Új Tükör, 1976. július-szeptember (13. évfolyam, 27-39. szám)

1976-09-14 / 37. szám

MINDENKI ISKOLÁJA Együttes rádió-, tévé-, könyvakció Szeptember közepén a rádióban és a televízióban új adássorozat indul, a Mindenki iskolája. Az adásokat az Iskolarádió, illetve az Iskolatelevízió sugározza. A ko­rábbiaktól abban különbözik, hogy nemcsak diákoknak szól, hanem mindenkinek... Az adássorozat kezdetére könyv is megjelenik ugyanilyen címmel, a Minerva ki­adásában. Milyen igény hívta élet­re a vállalkozást? Évek óta sok szó esik róla, hogy bár nálunk 16 éves korig tart a tankötelezettség, mégis viszonylag sok fiatal nem végzi el az általá­nos iskolát. És a középkorúak kö­zött is meglepően sokan vannak olyanok, akik újra elkezdték, de abbahagyták. Erről minden évben készül statisztika, de a szám egy­­egy évben nem látszik ijesztőnek. Azt vizsgálva azonban, hogy tár­sadalmi méretekben milyen szín­vonalú a műveltség, az iskolai végzettség, kedvezőtlen a kép. Az Iskolarádió és az Iskolateleví­zió azért indítja meg a Mindenki iskoláját, hogy kedvet ébresszen a művelődéshez, a tanuláshoz azok­ban, akik valamilyen okból lema­radtak az alapok megszerzésében. Ehhez a mozgalomhoz csatlako­zott a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó azzal, hogy kiadja a Mindenki iskolája olvasókönyvét. ni, mint amit az iskolában tanul­nak, és a szülőkére, akik szeret­nék, ha 13—14 éves gyerekeikkel is beszélgetni tudnának a mai tu­dományról, a mai művészetről, szeretnék, ha részt tudnának ven­ni a gyerekek életében és nem kel­lene azt mondaniuk, hogy „én ezt már nem értem”. Ezért minden­kié. A FELNŐTTEK ÉLETTAPASZTALATAI ALAPJÁN Az igényes cél nagy vonzerőt, buzdítást kíván. Vonzó olvasmányt nyújt-e az Olvasókönyv? Az Olvasókönyv az általános is­kola felnőtteknek szánt ismeret­­anyagához ad kiegészítő olvas­mányokat. Nem magát a tananya­got, nem is pontosan a rádió-, il­letve a televízióműsorokat, hanem a fő gondolatmenetet követve, részben összefoglalja, részben bő­víti a sugárzott témákat: biológiát, történelmet, földrajzot, irodalmat, matematikát, fizikát, összesen 420 oldalon, nem apró betűkkel, hogy az olvasás ne legyen fárasztó. A Mindenki iskolája alapelve (mind a három műfajban: a rádió­ban, a televízióban és a könyv­ben), hogy bár alapfokú, de a fel­nőtt ember élettapasztalatain ala­puló ismereteket közöl, mert csak így lehet eredményes. S hogy ez az alapelv hogyan érvényesül? Itt van például a társadalmi munka­­megosztás egyszerűnek látszó fo­galma, vagy például az, hogy mi az érdek? A gyerek, bármilyen ki­tűnő tanuló is az iskolában, mit tud erről? És mit tud a tanulmá­nyait a 6. osztálynál abbahagyott felnőtt? Össze sem lehet hasonlí­tani, mennyivel többet tud a fel­nőtt, társadalmi tapasztalata foly­tán — tehát tanítani is más mó­don kell, még ha ugyanazt kell is megtanítani. De bármelyik témát­­ vesszük, ugyanezzel a problémával találko­zunk: nem biztos például, hogy Eörsi István költészetről szóló pár­beszédeinek humorát (ő írta a Mindenki iskolája Irodalom feje­zetét, Párbeszéd a költészetről címmel, s ez hangzik majd el az irodalmi rádióadások egy részében MIT JELENT AZ, HOGY MINDENKIÉ? Az elnevezés