Tükör, 1974. január-március (11. évfolyam, 1-13. szám)
1974-01-29 / 5. szám
..Színház az egész világ Shakespeare mondja az Ahogy tetszikben: Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő... Ez a mottója a Magyar Televízió új, tízrészes sorozatának, alcíme pedig: Kalandozás kétezer év színpadán. A sorozat összeállítója és műsorvezetője: Gyárfás Miklós. — Alapvető tévedésnek tartom — mondja Gyárfás Miklós —, hogy kétféle közönség van: a sznob, aki számára Beckettel, Ionescuval kezdődik és végződik a színház, és a másik fajta publikum, amelynek a Csárdáskirálynő jelenti igényei maximumát. Alapvető tévedés! Sokrétű a közönség, akárcsak a társadalom ! Ezt a sokrétűséget kell nekünk, színházi embereknek szolgálnunk, ábrázolnunk, jelen esetben pedig népszerűsítenünk. Ezzel a céllal állítottuk össze, több mint egy esztendő kemény munkájával, ezt a kalandozás-sorozatot. Hangsúlyozom: nem tudományos, oktató, magyarázó jelleggel, korántsem iskolás módra akarjuk kezelni a nézőt, nem is a dráma történetével óhajtjuk megismertetni, a színház szépségét, sokféleségét szeretnénk felcsillogtatni, középpontba helyezve, látványos díszletek, kellékek, rendezői trükkök helyett: az emberi szót. — Bizonyára lesznek, akik hiányolják majd olyan drámaírók nevét és művét, mint például Lope de Vega, Pirandello, G. B. Shaw. Nem azért maradtak ki, mert lebecsülnénk őket. Az volt a célunk, hogy olyanokat válasszunk ki a sorozat számára, akik évtizedekre, sőt évszázadokra kiható iskolát alkottak. Az egyetlen kivétel: Madách Imre. Ő, a maga idején, tudjuk, képviselője volt annak a tragédiának, melynek szenvedő hőse a magyar színházművészet. Hogy az nem úgy fejlődött, ahogyan kellett volna, hogy Madách nem hatott úgy korára, amennyire más korok, más országok madáchai, nem az ő nagyságát kérdőjelezi meg. A tíz rész kéthetenként, minden kedden este, az első csatorna főműsorában kerül képernyőre. Az elsőt, Aiszkhülosz: Perzsák és Szophokles Antigone című drámájának részleteit már láthattuk, a következő ősbemutatónak számít. Az egyik legkorábbi magyar színjáték. Szegedi Lőrintz 1570-ből származó Theopania című komédiájának részletei. A darab Ádám és Éva története, a XV. századba helyezve. Ádám gereblyével a vállán érkezik a földekről, felesége, Éva a konyhában mosogat, Kainka és Ábelke pajkos gyermekként hancúrozik körülöttük, az Úristen pedig ízes magyarsággal beszélő számadó juhász ... , Shakespeare III. Richard-ja, majd Moliere következik, részletek a Tartuffe-ből, a Tolakodók-ból, a Nők iskolájából, a Scapin furfangjaiból és a Fösvényből. Az ötödik rész Ibsen. Szemelvények a Nórából és a Solness építőmesterből. Csehov drámáiból láthatunk jeleneteket a következő folytatásban, a Sirályból, a Várivá bácsiból, az Ivanovból és a Hattyúdalból. A hetedik rész a Poloska, Majakovszkij tragiko-szatírája. Majd újabb korszakjelző név, Brecht, öt a Galilei részletei és songok képviselik a műsorban. Az utolsó előtti folytatás az abszurd műfaját „leplezi le”, bebizonyítva, ama nagy komédiáknak a talajából fakad, melyekről el szoktak feledkezni azok, akik Beckettre esküsznek Az utolsó rész: Madách színháza, Az ember tragédiája, a Férfi és nő és a Mózes. Rendezők: Kazimir Károly, Babarczy László, Vámos László, Békés András, Egri István, Horváth Jenő, Lengyel György, Ádám Ottó, Zsámbéki Gábor és Marton Endre. Az egyes adások értelmezéseként, s kiegészítéseként Gyárfás Miklós beszélget a nézőkkel, majd a rendező és a főszereplők vitatkoznak a bemutatott művek, illetve részletek belső szépségeiről, mondanivalójáról, tolmácsolásuk műhelytitkairól. Ez utóbbi nem előre megírt szöveg: valódi rögtönzés, úgy, ahogy az a kamera előtt megszületett . Mindnyájan, akik részt vettünk ebben a vállalkozásban — mondja Gyárfás Miklós —, úgy gondolom nem kis áldozatot hoztunk az ügy érdekében. Mégis mindenki boldogan vállalkozott a munkára, azaz, hogy pontosabb legyek, csak azokkal dolgoztunk együtt, akik velünk együtt lelkesedtek az ügyért. Szinte minden jelentős művészünk szót kapott a fiataloktól a „nagy öregekig”. Lobogó lelkesedés jellemezte a stáb munkáját, a főszereplőktől a díszletmunkásokig. — Regéczi Lillával, a műsor „ötletgazdájával” és szerkesztőjével együtt bízunk abban — mondja befejezésül Gyárfás Miklós —, hogy vállalkozásunk nem marad hatástalan. Sikerül majd felbiztatni, fellelkesíteni a közönséget, hogy magáénak érezze, még jobban szeresse, ismerje, és értse a színházat, az emberiség ez ősi művészetét, s úgy ülje körül a képernyőt, ahogy annak idején a görög amfiteátrumok porondját, a vásárterek dobogóit, Shakespeare színpadát. GARAI TAMÁS Kohut Magda a Perzsák-ban (NADASKINFKMIN FELVÉTELEI) Major Tamás a Fösvényben Nők iskolája: Farkas Zsuzsa és Sinkovits Imre Bessenyei Ferenc és Drahota Andrea a Ványa bácsiban Jelenet a Poloskából: Káldi Nóra, Lukács Sándor és Sztankay István