Trianoni Szemle, 2014 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2014-01-01 / 1. szám
2014. JANUÁR-JÚNIUS TRIANON ÉS A LENGYELEK gazdag, iparosodott felső-sziléziai területeket. Ezenkívül szétszabdalták volna a kereskedelmi és szállítási útvonalakat, amelyek eredetileg az egész ország, nem pedig csak egy csonka maradék szükségleteit szolgálták. Csakis mindezek együtt adhatnának megközelítő képet a végtagjaitól megfosztott torzóról, amely megcsonkítva kényszerül tovább élni, mint például egy testvérpár, ahol a fivér továbbra is a szabad Varsóban lakik, nővére viszont határon túli kisebbségiként Krakkóban vagy Wadowicében. Mindez pedig büntetés volna a vesztes háborúért, amelyet nem Lengyelország robbantott ki, mégis ezzel vádolták meg hazug módon az ellenséges országok amorális politikusai, a világ pedig hitt nekik. Csak ilyen összehasonlítás után jut el egy lengyel vagy más külföldi tudatáig a magyarok által elszenvedett anyagi, erkölcsi és pszichikai veszteségek óriási nagysága, és az a tény, hogy mindezt sem elfelejteni, sem abba teljességgel belenyugodni nem lehet. Ilyenkor kezdik honfitársaim is megérteni, mit jelent az, hogy 2010-ben a nemzeti elkötelezettségű, a csonka Magyarország lakói által kétharmados többséggel megválasztott magyar Országgyűlés törvényt fogadott el arról, hogy honosítási eljárás során magyar állampolgárságot kaphat a világon bárhol (így az elszakított Kárpát-medencei területeken) élő több millió magyar származású ember, hogy legalább ily módon - békés körülmények között - lehetségessé váljék a nemzet újbóli, legalább szellemi egyesítése. ★ Az I. világháború után Csehszlovákia, Románia, a Szerb- Horvát-Szlovén Állam, Ausztria és Olaszország mellett Lengyelország is szerzett 14 falut Felső-Árvában és 14 falut Felső-Szepességben (amely vármegyék korábban a magyar állam északi szegélyét alkották). Lengyelország - a fentebb említett első három országgal ellentétben - nem mint ma . Az I. világháború után Lengyelország is szerzett 14 falut Felső-Árvában és 14 falut Felső-Szepességben egyéb határ * tnnegranica tarillatcsora iránya (1924, Krakkói egyezmény) Wenjiek imlany teremi (1924, troktat Krakowski) Lengyelországhoz került árvás terület torytoria dolgczona do Polski z Orawy 1920-24 Csehszlovákiához, 1924-től Lent_____ 1920-24 do Csechoalowacji, od r. 1924 do Polski 1920-24 Lengyelországhoz, 1924-től Csehszlovákiához 1920-24 do Polski, od r. 1924 do Czechocrowacji Lengyelországhoz került szepesi terület terytoria dolgozone do Polski z Splszu 1906-ben Magyarok tól Ausztriához (Gelfold csatolt tér. w 1905 od Wygler do Austril (Galicja) lengyel nyelvjárást beszélő poréi falvak Árváben és Szenesben wslo goralske mówlyco dialektom polskim na Orawle i Spiszu részben lengyel nyelvjárást beszélő goról falvak Árváben és Szopósban vwle gorafskie mówlyca lakta dialektem polskim na Orawie I Spiszu CSEHSZLOVÁKIA CZECH0SL0WACJA -J------1------r-1—------------------ Forrás: A magyar-lengyel határ története - Sallai János; OSKÖ, Bp., 1997.