Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)
1941-12-06 / 90. szám
1941 december 6. TOLNAMEGYE DJSIG " Hitek Időjelzés* Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1941 november 27—december 3 ig. Hőmérséklet maximum: 4 3 C ° december 1 én, minimum: —5 3 C ° november 33-án. Csapadék nem volt. Az idei novemberben a máskor oly gyakori 10 C ° ot is meghaladó középhőmérsékletű napokat teljesen nélkülöztük, sőt 13-án bekövetkezett hirtelen hidegbetörés meghozta a nem várt havas telet, amelyet a hó második felében beállott enyhülés csak mérsékelni, de eltüntetni nem tudott. A hó utolsó három napjában —5*0 C °-ig terjedő fagyok jelentkeztek. A 3 C- os középérték 47 C fokkal kevesebb az utolsó 17 év átlagánál; november e szakasz leghidegebb hónapja. November 25-ig 17 napon át volt csapadék, az utolsó hat nap csapadékmentes maradt. Az egész havi 91,0 mm-es csapadék 290 mm-rel volt több az utolsó 17 év 62 mm-es átlagánál. November tehát a nedvesebb hónapokhoz számítandó. A folyó hó 8-ára, hétfőre eső ünnep miatt lapunk legközelebbi száma folyó hó 12 év, a szokott időben fog megjelenni. szolgálatot akkor teszi a világnak, ha megőrzi nemzeti sajátosságait s megmarad annak, ami. Babits szellemi hagyatéka — úgymond Preszly — a magyar nemzet nagy kincse és évszázadokig fog a magyarnak örömet, megnyugvást, lelki megerősödést nyújtani. A nagysikerű előadásért Karafiáth Jenő m. kir. titkos tanácsos mondott köszönetet. — Dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő kerületében. A szekszárdi kerület képviselője a kettős ünnepet kerületében tölti. Szekszárdra december 6-án, szombaton délután érkezik. Vasárnap — az eddigiek szerint — Bogyiszlóra, Tolnára és Sióagárdra, hétfőn Bátára, Alsónyékre, Decsre és Őcsénybe látogat el. A részletes programról a MEP titkársága értesíti még az érintett községeket. — Névnapmegváltás. A rendkívüli viszonyokra tekintettel dr Novák Miklós egyetemi magántanár, kórházi sebészfőorvos névnapját nem tartja meg s annak váltságát jótékony célra juttatta. — A Pécsi Orvosi Kamara uj tagjai. A Pécsi Orvosi Kamara november 26. napján tartott választmányi ülésén tagjai sorába felvette: dr Bakk Lajos Kaposvár, dr Bartos Sándor Pécs, dr Garamvölgyi Dezső Dárda, dr Schneider Zoltán Szekszárd, dr Péri János Pécs, dr Somogyi László Kaposvár orvosokat. — Katolikus tanügyi hírek. A pécsi egyházmegyei főhatóság Dorfmeister Endre külfürgedi uradalmi rk. h. tanítót és Major Mátyás szakadáti h. tanítót kinevezte végleges fiUzen M.Cfl'híKd/ti- 'fffi 3 Orndormaknál kitűnő összeköttetésekkel rendelkező urat kereskedelmi növények termelésének megszervezése céljából keresek. Ajánlatok »Agilis szervező, magas jövedelem« megjelöléssel Erdős hirdetőbe, Budpest, Teréz körút 35 — küldendők. 620 — A szekszárdi helyőrség ünnepe az államfő névnapján. A Kormányzó Ur Őfőméltósága névnapjának megünneplésére Szekszárd helyőrsége részt vesz a szekszárdi belvárosi plébániatemplomban, illetve a református és evangélikus templomban tartandó ünnepélyes istentiszteleten. — Dr Babits Mihály szellemi hagyatéka. Az Országos Nemzeti Klub szokásos szerdai vitaestjén Preszly Elemér ny. államtitkár, m. kir. titkos tanácsos tartott előadást Szekszárd halhatatlan szülöttjéről, dr Babits Mihályról. Babits Mihály elmúlása — mondotta — nagy vesztesége a magyar szellemiségnek. Ő volt a „poéta doctus”, műveltsége magában foglalta az európai irodalom egész területét. Senki nem hatolt be nálánál mélyebben a görög szellemiségbe, ő a legnagyobb magyar műfordító és fordításába az eredetinek a formáját, líráját és zenéjét is belevitte. Sophokles „Oedipos Kolonosban“, Shakespeare „Vihar“ja, Goethe „Iphigeniá“-ja, tizenöt évszázad katolikus himnuszai, Theokritos, Baudelaire ennek a mesterfordítói munkának nagyszerű állomásai. A Divina Commediában pedig felér a legmagasabb csúcsra. Babits a legnagyobb magyar essay-iró is. Következetesen hirdette, hogy az erdélyi irodalom a magyar irodalomnak szerves része. Elbeszélései, regényei korának dokumentumai. Hazafiassága, magyarsága nem hivalkodó, de annál mélységesebb. Nagyszerű feleletet, ad arra, hogy mi a magyar: szerinte a magyarság a legnagyobb minőségű rendes tanitókká, Venczel Ilonát a nosztánypusztai, Hadfi Etelkát a döbröntepusztai rk. elemi népiskolához h. tanitókká, Buzdsi