Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-06 / 80. szám

1940 november 6. TOLNA MEGYEI Időjelzői. Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1940 október­­ 24—31-ig. Hőmérséklet maximum : 18 8 C ° október 22 év, minimum: Csapadék:1'5 C ° október 19-én.­­ eső 1'4 mm október 24-án, eső 5'5 mm október 25 én, eső 2 4 mm október 26-án, eső 14'5 mm október 27-én, eső 2'1 mm október 28 án, eső 43'3 mm október 29 én, eső 2‘2 mm október 30-án. Összesen 71 '4 mm Az idei október esős szakasszal kezdődött és hűvösödő hetes eső­vel végződött. A 9—23-i szakasz­ban derült napos időben volt ré­szünk, többször 22 C °-ot meghaladó meleggel. A 11,6 C °-os havi közép a 16 éves átlagnál csak fél fokkal volt kevesebb. Viszont a havi csa­padékmennyiség 112,3 mm-el, aló évi 69*0 mm-es átlag 43­ 3 mm-el haladta meg. — A MABI bérpalotát építtet Szekszárdon. Megemlékeztünk már róla, hogy a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Szekszárdon bér*­­ palotát építtet és hogy ennek az építkezésnek a céljára a város és a vármegye már telket is engedett át. Az építkezés ügyében folyó hó 7-én a MABI pénzügyi és építési bizottságának kiküldött szakértői érkeznek Szekszárdra, hogy a hely­színi megbeszélések és tapasztala­tok alapján az ügy mielőbbi meg­valósítását előkészítsék. — Tolna vármegye hegyköz­ségi tanácsa október hó 30-án, délelőtt tartotta a városháza tanács­kozási termében dr Gaal­­ Dezső elnökletével igazgató-választmányi, majd utána őszi rendes közgyűlését. Megállapították a jövő évi költség­­előirányzatot, ennek keretében a hegyközségi tanácsi járulékot kat, holdanként 60 fillérben. Beszámolt az elnök az év eseményeiről, vázolta a szőlősgazdák súlyos helyzetét a katasztrófális termés folytán és a közgyűlés tagjainak élénk helyes­lése közepette bejelentette, hogy a jövő évi rézgálicszükséglet úgy a szőlősgazdák vessző és egyéb szük­ségletei érdekében személyesen fog eljárni a földmivelésügyi miniszté­riumban. Ismertette az újjáalakuló Magyar Szőlősgazdák Egyesületé­nek célkitűzéseit és módosított alap­szabálytervezetét s mhivel az új egye­sület választmányában a hegyköz­­ségi tanácsok által delegált szőlő­­birtokos is helyet foglal, a közgyű­lés a Tolnavármegyei Hegyközségi Tanács képviselőiül a választmányba Michék­ Mihály gazdasági tanácsos, bátaszéki szőlőbirtokost választotta meg, illetve küldötte ki. Megválasz­tották a tanácsi pénztár ellenőrzé­sére kiküldött igazgató-választmányi tagot is vitéz Makray Ferenc szőlő­­birtokos személyében. Megtudtuk az elnök jelentéséből azt is, hogy ebben az évben az elnök a tanácsi titkárral 11 községben látogatta meg a hegyközségeket és mindenütt is­meretterjesztő előadást tartottak, amelyen 547 személy vett részt. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör Bogyiszlón. Folyó hó 3-án a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör fényesen sikerült kulturdélutánt rendezett a bogyiszlói népművelési helyi bizottság rende­zésében, mely alkalommal a köz­ségháza nagyterme zsúfolásig meg­telt a hallgatósággal. A Rideg Lajos rk. tanító által vezetett dalárda ál­tal előadott régi magyar nóták el­hangzása után Gerenday Endre ref. lelkész, bizottsági elnök megemlé­kezve Erdély visszacsatolásáról, ös­­­szefogásra, együttmunkálkodásra serkentette a hallgatóságot és üd­vözölte a Vas Gereben Kör meg­jelent előadóit. — Gyöke