szép és messze te­kintő. Milyen széles rétegek ér­deklődésére tart számot a Min­denki iskolája? A neve pontosan tükrözi a lehet­séges érdeklődési kört: valóban mindenkié. Azoké, akik nem fe­jezték be az általános iskolát, de mind egyéni, mind társadalmi ér­dekből szükségük van erre. Azo­ké, akik elvégezték ugyan, de már régen, és lépést akarnak tar­tani a korral, tudják, hogy isme­reteik elavulnak és ahhoz, hogy a kort megértsék, az ismereteket frissíteni kell. Azoké, akik beirat­koztak a dolgozók iskoláiba, és tudják, hogy a rádió, a televízió segítségével jobban rögzíthetik a tudnivalókat. Számítani lehet a gyerekek érdeklődésére, akik min­dig valamivel többet akarnak tud­­ ni □ is­ egyformán értékelné a gyerek és a felnőtt, nem csoda, nem is gyerekeknek szánta. MUNKA IS, SZÓRAKOZÁS IS Az Olvasókönyv az általános isko­la 7. osztályos anyagát dolgozza föl sajátos formában — első lépés­ként. Mi lesz a második lépés és a következő? A Mindenki iskolája az ismeret­­szerzést szórakoztató időtöltéssé akarja tenni. Ez nem mond ellent annak, hogy a címe — illetve el­nevezése — szerint iskola. „Elvég­zése” részben önként vállalt mun­ka, részben szórakozás. Nem csá­bítja hallgatóit, nézőit, olvasóit hangzatos reklámfogásokkal, de a munkát és a szórakozást igyekszik összekapcsolni. Ezért oldja fel a hagyományos iskolai stílust, ezért veszi példáit a mindennapi élet köréből, ezért visz a „legnehe­zebb” témákba is humort. És bi­zonyos, hogy hatással lesz az is­meretszerzés más területeire is. Itt van egy példa: az utóbbi évek egyik legnépszerűbb ismeretter­jesztő televízióműsora volt „Az öröklődés titkai” (a televízió most fogja megismételni). A kiadó a so­rozat alapján készült könyvet 44 000 példányban adta ki, a na­pokban jelent meg, és biztosak vagyunk benne, hogy nagyon ha­mar el fog fogyni. S az is bizo­nyos, hogy az, aki a sorozatot ér­deklődéssel nézte és a könyvet is el fogja olvasni, de biológiai is­meretei régiek vagy csekélyek, a Mindenki iskolája biológia fejeze­tét elolvasva, jobban meg fogja érteni a genetika népszerűen fel­dolgozott, de egyáltalán nem könnyű problémáját, s ez egyben szórakozás is lesz a számára. FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK A folytatásról kettős értelemben kell beszélni: először a szó szoros értelmében, tehát úgy, hogy a Mindenki iskolája programnak most a 7. osztályos része kezdődik, februárban következik a folyta­tás, a 8. osztálynak szóló műsor és a 8. osztályos Olvasókönyv. De a művelődés, illetve ennek a meg­ítélése állandó folyamat. S ez az „iskola” nem is egyszeri, nem is egyetlen ebben a folyamatban. A korszerű alapműveltségben levő hiányok pótlása sem történhet meg egy esztendő alatt. Ámbár abban éppen ennek a mozgalom­nak a segítségével is bizakodni le­het, hogy egyre csökkenni fog azoknak a száma, akik felnőtt ko­rukban kell hogy megszerezzék a nélkülözhetetlen alapismereteket. A folytatást, a szó tágabb értel­mében, már nem is az RTV—Mi­nerva együtt, hanem a Minerva kiadó tervezi úgy, hogy folytatja a népszerű, alapfokú, nagy olvasó­­közönségnek szóló könyvek ki­adását. MAJOR KLÁRA Sok-sok könyvespolcra szánják a „Mindenki iskolájá”-t

Next