Top Gun, 1998 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám
TOP CM 5 dást a régi roncsok és elhagyott gépek begyűjtése tette lehetővé. Az 1980-as években Sz.J. Fjodorov nyugállományú repülő altábornagy volt az intézmény parancsnoka, aki 75 évesen is nagy energiával szorgalmazta a távoli északon talált roncsok begyűjtését, mivel hasonló gépek máshol nem fordulhattak elő. Tudni kell, hogy a SZU-ban a 30-as, 40-es években a távoli területeken leszállt vagy lezuhant gépeket a helyszínen hagyták, elszállítását senki nem szervezte meg. A személyzet vagy megmenekült, vagy nem, a gép nem számított. Ezekről a roncsokról a légiforgalom pilótái tudtak a legtöbbet, ezért a Vozducsnij Transzport c. lap hasábjain kereső akciót kezdtek, és felhívásokat adtak közre. Ennek nyomán pld. J. Konoplev roncsgyűjtő 273 db légi repülőgép pozícióját adta meg Monyinónak. Ennek nyomán több kiemelő akció volt. Pld. a TB-3 (ANT-6) bombázógépet 1982-ben emelték ki Arhangelszk mellett, ahol 1943-ban végzett kényszerleszállást 6 fő legénységgel és 25 katonával a fedélzetén. Az SZB-2-es bombázógépet 1979 augusztusában emelték ki az Ukshum folyó mellől, a csitai kerületben, ahol 1939 telén végzett kényszerleszállást. Ezt a Tupoljev OKB restaurálta, és 1982 augusztusában került Monyinóba. Vagy a Pe-8-as bombázógép, amelyet 1980-ban találtak a Katanga folyó partján, Mis Kosisti mellett, és Mi-6-os helikopterekkel darabokban szállítottak el. A Petljakov OKB már nem létezett, de kijavításán évekig dolgoztak mások. A szereplő 5 db Il-2-es csatagép más-más változat volt, mindegyiket a harcterekről, erdőkből, mocsárból húzták elő, az Iljusin OKB részvételével helyreállították, s ebből adtak más gyűjteményeknek is. A pótlás egyik lehetősége volt „makettépítés”, mivel több géptípus nem létezett sehol, így több film készült 1975 után, amelyhez híres repülőgépre volt szükség, csak ez nem létezett. Ekkor a múzeum segítséget nyújtott az 1:1-ben való utánépítéshez, és a végén megkapta a nem repülőképes, de élethű példányokat. A Moszfilm révén így került a gyűjteménybe az Hja Muromec bombázó, az ANT-25-ös rekordgép, a MiG-3-as vadászgép, egy 1-16-os vadászgép és mások. Saját maguk is építettek Illés makettet, mert nem volt más, így készült a Jakovlev UT-2-es gyakorlógép és a Blrakéta vadászgép. Bulgáriából szereztek vissza egy rossz állapotban lévő Jak-90 vadászgépet, amelyet a gyár restaurált. A megszüntetett tervezőirodák számos anyagát vették át, így Bratukin, Mjasziscsev, Lavocskin, Berjev stb. gépeiből számos került ide a gyárak udvaráról. Begyűjtötték a kaszpitengeri ekranoplán sérült prototípusát, a kozmikus kísérletekhez használt Bor-5 űrcsónakot, az 1933-ban és 1962-ben használt sztratoszféraballont és még sok mást is. 1997-ben a gépek száma már elérte a 180 db-ot, sok példány összerakatlanul volt tárolva. A SZU 1991-es összeomlása itt is megtette a magáét, a források elapadtak. A cég ezután jórészt külföldi látogatókból élt, kis csoportoknak 15-30 $os belépőjegy ellenében lehetővé tették a bejutást. Ekkor kezdtek árusítani archív fotókat is 5-20 $/db áron. Jó pár amerikai és brit könyv készült ezek alapján. A külföldi gépeket véletlenül két amerikai helikopter képviseli, amellyel a honvédelmi minisztérium nem tudott mit kezdeni. Egy S-58 és egy Vértel 44-es (gy.sz. N.74056) helikopter áll ott, amelyek 1960- ban kerültek a Szovjetunióba. Hruscsov 1959-es USA-beli útján vásárolták kereskedelmi ügyletként, senki nem tudja, miért. Használva soha nem voltak, s lelopnivaló újdonságot sem tartalmaztak. 1964 (?) óta itt állnak. Végül pár szót arról, mi nincs ott. Nincs egyetlen zsákmányolt, lelőtt, vagy más úton megszerzett idegen gép sem. Ez a gyűjtemény a szovjet előny-fölény-nagyság reprezentánsa volt, itt mást nem tűrtek meg. A mai ismeretek szerint a Moszkvai Fegyveres Erők Központi Múzeumában vannak egy He-111-es és az U-2B(56-6693(?)) gép roncsai, és a Zsukovszkij Memóriás Múzeumban van egy-egy P-39D; P-40C; Hurricane, He 100; P- 51B gép jó állapotban, ezek 1950-ig a Fegyveres Erők Köz-Amíg gépek egyik katapultülése, teljes felszereléssel (APN) Az 1958-ban épített Turbórét kísérleti repülőszerkezet, a függőleges felszállás tanulmányozására (APN)