Történelmi szemle, 1973 (16. évfolyam)
TANULMÁNYOK - Bolla Ilona: A közszabadság a XI-XII. században. (A liber és libertas fogalom az Árpád-korban) I. rész
A KÖZSZABADSÁG A XI—XII. SZÁZADBAN 3 államok különféle vidékein még jóval később, az érett feudalizmus idején is léteztek a nemzetségi társadalom maradványelemeiként ,,régi" szabadok, mint önálló kistulajdonosok. Róluk kevesebb forrás beszél, mint az úri függésben levő likerekről. Ez a tény azonban nem csábíthatja a kutatót arra a feltevésre, hogy „régi" liberek nem is voltak. Ezek a közszabadok ugyanis nem rendelkeztek olyan jelentős földtulajdonnal és szolganéppel, hogy ügyleteikről okleveleket kellett volna kiállítani. A ,,régi" liberektől (Gemeinfrei) megkülönböztetik a számban folyton növekvő ,,új" libereket, akik részben a servituson belüli emelkedésük, részben a „régi" liberek függésbe jutása következtében ötvöződtek jellegzetes feudális szolgáltató osztállyá. Szabadságuk is „új" libertás, amely a földesúrral való megállapodáson alapult. A külföldi marxista történészek szintén behatóan foglalkoztak a Königsfrei-elmélet kritikájával és a liber és libertás fogalom tartalmi változásával. Ebből a szempontból nemcsak a kapitulárékat, hanem a népjogokat is alaposan elemezték, s a liber és libertás fogalom alakulásában különféle periódusokat mutattak ki. Ezek a periódusok különösen a longobard forrásanyagban szemléletesek, de jellemzők más kialakuló feudális társadalom szerkezetében is. A kutatások szerint a nemzetségek felbomlása előtt a nemzetség liber tagjai számára a libertás olyan természetes állapot volt, amellyel csak a servus szolgasága állott szemben. Ebből adódik a szerkezetileg tagolatlan libertás fogalom egységes értelmezésének lehetősége. A liber és servus közötti egyéb rétegek — számuk elenyésző volta miatt — a társadalom struktúrájában még nem játszottak szerepet. A nemzetségek felbomlásának kezdete kétirányú folyamatot indított meg. Egyrészt a likerek között igen nagy lett az egyenlőtlenség, anélkül azonban, hogy olyan élesen elkülönülő társadalmi csoportok jöttek volna létre, amelyeket már osztályoknak lehetne minősíteni. Jellemző módon e csoportok közül még a legelőkelőbbeket sem jelölték külön kifejezéssel (pl. a nobilis-szal), mert a liber fogalma még őket is magába foglalta. A liberek tömegétől ők csupán mint előkelő származásúak különültek el. Másrészt megindult a servus-elem differenciálódása. Uraiktól való, eredeti szoros függésük sokféleképpen lazult, de nem azonos fokban. Ezt a sokféleséget a felszabadítások formáinak változatossága is megfelelően kifejezte. Emellett jutottak új függésbe — hasonlóan változatos módon és fokban — eredetileg liber jogállásúak is, anélkül, hogy a liber nevezetet elveszítették volna. Az eredeti liber és az eredeti servus jogállás között tehát 4 Fritz Wernli: Die mittelalterliche Bauernfreiheit. Studien zur mittelalterlichen Verfassungsgeschichte. I. Heft. Affoltem, 1959. 11. és kk. 1. Különféle svájci és alemann vidékek forrásanyagának feldolgozásával éles hangon bírálja és vitatja Th. Mayer és Dannenbauer Königsfrei-elméletét. A regionális vizsgálatok eredményeit összegezve a szahad parasztok továbbélését igazolja Georges Duby : L'économie rurale et la vie des campagnes dans l'Occident médiéval. Paris. 1962. 124. és kk. 1.; a közszabadok és közszabadság Karoling-kori és későbbi továbbélésére Friedrich Lütge: Deutsche Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Berlin. I9602 17. és kk. 1.; uö.: Geschichte der deutschen Agrarverfassung vom frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. Stuttgart. 1963. 13. és kk. 1. 5 Friedrich Merzbacher : Die Bedeutung von Freiheit und Unfreiheit im weltlichen und kirchlichen Becht des deutschen Mittelalters. Historisches Jahrbuch, 90. Jahrgang, zweiter Halbband. 1970. 257. és kk. 1.; Jan Dhondt : Das frühe Mittelalter. Fischer Weltgeschichte B. 10. Frankfurt am Main. 1968. 27. és kk., 225. és kk. 1. 6 A. I. Nieussychin : Die Entstehung der abhängigen Bauernschaft. Berlin, 1961. A paraszti osztály kialakulásának elméleti kérdéseit vizsgálva a polgári történetírás álláspontjának kritikáját ld. 9. és kk. 1.