Józsefet pedig a dunakömlődi rk. kántortanitói álláson próbaszolgálatra bocsátotta. — A szekszárdi művészek kiállításának kapunyitása előtt. Lázas munka folyik a Szekszárd Szálló nagytermében, művészeink készülnek a városi Népművelési Bizottság égisze alatt rendezendő kiállításukra. Vasárnap déli 12 órakor fogja er Sulyok Kálmán kir. tanfelügyelő, a vármegyei Népművelési Bizottság ügyvezető elnökének bevezető szavai után Szongott Edvinné, alispánunk művészetpártoló neje megnyitja a kiállítást. Ezúton is felhívjuk olvasói közönségünk figyelmét a kiállításra s annak ünnepélyes megnyitására. — A Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör ez idei első kulturestélyét Nagymányokon a bányatársulati kaszinóban tartotta, melyet a Himnusszal nyitott meg a bányászzenekar Mestyén Rezső vezetése mellett. Erdős Jenő bányaigazgató üdvözli az illusztris előadókat s a nagyszámú közönséget, megnyitva a kulturestélyt. Az iskolai énekkar Pdpay Ágoston igazgató vezetése alatt régi magyar nótákat adott elő nagy tetszést váltva ki, míg a zenekar kuruc nótákkal szórakoztatta a közönséget. Gömbös Miklós bonyhádi gimn. tanár remek előadásban emlékezett meg gróf Széchenyi Istvánról, kapcsolatot teremtve a mai élettel. A bányászzenekar által előadott magyar népdalok után dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos gróf Széchenyi életéből előadott epizódokkal rajzolta meg a legnagyobb magyar, nagyszerű egyéniségét, kinek tanításai ma is időszerűek. Blandl György esperesplébános magas zárószavai után a zenekar által előadott magyar „Hiszekegy“-gyel nyert befejezést a mindvégig élvezetes és tanulságos kulturestély. — Halálozások. Braun István, a Szűz Máriáról nevezett iváni c. apát, m. kir. kormányfőtanácsos, paksi plébános, december 3- án az Úr oltáránál, életének 63-ik, papságának 38-ik évében szívszélhűdés következtében elhunyt. Temetése pénteken, december hó 5-én 10 órakor óriási részvét mellett volt a paksi plébániatemplomból. 1906-tól, mint pécsi hitoktató és legényegyleti másodelnök az egyletet csodálatos virágzásba vitte. 1915-ben czikói plébános lett. Bátor virtusos magyarsága itt is kitűnt, mert, bár a kommunisták szuronyt szegeztek a mellének, a plébánia anyakönyveit és iratait mégsem szolgáltatta ki. 1920- ban Mágocs lett a munkaterülete ; itt egy apácazárda is hirdeti áldozatkészségét, melyet teljesen a saját pénzén alapított. Szeszes italt nem ivott, nem dohányzott Minden megtakarított pénze jótékony célra ment. 1926-tól 1939-ig a mágocsi kerület esperese volt. Paptársai és hívei mindig nagy tisztelettel és szeretettel övezték. Példás, feddhetetlen, tiszta élete érdemelte ki ezt a megbecsülést Virág Ferenc megyés püspök 1935-ben címzetes apáttá nevezte ki. A kormánytól 1939-ben a kormányfőtanácsosi címet kapta. Ezt megelőzőleg ugyanebben az évben paksi plébános lett. A hívek itt is rögtön felfedezték igazi atyai jóságát és nagy szeretettel vették körül. Hirtelen halála nemcsak őket, hanem az egész egyházmegyét is gyászba borította, mert mindenütt sok jóbarátja és tisztelője van. Lóczy Lajos m. kir. postafőfelügyelő, a paksi m. kir. postahivatal főnöke életének 53 ik. hivatali működésének 34 ik évében rövid szenvedés után folyó hó 1-én Budapesten elhunyt. Temetése folyó hó 4-én, csütörtökön délután volt nagy részvét mellett a paksi m. kir. postai hivatalból. Sdrffy Elek vármegyei m. kir. gazdasági főfelügyelő Kassán hosszas betegség után elhunyt. A megboldogultat, aki hosszú időn keresztül volt Bács-Bodrog vármegye m. kir. gazdasági felügyelőségének vezetője és vármegyénkben is sok tisztelője és barátja volt, fián kívül gyászolja Baján élő kiterjedt és előkelő rokonsága, a Scharff család tagjai. Laki Vilma a Moltár ny. tisztviselője folyó hó 2-án hosszú szenvedés után Kölesden meghalt és f. hó 4 én délután nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra Kölesden a róm. kat. egyház szertartása szerint. Gyászolják testvéreik: Laki Katalin, Laki Erzsébet, Laki László testvérei, továbbá sógornői és unokaöccsei. — Igazságügyi kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminiszter Simonváros Miklós paksi járásbírósági telekkönyvezetőt áthelyezte Szekszárdra, Litvai János miskolci járásbírósági kezelőt pedig kinevezte a tamási járásbírósághoz, s telekkönyvezetőnek.