Sándorka „Erdély visszatért” c. költeményt szavalta el hatásosan, majd Mentz János szekszárdi gimn. tanár tar­tott nagy figyelemmel kísért érde­kes előadást a visszatért Erdély kin­cseiről. Rideg Lajos rk. tanító ci­gányzene kísérettel adott elő ked­ves erdélyi dalokat, mig dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos egy ked­ves novelláját olvasta fel. Nyiry An­tal ref. tanító a „Magyar miatyánk” hatásos elszavalásával aratott si­kert, míg Tóth Nándor körzeti is­kolafelügyelő iskolai humoros él­ményeket foglalva novellába, szó­rakoztatta a közönséget. — Flach András plébános köszönő s haza­fias hangulatú zárószavai s a da­lárda által előadott erdélyi dalok és erdélyi induló rekesztették be a fe­ledhetetlen kulturdélutánt. J|ÍMAH|(*|15|E|ÍÍ|Í|^ minősége egyedüli fe — Iparosok kitüntetése és ju­talmazása. Az iparügyi miniszté­rium 100 — 100 pengő pénzjutalom­ban részesítette Kovács Pál nyom­dászt, a szekszárdi Molnár-nyomda alkalmazottját, Lengyel Gyula szek­szárdi péksegédet és Bába Mihály tolnai kéményseprő segédet, akik 40 éve működnek egy és ugyanazon munkaadónál. Ez alkalomból a pécsi kereskedelmi és iparkamara neve­zetteket díszes elismerő oklevéllel tüntette ki. E hó 2-án volt a jutal­mak és az oklevelek átadása a szek­szárdi ipartestület székházában és az ünnepi alkalomból m­egjelent ott az iparügyi minisztérium részéről dr Szily Ferenc miniszteri­­ tanácsos, a kamara részéről dr Vétek János főtitkár, dr Orbán István titkár, míg az I. fokú iparhatóságot dr Takács László városi főjegyző képviselte. Az ipartestület vezetősége részéről megjelentek : id. Debulay Imre dísz­­elnök, kamarai tag, Marth Sándor ipartestületi elnök, kamarai tag, Zámbó János alelnök, Theisz Lő­rinc kamarai tag, Heidt Dömötör Botos Imre, Schanzenbacher József előljárósági tagok, valamint a ki­tüntetettek munkaadói közül a Mol­nár Nyomda Rt. részéről dr Mikula Dezső ügyész, Leopold Károly cég­vezető és Rácz Pál művezető, továbbá Niedzielsky Dezső tolnai kémény­­s­seprő mester. A kitüntető okleve­­­­leket és a pénzadományokat gyö­nyörű beszéd kíséretében dr. Vétek János főtitkár adta át, míg a munka­adók nevében Rácz Pál nyomdai művezető mondott üdvözlő beszédet, felemlítve, hogy Kovács Pált a Molnár Nyomda kitűnő alkalmazott­ját 40 évvel ezelőtt mint tanoncot ő szerződtette le a szakmába. A kitüntetettek köszönetét Kovács Pál igen formás beszédben tolmácsolta. Vármegyei kinevezések: Vitéz Madi Kovács Imre főispán Endrődy Ferenc dunaföldvári járási főszolga­­birósági dijnokot kinevezte várme­gyei irodasegédtisztté, Botos János vármegyei kisegítő munkaerőt pe­dig vármegyei díjnokká. — Prof. Danieli bonyhádi bű­­vészestje. A kitűnő magyar bűvész, illuzionista, keleti maharadzsák volt bűvészmestere, kinek budapesti sze­repléseiről a fővárosi sajtó oly nagy és általános elismeréssel emléke­zett meg, megyénkben eddig Duna­­földváron és Szekszárdon tartott óriási sikerű előadásokat. Szekszárd után a nagyszerű mester szombat és vasárnap este Bonyhádon lép fel, remélhetőleg ott is telt házak mellett. Bonyhádi előadásaira je­gyek máris előre válthatók Soós Géza papírkereskedésében. — Kinevezés: A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter Nagy József felnémeti (Heves m.) lakos, aki­ tahitót a paksi cseresnyészpusztai községi elemi népiskolához próba­szolgálatos, segélydíjas