Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 18. évfolyam, 1834
3. szám - Horvát István : A' magyar nyelvnek fényre botsátott ágozati; németül írt munkáját magyarázván P. Bétsben, Strausz Özvegye betöivel. 108-117
( ÍZO ) az illyen szóejtés egyébb helyeken Recensens tudtára PALáTZ NYELV nevet sehol sem visel a Hazában. Itt ott a' Dunán innen és Tisza körűl az ezen SZÓEJTÉSSEL élők BARKÓKNAK is hivatnak , melly név szinte nem esméretlen Asia Történeteiben. DESCHT - KAPGtlIAK Tartomány és DESCHT-BARKA Tartomány, mint másutt (Tud. Gyűjt. 1833. X. köt. 113. 1.) látták, egyeránt Ásiai Tartományok voltak, 's az volt DESCHT-KAPGHIÁK szomszédságában (The Mulfuzat Timury, or Autobiographical Memoirs of the Moghul Emperor Timur. London, 1830. 4-6 a Földabroszon) DESCIITJETE Tartomány is, a' mi alább szinte figyelemre méltó lészen. Azonban a' BARKÓK még kevesebbé írattak le mostanig a' Tudósoktól, mint a' PALÓTZOK. Esméretlentíl hagyattak tsak nem egészen a' MATYÓK is, kik szinte hasonlító nyelvvel élnek. Végre ugyan a' PALÓTZ SZÓEJTÉS keletben forog Erdélyben a SZÉKELEK, vagy is LÓFEJÜK között is, 's mindenütt , főképen a' kimondásra nézve, eléggé különböz a' MAGYAR NYELVTŐL. De mind e mellett is megérti a' MAGYAR a' PALÓTZOT , BARKÓT , MATYÓT és SZÉKELT, mint EZEK is valamenynyien megértik a beszélő MAGYART. Nem emelkedett az föl a' DIALECTUS híresméretéhez, a ki tsak ollyan nyelveket akar DIALECTUSOKNAK elfogadni , miilyenek különbözésükre nézve a' Szláv köz eredetű LENGYEL, OROSZ, CSEH, HORVÁT és RÁTZ Nyelvek. Ezek egy eredetűek voltak ugyan, de még is ma már, helyesebben szólva, különböző Nyelvek a fölötte nagy változások által, melyeket szenvedtek. Ellenben a' mostani Görög Nyelvről írja (Glossarium ad Scriptores Mediae et Infimae Graecitatis. Lugduni, 1688 fol. Tomo I, Praef. pag VI—VII.) Du Fresne Károly : ,,Neque teamen unus idemque est sermo ille apud omnes Graecanicarum Provinciarum incolas. Nam itt apud veteres Icinva Tai et Tojtiy.od fuerunt DIALECT, singulorum nempe