Történelmi szemle, 1985 (28. évfolyam)

2. szám - VITA - Ölvedi Ignác: Kassa bombázása - "casus belli" a Szovjetunió elleni hadba lépéshez

Kassa bombázása 337 Himer tábornok május végén a magyar hadsereg idejében történő előkészítésének szükségessé­géről megbeszéléseket folytatott a vezérkar néhány vezetőállományú tisztjével és magával a vezérkar főnökével is. Erről május 29-én a Naplóba az alábbiakat jegyezték be: „Helyzetismertetés ... a vezérkar főnökével, Werth gyalogsági tábornoknál. Himer tábornok hangsúlyozza, hogy megbízás nélkül beszél és csak személyes felfogását juttatja kifejezésre. Ez pedig abban foglalható össze, hogy mivel a magyar mozgósítás körülbelül 20 napot igényel, már most előkészületeket kellene tenni, hogy ezt az időtartamot adott esetben le lehessen rövidíteni." Ígéretet kap egy erre vonatkozó terv kidolgozására.­ A napló szerint arról tárgyaltak, hogy „. . . a magyar honvédségnek idejekorán fel kell készülnie arra az esetre, ha a keleti kérdéseket háborúval döntenék el".­ Sáska vezérkari alezredes június 14-én bemutatta Himer tábornoknak a tervet, aki azonnal közölte azt az OKH ille­tékeseivel.10 A Honvéd Vezérkar az OKH összekötőjével folytatott beszélgetések szellemében cselekedett és intézkedéseket foganatosított a mozgósítás előkészítésére, a csapatok anyagi ellátá­sának kiegészítésére. Május utolsó napjaiban került sor a hadtestparancsnokok titkos értekezletére. Ezen Werth katonapolitikai helyzetértékelést adott és a jelenlevők tudomására hozta, hogy küszö­bön áll a Szovjetunió elleni támadás, melyben Németország oldalán Románia és Magyarország is aktívan részt vesz. Majd ismertette a hadtestparancsnokokkal a mozgósítás tervét.1­­ Május 31-én kelt 10508/k —1. vkf. 1941. sz. alatt a német-magyar együttműködés érdekében - mivel a kormány nézete szerint politikai vonalon ez az út nem járható - felhatalmazást kért, hogy katonai vonalon vehesse fel az érintkezést az illetékes Wehrmacht vezetőkkel.12 A kormány nem adta meg hozzájárulását, Werth ennek ellenére Himer közvetítésével tárgyalt és készítette a hadba lépést. Június elején Budapesten a vezérkar főnökének irányítása mellett törzsvezetési gyakorlatot, ahogy akkor nevezték, „vezérkari hadijátékot" tartottak. Ezeken a magasabb egységek parancsnokai és a vezérkar főnökei, valamint a vezérkar vezető beosztású tisztjei vettek részt. ,A feltételezett hadihelyzet alapján kidolgozásra került a saját és ellenséges parancsnokok helyzetmegítélése, elhatá­rozása és parancsa, valamint a törzsmunka." A feltevések évenként az ország más-más területén voltak beállítva. Az 1941-es hadijáték színtere Kárpátalja volt. A zárómegbeszélést Werth Henrik : Himer-napló i. m. május 28-29.­­ 1940-41 telén több német-magyar katonai tárgyalásra, megbeszélésre került sor, amelyeken a magyar hadsereg modernizálása és korszerű fegyverekkel való ellátása szerepelt. A szállítások megkezdését a német szervek csak 1942 nyarára vállalták. Ez is tanúsítja, hogy 1941-ben a hivatalos német vezetés a magyar hadsereg fegyveres akcióban való részvételét nem tervezte. Egyezményt magyar hadosztályok bevonására nem kötöttek. Ujszászy Istvánnak a magyar vezérkar kémelhárító osztálya vezetőjének­­ az a vallomása, hogy Magyarországnak a Szovjetunió elleni háború esetén 15 harcászati magasabb egységet kellett Németország rendelkezésére bocsátania (ebből 3 gépesített, egy lovas és egy harckocsi). (Nürnbergszkij processz, i. m. 390.) nem fogadható el. Magyarország gazda­sági és katonai lehetőségei 1941 tavaszán ilyen mennyiségű kontingens kiállítását nem tettek lehe­tővé. A magyar haderő állományában - 1941 nyarán - 27 gyalogezred, azaz kilenc hadosztály volt. A gyors csapatok hat gépkocsizó, két kerékpáros, két harckocsi, két páncélos zászlóaljból és négy huszár ezredből álltak. A magyar hadosztályok különösen fegyverzet tekintetében maradtak el a kor követelményeitől. Tábori tüzérség vonatkozásában például a német és szovjet hadosztályok négyszer annyi löveggel rendelkeztek. Hadtörténelmi levéltár (HL): A békeelőkészítő bizottság katonai iratai 1/2. Lásd még erre vonatkozóan: Tóth Sándor: A Horthy-hadsereg helyzete a Szovjetunió elleni háborúba lépés idején. HK(1961)2. sz. 10Kun József i. m. HK. 1962/1. 26. 1941. május végén valamennyi hadtest parancsnok megkapta Bartha Károly honvédelmi miniszter titkos parancsát. Ebben elrendelte, hogy a központi raktárak készleteiből mindenekelőtt a Kárpátalján elhelyezett csapattesteket kell ellátni. Ez félreért­hetetlenül arról tanúskodik, hogy a katonai vezetés számít a Szovjetunió elleni harctevékenység közeli megindításával, a bekapcsolással és ezért már május végén lépéseket tesz a „Kárpát csoport" megalakítására és a tartalékosok mozgósítására. Lásd még: DIMK.V.k. i. m. 806. irat 1142-1143. 1 1 Kádár Gyula nyilatkozata a szerzőnek. Lásd még erre vonatkozóan: Kun József: i. m. HK. 1961/1. sz. 26-27. 1 'DIMK.V.k. i. m. 839. irat 1176-1179.

Next