kisegítő ta­nítóvá nevezte ki. — Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fazekas János tudományi róm. kat. elemi iskolai tanítót — saját kérésére — folyó évi november hó 1-től nyug­díjazta. — Erdélyért. Az apáti-pusztai róm. kat. uradalmi elemi iskola Vö­röskeresztes csoportja november hó 3-án igen sikerült műsoros estét rendezett „Erdélyért“ célra, mely alkalommal a kis Vöröskeresztesek Pekárdy Gézáné, az iskola kiváló tanítónőjének betanításában bemu­tatták a Honvédváros című egy­fel­­vonásos színművét s utána 3 élő­képet: Hit, Remény, Szeretet. A befolyó jövedelmet a szent célra juttatták. — Az átengedésre kötelezett búza és rozs árának megállapí­tása 1940. évi november hóra. A földmivelésügyi miniszter az áten­gedésre kötelezetteknek járó ellen­értékéül a búzának métermázsán­­kénti árát 22 pengő 5 fillérben s a rozsnak métermázsánkénti árát 18 pengő 5 fillérben állapította meg. — A Társadalomtudomány 180 oldalas új száma vezető helyen közli Trócsányi György „Nemzeti önismeretre törekvés” című nagy tanulmányát. Horváth Barna egye­temi tanár „A szocializmus új arca“ címmel írt cikket, Noszlopi László a pályát választó fővárosi ifjúság hivatás-étoszát elemzi. A Figyelő cikkek sorában Schneller Károly a magyarok és a románok erdélyi erőviszonyait ismerteti. Áfra Nagy János Budapest nagyvárosi életéből közöl érdemes szociológiai meg­egyszeri összehasonlítás után megmondja önnek, hogy mik azok a kiemel­kedő tulajdonságok az Orion 144-es típusnál, me­lyek a rádiózók számára különleges értékűek. Minden Orion rádiókereskedőnél kapható rá figyeléseket. Joó Tibor és Szombat­­falvy György a magyar nemzet­fogalomról vitázik, Bibó István Erdei Ferenc faluszociológiai mun­kásságát méltatja. Tizenegy könyv­­ismertetésen kívül bő folyóirat­­szemle és társulati beszámoló egé­szíti ki az új szám gazdag tartalmát. Mutatványszámot a Társulat tagsága iránt érdeklődőknek készséggel küld a kiadóhivatal. Budapest, Angyal­utca 9. III. 2. sz. A Társadalom­­tudomány évi előfizetési díja 8*— P, a tagsági díj 6'— P. Egyes szám­ára 2'— Pengő. — A szegények okiratainak bélyegmentessége. A pénzügymi­niszter rendeletet adott ki a szegé­nyeket megillető okirati illetékmen­tességről. A rendelet szerint azt kell szegénynek tekinteni, aki a fenn­álló jogszabályoknak megfelelően hat hónapnál nem régebben ki­állított hatósági szegénységi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy nincs több jövedelme, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám. A szegények részére kiállított bizo­nyítványok (okiratok) közül illeték­­mentesek a következők : a szegény­ségi bizonyítvány, az illetőségi és állampolgársági bizonyítvány, erköl­csi bizonyítvány, orvosi bizonyítvány, anyakönyvi kivonat s a házasság­­kötéshez, törvényesítéshez, örökbe­fogadáshoz, házassági perekhez, általában a szegény állapotot tár­gyaló perekhez, illetve eljárásokhoz, gyermektartás iránt indított perhez, állás vagy alkalmaztatás elnyeré­séhez megkívánt előfeltételeket igazoló okmányok, tanintézetekbe, nevelőintézetekbe felvételhez, vagy tandíjkedvezmény, ösztöndíj igény­léséhez szükséges okiratok. — November 16-án lesz a meg­nagyobbodott ország össztanító­­ságának első seregszemléje. A Magyar Tanítóegyesületek Egyete­mes Szövetségének rendezésében Budapesten a Vigadóban november 16-án, szombaton délelőtt 10 óra-

Next