Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)
1914-07-27 / 60. szám
1914 július 21. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK — Cigányok garázdálkodása. A szakcsi járásban az elmúlt hónapok folyamán szinte napirenden voltak a betüresek és kisebb nagyobb tolvajlások. — Az egyes csendőrörsökre naponta tömegesül érkeztek a károsultak följelentései az ismeretlen betörők és tolvajok ellen, a csendőrségminden esetben meg is indította a nyomozást a tetteseket azonban sohasem sikerült kézrekeríteni. — Alig volt a szakcsi járás községeiben üzlet, amelyet meg nem látogattak és ki nem fosztottak volna az ismeretlen betörők, akik ezenfelül egész sereg magánházat is megtiszteltek látogatásaikkal, ahonnét javarészt ételre műeket, házicikkeket, apró szárnyasokat, sertéseket vittek és hajtottak el. A múlt hét péntek éjszakáján újabb betörés történt Várongon, ahol Weinstein Ignác fűszerüzletét törték fel s egy csomó árut s a kasszában talált körülbelül 3— 400 koronányi készpénzt loptak el. A betörök a bolt külső falát ásták meg s ugy jutottak az üzletbe. Mindezt a legnagyobb csöndben tették, úgy, hogy a tulajdonos csak reggel, üzletnyitáskor szerzett tudomást a betörésről. A károsult kereskedő azonnal megtette a feljelentést az ismeretlen tettesek ellen a csendőrségen, amely a legszélesebb körű nyomozást indította meg kézrekerítésükre. Három napi fáradságos kutatás után a törökkoppányi csendőrségnek sikerült is aztán őket Lakatos Ljászló is Botkán Gergely faluhidvégi cigányok s három más cigányasszony személyében Düröcske község határában letartóztatni. A letartóztatottak először tagadni próbáltak, de megmotozásukkor egész csomó árut találtak náluk, amelyek eredetére vonatkozólag semmiféle felvilágosítást nem tudtak adni. A vallatás során a cigányok végre is megtörtek és beismerték nemcsak a Weinstein üzletbe való betörést, hanem a szakcsi járásban az utóbbi idők alatt elkövetett összes betörésekt és lopásokat. A somogyi betörőbanda azért húzódott meg most Somogy megye határszélén, mert egy újabb tolnai kirándulást terveztek Lápafő községbe A betörő cigányokat a nyomozás befejezése után Szekszárdrul kisérik a törvényszék fogházába. Késelések. A mozgósításra bevonuló egyének között megvan az a rossz szokás, hogy egymást gúnyosan ugratják, becsmérlik. Így volt ez vasárnap éjjel a szekszárdi r. k. körben is, ahol igen nagy közönség gyűlt egybe, hogy pohár mellett politizáljon, bucsuzkodjék és készüljön a katonasorra. Steiner János Sinorovits fiatal szekszárdi gazda ivás közben csúfondárosan kezelte Bóvári Józsefet, aki mint kiszolgált tengerész nem hivatott be. Bóvári aki ittas állapotban házsártoskodni szokott, ezen felfortyant és kis zsebkését előrántva, Steinert a szivén, nyakán, fején, lábán megszúrta. A sérültet átszállították a közeli kórházba, ahol reggel fél 5-re meghalt anélkül, hogy Wagner Andor dr. bíró és Rácz József rendőrkapitány által kihallgatható lett volna. A gyilkos Bóvári letartóztattatok és töredelmes vallomást tett. Ugyancsak megkéselte Kis István agárdi gazda egyik társát vasárnap este Leányváron. A szurkálás után öngyilkosságot követett el és meghalt. Jobb lendületű lelkek rajza nagyobb tért foglaljon el irodalmunkban. A könyv ára 3 kotorta. Melegen aj mtjük olvasóink figyelmébe. _______IRODALOM. — A malomember. Lindner