Tükör, 1921 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1921-07-31 / 31. szám
II. árfolyam IIAIIz.té l árat Egyévi* 60 lal félév** 60 lal Kygaa *xéméra I iau Clacéhivatali talafan 61 Felelő* szerkesztő I Z _ _ I Kiadó laptulajdonos Wlorvay Zoltán I AraleU I Révész Béla Pártonkivüli politikai hetilap Szerkesztőség és kiadóhivatal. Trg.-Mures (Marosvásárhely) Piata Reg. Ferdinand — Főtér SS sz. Szerkesztőségi telefon 61 Béke! Most szegeztek le egy szomorú koporsót, amibe Európa hét év óta kiterítve fekszik és a halottat sirató gyász-sirám nem segíthet többé. A koporsót felvették, viszik a történelem nagy temetőjének egy csöndes zuga felé, ahol nyugodni fog — mint minden halott a hit szerint*— a feltámadás reménye alatt . A halottaknak — tapasztalat mutatja — igen hosszú ideig kell jásni, mig az a bizonyos feltámadás bekövetkezik és az éveknek hosszú számsora fog leperegni. Inig a világ füléhez eljut ama feltámadást hirdető harsonák hangja,mikor koporsójából újból kiléphet s ahogy az irás mondja: «fel kel és járni kezd.“ • Megvan a béke kötve tehát, az a sóvárogva várt, jajgatva hivott, millió imákban kért béke és a közönyös, fájdalmakba, rázkódtatásokba, szenvedésekbe beletompult világ vályonya veszi tudomásul. Szinte azt kell mondanunk, hogy ez a békekötési aktus egy szűkszámú diplomáciai kar magánügyévé zsugorodott. Szinte azokra szorítkozik és csak azokat érdekli ez a faktum csupán, akik e béke ellentétét a háborút megindították. Akkor ők nem kérték ki a népek véleményét a tűztenger megindításához, most pedig a közönyös emberiség nem vesz tudomást arról, hogy most, talán ugyanazok a két balkezű nagy urak, aláírtak egy papírt vagy pergamentet, ami a történelmi lomtárnak egy éppen olyan szürke darabja marad, mint száz meg száz más társa s éppen úgy belepi a feledés pora, mint a többit, mint minden mozdulatlant, mit mindent amibe nincs élet, erő és igazság. Mert ezt a békét ezer kanyargó paragrafussal megtámaszthatták a körötte bábáskodó urak, kardjukra ütve pillanatnyi előnyöket juttathattak maguknak a hatalom zenitjén röpülök, — de ehez a békéhez a nagyvilágnak, a népeknek, az embereknek igazán semmi köze. Kinek kellett a béke? Kiharagszik a meggyötört föld apró emberei közül egymásra ? A malomkövek közt morzsolódó búzaszemek nem gyűlölik egymást — hiszen sorsuk, a felőrletés, biztos és közös szomorúság. Tény, hogy most valahol aláírtak egy írást, egy papírt, egy szerződést, amit voltaképpen adóslevélnek kellene nevezni. Mert itt nem ellen- vagy rokonszenvről van szó, hanem üzleti érdekekről. A konjuktúrák úgy alakultak, hogy egyik üzletember olyan helyzetbe került, hogy fizetésre kötelezheti a másikat és azt be is tudja hajtani rajta. És ezt vérrel és arannyal a népeknek kell megfizetni. A népeknek, akiknek úgyszólván semmi köze sem volt az egész manőverhez és csak a számlák évtizedeken át rájuk nehezedő súlyos terhe jut nekik osztályrészül. Béke ? ! Mosolyogni szeretnénk, ha nem simánk. Az étvágyra kapott imperialista mohóság minden zugába a világnak rejtett vagy nyílt fegyverkezést folytat és békeszerződéseket írnak alá, amiről tudják, hogy nem egyéb porhintésnél és hiábavaló papírrongynál, amit akkor rúgnak fel és akkor tépnek szét, amikor önző érdekeik úgy kívánják. Béke ? ! Csak az lesz a béke, ami egykor, soká az emberi szívekbe lesz kitörölhetetlenül beleírva, ami nem lesz megszeghető, felborítható, új véróceásokat fakasztó, hanem elmúlhatatlan és örök. Az a béke, ami a most befejezett (?) harcok elhulljainak sírján felfakadt öntudat-virágok kelyhében születik és nem kalmárszempontoktól dirigált sivár diplomataagyakban. Gsetri Mihály Str. Stefan ii Maré (Bolyaio.) 3. o. alatti (Nemz. Szinti, bejáratával szembe)czipászetesabb, legmodernebb czipőket! EllntP« *« Mlsárando munkai állandó kiélliftén «ip# ir(ll3il«g«RRéa 9lábh)»nl Kírx «inik kaphatók Trqu«I Wures (Marosvásárhely) 1921. Július 31. vasárnap 31-ik szám A Cím-kolozsvári áramvásár. A kiállítás Tg.