Történelmi szemle, 1997 (39. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 16. század derekán
2 PACH ZSIGMOND PÁL eredetiek alapján.4 A tolnai vámnaplókat Vass Előd, a szolnokit Szilágyi Gáborné Horváth Anna fordította a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének fölkérésére; a fordítások gépiratát Szakály Ferenc bocsátotta rendelkezésemre.5 Fogadják e helyütt is őszinte köszönetemet. Külön köszönöm Hegyi Klárának, hogy a tolnai vámnaplók fordítását ellenőrizte, és az 1576/1577. évi napló kivonatával kiegészítette. 1. Hogy 1541. augusztus 29-ének végzetes napját mikor követte a pénzügyi hivatal felállítása a török Budán (amely előzőleg szintén „belső" harmincadhely volt), pontosan nem tudjuk. Az 1543 szeptemberével kezdődő három évből már összesítő adatok ismeretesek a budai mukátaa jövedelmeiről, de a budai török vámállomás első naplója csak az ötvenes évek elejéről maradt fenn. Az 1550. november 19-ével induló és 1551. május 6-áig terjedő budai vámnapló számos alkalommal szól textilárukról, de többnyire olyan sommás vagy laza szövegezésben, amely korlátozza értelmezésüket. A török birodalom területéről származó textiláruk nagy részét a török vámos közelebbről nem határozta meg, azzal a „ruhanemű" (eszpáp) szóval illette, amely kelmét (ruhaanyagot) és készruhát egyaránt jelenthet. Mennyiségüket is csak ritkán közölte, és ez a vám (gümbik) nagyságából sem állapítható meg, mert egy-egy naplótételen belül rendszerint több árufajtát vont össze és a vámot egy összegben vetette ki rájuk. A pénznemet sem nevezte meg, de az bizonyosra vehető, hogy a vámösszeget mindig török ezüst váltópénzben, akcióban értette. Az első budai vámnapló bejegyzései tehát ilyenformán tájékoztatnak a posztóforgalomról: „Timurtól Szemendre [Szendrő] várából fehér aba, kepenek [köpönyeg] és egyéb után gümrük 112"; „Üszkübi [szkopjei] Hadzsi Meszdzsi Alitól ruhanemű, selyem, bagazin [fehérnemű- vagy bélésvászon] és egyéb után gümrük 1400"; „Szinán Dívánétól aba, gön [marhabőr] és egyéb után gümrük 200"; „Ali Dívánétól némi fehér aba után gümrük 50"; „Mehmed cselebitől ruhanemű és egyéb után gümrük 100"; „Iszmáil jahuditól ruhanemű, vegyes holmi és egyéb után gümrük 500"; „Haszán Bosznától ruhanemű, aba, vegyes holmi és egyéb után gümrük 450"; „Velitól, a budai helyőrségben szolgáló janicsártól fehér aba, fekete mazsola, füge és egyéb után gümrük és hádzs 500"; „Hadzsi Szinántól aba és egyéb . A budai török vámnaplókat tartalmazó kézirat: ÖNB Mxt. 598. Kat. Flügel 1356. — A magyar fordítás és tartalmi összefoglalás: Fekete L.-Káldy-Nagy Gy.: i. m. 11-276. és 551-593. 5 A fordítások gépirata az MTA TTI Koraújkori Osztályán található. Az eredeti kéziratok jelzeteit 1. alább a megfelelő jegyzetekben. 6 Velics A.: i. m. II. 20-22. (HB Mxt. 630. alapján.) — Vö. Fodor Pál így kezdődött a török hódoltság... Keletkutatás 1995. tavasz. 91. 7 Csupán laza kivonatát közölte Velics A.: i. m. II. 107-112. (HB Mxt. 598. alapján.) 8 Fekete L.: i. m. 14., 558. és 573.