Ernőnek a pécsi „Dunántúli” segédszerke szkesztőjének 128 oldalas regényét vettük, amelyet már csak rövidsége miatt is el kellett olvasnunk,, de végig olvastuk azért is, mert igazán kellemes olvasmány. Szerzője könnyen és kedvesen is, sőt bátran is, mert nem riad vissza oly alakok rajzától, amilyenekkel már hosszú idő óta sajnos csak a „vidéki“ regényekben, találkozunk. Egy nemes ideális lelkű férfi a hőse, a fiatal Grüner egy nagy malom igazgatója, aki egyik alárendeltjében Gogolák Ábrisban is becsvágyat ébreszt egy nemesebb szebb életre. Nagy csalódás éri mindkettőt, közös vállalatuk összeomlik, minek folytán a felcsigázott , becsvágyó és idegzetű Gogoláknak megbomlik a lelki egyensúlya. Grüner azonban a szegénységben is boldogságot és nyugalmat talál egy szerető asszonyi szív mellett. A szerzőnek igen finom és erős érzéke van lélektani bonyodalmak iránt, de ebben a regényében még nem mert azoknak mélyrehatóbb rajzába bocsátkozni. De a problémája érdekes és rokonszenves is ha még fiatal ember, nagyobb sikereket is ígérhetünk neki. Ezt annyival inkább óhajtanánk, mert ideje volna, hogy a neme s vidéki pénzintézetek és az esetleges háború. Lakosságunk józan értékeléssel fogja fel a jelen helyzetet. Tudja, hogy a pénzintézetek betétei nemzetközi védelem alatt állanak és háború esetén sehol sem lehet nagyobb biztonságban a pénz és érték, mint éppen a takarékpénztárakban. A kis bilitek megnyugtatására közöljük mégis, hogy a pénzügyi világnak egyik legelőkelőbb tagja pesti munkatársunk előtt a következőket jelentette ki : Abban a megbeszélésben, amelyet a monarkiának Szerbia ellen való fellépése alkalmából a pénzügyminiszter a budapesti nagy pénzintézetek képviselőivel folytatott, valóban megnyugtató módon nyilvánul meg , az az általános fölfogás, hogy bárminek legyenek is a monarkia lépésének következményei, a közgazdasági élet megzavarásától tartani nem kell. Kétségtelen az, hogy semmiféle ok izgalomra vagy kishitűségre nincs gazdasági téren sem. Mindenki meg lehet nyugtatva aziránt, hogy a budapesti nagy pénzintézetekben megvan a képesség és a készség is arra, hogy még a rendkívüli hiteligényeket is kielégítsék, annak szüksége esetén pedig máris megállapodtak arra nézve, hogy a jegybank és a kormány vezetése mellett, egy megfelelő organizációt létesítenek az egyébként hitelképes kisebb pénzintézetek és magánosok hitelének kielégítése érdekében. Forrásunk, amelynek illetékességéhez semmi kétség nem férhet, különös nyomatékkal hangsúlyozta előttünk, hogy különös fontossággal bír ez a megállapodás a vidéki pénzintézetekre, melyeknek úgy vezetni, mint betevői és adósai teljesen nyugodtak lehetnek aziránt, hogy bármi történjék is, ennek a megállapodásnak következtében a vidéki pénzintézetek ügymenete minden tekintetben az eddigi mederben lebonyolítható lesz. A szekszárdi, sőt a vidéki pénzintézeteké helyzete sem ad tehát a legkisebb aggodalomra sem okot. A közönség a legnyugodtabban ítéli meg az eseményeket „Jelentkeztek ugyan pénzkivevési szándékkal úgy a Tolna megyei Takarék és Hitelbanknál, mint a Szekszárdi Takarékpénztárnál és Népbanknál is elég szép számmal, de ezek 100—200 koronás kis betétesek voltak, akiknek drukkolási s más apróbb kiadásaikra volt szükséges a pénz. A nagyobb tőke teljesen nyugodt, mert az is lehet. Az utolsó évek