgyűlési kéviselője, őrgróf Palla­vicini György dr. Milotay István, dr. Czettler Jenő és­ Huszár Elemér képviselők kíséretében folyó évi ja­nuár hó 16 án délelőtt Szakoson, dél­után Dombóváron és 17 én Döbrö­­közön tartotta beszámolóját. Minden egyes helyen a beszámolók meghall­gatására egybegyülekezett választók nagy tömege lelkesen üdvözölte a kerület népszerű képviselőjét, őrgróf Pallavicini inkább a keresztény és nemzeti szellemű politika megalapo­zásáról, annak a gyakorlatban való megvalósításának kérdéséről beszélt és a kormánypártból való kilépését is azzal indokolta, hogy a jelenlegi kormányt sem kifelé az antanttal szemben, sem a belpolitikai kérdé­sek megoldásában eléggé erélyesnek és határozottnak nem tartja. Erélyes és céltudatos keresztény és nemzeti irányú kormányzó politikát sürget,

Next