Tükör, 1969. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
1969-10-07 / 40. szám
LEVELEK A KÉMFŐNÖK JÁTSZMÁJA (Megjelent a 36. számban) A dokumentumsorozat tizenkettedik folytatásába — szerintem — több hiba csúszott be. Hitler a „Barbarossa-tervet”, a Szovjetunió megtámadásának tervét már 1940 június végén, a francia kapituláció után, kiadta kidolgozásra. Molotov külügyi népbiztos 1940 novemberi berlini útja csak szüneteltette, de nem állította le az e tervvel kapcsolatos munkákat. Nem állja meg a helyét az sem, hogy Molotov berlini látogatása alkalmával a Balkánról nem kívánt tárgyalni. V. Berezskov szovjet tolmács magyarul is megjelent visszaemlékezéseiből is kitűnik, hogy a Romániának és Bulgáriának adandó szovjet garanciák (és katonai támaszpontok kérdése) igenis sarkalatos pontjait képezték a német—szovjet tárgyalásoknak („A játszma véget ért”, Zrínyi Kiadó, 1966.). Továbbá, Borisz bolgár királyt bebizonyíthatóan nem a németek mérgezték meg. Hitlernek ez nem is állt érdekében, hisz a király korai halála zűrzavart teremthetett volna Bulgáriában. A trónörökös, Simeon ugyanis ez időben csak hatéves volt. Borisz Németországból visszajövet még kirándult a Vitosa hegyre; csak napok múlva panaszkodott rosszullétről. Egyébként a jelenlegi bolgár, történelmi irodalom sem említi sehol e mérgezési legendát. D. Koszev, K. Kristov és D. Angelov „Bolgár történelme” (Szófia 1963) Borisz 1943 nyári halálát csak „váratlanként” jellemzi és nem fűz hozzá semmi kommentárt. DR. J. P. Bern KEDVES OLVASÓT (Megjelent a 37. számban) Egyre zökkenőmentesebb a kalauz nélküli közlekedés. Kevés azoknak az utasoknak a száma, akik megkísérlik a lógást. Ezt akkor látni jól, amikor megjelenik egy-egy ellenőr. A közlekedés új rendjét sokkal hamarabb megszokta a közönség, mint ahogyan ezt várni lehetett volna. Javítaná azonban a helyzetet. Találóan jellemzi a cikk Darányi Kálmánt, aki Gömbös Gyulát követte a miniszterelnöki székben. Célkitűzése szélsőségesen jobboldali volt, amely még Szálasi Ferenc híveinek is tetszett. Amikor 1938-ban Darányi meghirdette hírhedt győri programját, a nyilasok tiTTUSA '69 (Megjelent a 39. számban) Balczó András minden dicséretet megérdemel. Kivételes tudású sportember, küzdőképessége is páratlan. Nem ismer elveszett versenyt. Más sportolót gyakran megbénít, ha az ellenfél nagy előnnyel vezet. Szerencsére Balczó nem ilyen, ezt bizonyítja a budapesti világbajnokság utolsó napja is. Sokat gondolkoztam, amiha a jegyek valamivel vastagabb, erősebb papírból készülnének. A mostaniakat ugyanis elég nehéz becsúsztatni a lyukasztó készülékbe. Ezen érdemes lenne változtatni. Az utazóközönség ezt nyilván örömmel fogadná. GAZDAG PÉTER Budapestokban ilyen röplapokat terjesztettek az országban: „Nem kell öt évig darálni, azonnal meg kell azt csinálni”. Vagyis a programmal elégedettek voltak, csak éppen Darányi tempóját találták lassúnak. C. F. Budapestkor Balczót a Hármashatárhegyen futni láttam, az jutott eszembe, hogy ha nem öttusázó lett volna, akkor akár mint vívó, vagy akár mint futó ugyancsak világra szóló eredményt érhetett volna el. Testi felépítése, futómozgása engem elsősorban az ausztrál Clarke stílusára emlékeztet. TÓTH GÉZA Budapest LOMTAR KÉPTÁR - A FŰRÉSZPOR EMBER (Megjelent a 38. számban) A BESZÉLŐ ÚJSÁG FELTALÁLÓJA (Megjelent a 37. számban) Szeretném kiegészíteni a világhíres magyar feltalálóról szóló cikket. Érdemes ugyanis feleleveníteni egy epizódot, amely jól jellemzi Puskás Tivadar akaraterejét és szorgalmát. Tervszerűen készült arra, hogy Amerikában próbál szerencsét, előzőleg itthon hosszú hónapokra eltűnt rokonai és barátai elől. Amikor újra előkerült, megkérdezték tőle ismerősei, hogy hol tartózkodott ilyen sokáig? Puskás Tivadar így válaszolt: „Fél fejemről levágattam a hajamat, hogy ne tudjak társaságba járni. Ezzel akartam magam önként arra kényszeríteni, hogy bezárkózzam a lakásba és éjjel-nappal angolul tanultak”. A beszélő újság feltalálójának nemcsak zseniális technikai érzéke, de nagy akaratereje is volt. TOKA LÁSZLÓ Budapest, n. Barsi u. 5. A TUDÓS MACSKÁJA 23 KÉPES POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP FŐSZERKESZTŐ: VETŐ JÓZSEF H. FŐSZERKESZTŐ: BÁCSKAI LÁSZLÓ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: PELBÁRT OSZKÁR OLVASÓ SZERKESZTŐ: ZÁGONI FERENC HAZAI TUDÓSÍTÁSOK: BALOG JÁNOS KULTURÁLIS ÉLET: VÁRKONYI ISTVÁN FOTOFŐMUNKATÁRS: REISMANN JÁNOS FŐMUNKATÁRS: MAJOR OTTÓ KARIKATÚRA: KAJÁN SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VIK., GYULAI PÁL U. 14. TELEFON: 137-660 POSTAFIÓK: BUDAPEST 8. PF 6. KIADJA: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT FELELŐS KIADÓ: CSOLLÁNY FERENC TERJESZTI A MAGYAR POSTA ELŐFIZETHETŐ BÁRMELY POSTAHIVATALNÁL, A KÉZBESÍTŐKNÉL, A POSTA HÍRLAPÜZLETEIBEN ÉS A POSTA KÖZPONTI HÍRLAP IRODÁNÁL BUDAPEST, V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 1. SZ. ELŐFIZETÉSI DÍ: EGY HÓNAPRA 16,- FORINT NEGYEDÉVRE 48,- FORINT EGY ÉVRE 192,- FORINT 69 2910 ATHENAEUM NYOMDA BUDAPEST ROTÁCIÓS MÉLYNYOMÁS FELELŐS VEZETŐ: SOPRONI BÉLA IGAZGATÓ INDEX 2517 A címlapon: Kilátás a drezdai városháza tornyából. Cikkünk a 8—9. oldalon. (Fotó: Kovács Sándor MTI) A hátlapon: A „Pique Dame" kollekció kétjelermes téli kosztümje. Cikkünk a 22. oldalon. (Fotó: Farkas Tamás) .