alatt alaposan megedződtek az idegek. Hozzászoktunk a folytonos hadikészenléthez és a közönség műveletlenebb, vagy felszínesebb rétege is megtanulta, hogy nem ily kis incidens, hanem európai háború esetén is teljes biztonságot nyújtanak tőkésnek a különben is jó és szolid pénzintézetek. Még az ellensé által elfoglalt területeken sem veszhet el a lakosság vagyona, melynek a nemzetközi egyezmény a legnagyobb oltalmat biztosítja A szerbek által elfoglalt török muzulmánok betéteit ép úgy nem érintette a regimváltozás, mint ahogy a franciák sem veszítették el a lehanyatlott csillagú törököknek régente kölcsönzött milliókat. A főtényező a jegybank érckészlete, mellyel a mozgósítás időpontjában rendelkezik, miután ehhez arányítva bocsátja ki bankjegyeit. Jegybankunk érckészlete az utolsó négy év alatt (1910—1913) átlagban kitett 1.628 910.500 koronát E mennyiség 40 százalékos fedezeti arány mellett 4 072.301 250 korona bankjegy kibocsátását tette lehetővé. Ha ebből az összegből a normális bankjegyforgalmat, mondjuk az 1910. évben forgalomban volt jegyek átlagösszegét 2.081 430 ezer koronát levonjak, akkor 1.909.871.250 ív összeget tesz ki a szabályszerű fedezet mellett újonnan kibocsátható bankjegyek összege. De ha pesszimisztikusabb számítással az utolsó négy év bankjegy forgalmának átlagát vesszük is, még mindig 1.832.244.500 koronát tesz ki a még megengedhető bankjegyforgalom. Ez oly óriási összeg, mely magában is hónapokig elégséges volna az állam háborús költségeinek fedezésére. Erre azonban semmi esetre sem kerülhetne sor, mert elsősorban is rengeteg más meglevő Fi fedezete van az államnak háború esetére, melyekkel azonban bolyszűke miatt sajnálatunkra nem foglalkozhatunk. De magában ez az egy példa is elégséges arra, hogy mindenkit a legnagyobb megnyugvással töltsön el. Az állam el van készülve a legvégső esetekre s nem képzelhetünk el oly körülményt, amikor a pénzintézetekben elhelyezett tőkénket csak a legkisebb veszély is fenyegetné. Meg vagyunk arról győződve, hogy közönségünk esetleges nagyobb viharok esetén sem ül fel ostoba emberek rosszakaratú ijesztgetéseinek, hanem bizalommal vis letik azok irányában, akik hivatottak érdekeit minden körülményük között megédeni. Fogorvo SICowsci I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat. FogShaszás érzéstelsmSéssel 2 Mű-fogak, és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. LsaSsáss a gimnáziummal ejzesmlfoííirc. | RED STAR ali ií&rös CssaSag WeessS Antwerpen-Amerika Rendes és közvetlen postahajójáratok Antwerpen—New York es Antwerpen — Boston közötti Lapland a társaság hajóraja Vaderland Samfimd Marquette Finland Zeeland Gothland Menominee Kroonland Mauitou A hajók New York felé minden szombaton és Bostonba minden második csütörtökön indulnak. — Bővebb felvilágosítást nyújt : Telefon sz: led Stsis11 Lirae József 10-37. magyarországi képviselője Budapest, Vili, Köztemető út 12 a. üzletfelhagyás miatt Külesd és Kistormás községek között közvetlen az országút mellett egy teljesen jó karban levő és felszerelt jó forgalmú Turbinás 16 EIL erejű benzinmotoros, 2/7 számú combinált hengerrel és 27 számú Gans-féle henger 2 kőjáratú, 3 szitás vízimalom 8 hold szántó, rét és belsőséggel. Bővebb felvilágosítással szolgál Diósy Endre urad intéző Nagytormás puszta, posta Zomba, Tolnamegye.