-m.-vásárhelyi résztvevői. A Farkas utcai öreg collegium épületében a szünidő dacára is mozgalmas élet van. Románia minden részéből összesíreglettek az érdeklődők ezrei, hogy mintavásárt megtekintsék. Az érdeklődők legnagyobb része iparos vagy kereskedő üzleteket kötnek, adnak, vesznek. A látogatók laikus része is megtalálja a szórakozást. Sebbnélszebb ipari remekek vannak kiállítva az ipar minden ágából A hatalmas arányú, mondhatnám világvárosi méretű mintavásár általában jól sikerült, azonban Edély és Bánát kifejlett iparát nem képviseli teljes egészében. Gyárosaink és iparosaink közül kevesen értették meg a mintavásár tulajdonképpeni célját. A mintavásár legtöbb résztvevője azt mutatta be, hogy iparában milyen hatalmas arányú vagy milyen precíz ipari remeket tud produkálni, ha erre alkasom kínálkozik. Pedig a mintavásár célja nem az volt, hogy bámulata szédítsük a közönséget, pld. egy cukorka anyagból készült őserdővel. A száraz üzletembereket kellett volna bámulatba ejteni azzal, hogy milyen iparcikket és milyen minőségűt tud adni Erdély és Bánát. Be kellett volna mutatni a kereskedőknek, hogy milyen áruért nem kell külföldre szaladni. Városunk kevés résztvevővel van képviselve. Iparosaink távoltartották magukat s Targul-M.Vásárhely inkább csak az iparművészetet mutatta be. Örömmel lehet konstatálni, hogy az iparművészet terén városunk egész Erdély és Bánátban első helyen áll. A mintavásár bejáratánál a Medgyesfalvi Gőztéglagyár készítményeit találjuk, melyeknek minőség tekintetében, a legnagyobb elismerésben van részük. Téglát, tetőcserepet és agyagcsöveket állítottak ki. Tovább haladva a pavillonok között, egy kedves, muskátlivirágos tulipánokkal díszített oszlopokon nyugvó, népies stílusú épület ragadja meg a néző figyelmét. Árnyas kis kertjében Bürger-féle sört lehet inni. A Bürger pavilon állandóan az érdeklődés központéban van. Kiválóan kedvelt sörei mellett, nagy feltünést keltett a vegyipari készítményeivel. A vegyészeti gyár által előállított etherikus olajok, essenciák és gyantatermékek, terpentin, Cluj—Kolozsvár, 1921. júl. 29. stb. határozottan szenzációt keltettek. Sikerei jóságát a legszigorúbb szakértők dicsérik a legjobban. Bürger Aber gyárainak vegyészeti osztályát újabban Bürger Dezső vezeti nagy ambícióval és még nagyobb szakértelemmel. Kiváló munkatársai Schilinger és Sötét vegyészmérnökök. A Bürger pavilion Jeddy Sándor alkotása. Jólesően állapítjuk meg, hogy a minden részében művészi alkotás a többi pavillonokat szépségben messzi fölülmúlja. Az új épület földszinti első termében Erdélyi Rózsika művészi bőrmunkái keltenek feltűnést. Erdélyi Rózsikának a munkái messze fölülmúlják a dilettáns készítményeket kiforrott művészi alkotások, melyekre legjellemzőbb, hogy már a kiállítás első napjaiban szétkapkodták őket. A következő teremben György Gergely bőrdiszmóiparos böröndökkel és apróbb tárgyakkal vesz részt. Készítményei kiváló minőségűek és finom kidolgozásúak. Az emeleten elhelyezett bútorosztályon Székely és Réti terme örvend a legnagyobb látogatottságnak. Városunk bútoriparának határozottan dicsőséget szerzett szép bútoraival. Művészi fényképeivel Ch. Szilágyi Erzsike szintén bebizonyította, hogy városunk a művészetnek ezen a terén is vezet Erdély és Bánát városai között. Az „Ottilia“ vegyészeti gyár kozmetikai cikkeket mutat be. Különösen a „Desinform“ fertőtlenítőt találták a szakértők kitűnő hatásúnak. Tokayné Deák Etelka selyembatik sáljai a batik művészet terén szinte a legteljesebb tökéletességet érték el. Újszerű motívumok, kellemes színek jellemzik főleg munkáit. Vannak még más városokból is batik készítmények, de ezek távolról sincsenek olyan művészi fokon, mint a Tokayné munkái. Mindent egybevéve örömmel láttuk, hogy városunk, bár kevés részvevővel szerepelt, mégis nívó tekintetében egyike volt Nagyrománia azon kiválóbb városainak, melyek az árumintavásáron abszolút művészi becsű készítményeikkel igaz dicsőséget szereztek önmaguknak.