Új Tükör, 1981. július-szeptember (18. évfolyam, 27-39. szám)
1981-07-05 / 27. szám
cilel arányai Ne gondoljunk azonban mindig csak azokra, akik az érmekért, a dicsőségért sportolnak. A Sportvezető című lap közölte, milyen testarányok a „legjobbak”. Ezek kialakításában segítenek a rendszeres testedzési gyakorlatok. A testarányokat táblázatokba lehet foglalni. Ezek adatai némi támpontot nyújthatnak, íme egy ilyen táblázat nők részére: Az adatok általában 20—45 éves életkorig érvényesek, de nem kevés azon nők száma, akik megfelelő gyakorlatozással még ezen az életkoron felül is többé-kevésbé tudják tartani ezeket az arányokat. A táblázat első két rovata egyértelmű. A comb kerületét közepén mérhetjük, a derékbőséget a csípő felett, míg a medence kerületét ott mérjük, ahol az ülőizmok legjobban kidomborodnak. Adunk egy másik táblázatot is 158—170 cm magas nők számára, amelyben több méretet közlünk. A testsúly kilogrammban értendő, míg a többi adat centiméterben. A táblázatokat úgy használjuk, hogy saját testsúlyunkat hasonlítsuk össze mindenekelőtt a testmagasságunkkal. Ez már sokat mond számunkra. Amennyiben nagy az eltérés, természetes, hogy a többi méretnek is különbözniük kell az ideálistól. Ha tehát többletsúlyunk van, akkor az első teendő ettőlmegszabadulni. Miután sikerül kialakítanunk a magasságunknak megfelelő testsúlyt, akkor már összehasonlíthatjuk a többi testméretünket is a táblázatban megadottakéval. Nem azt kell értenünk, hogy a méreteink mindenben megfeleljenek azoknak, hanem igyekezzünk közelíteni. Ugyanis feltehető, hogy senki sem felel meg a feltüntetett ideális méreteknek. Más alkalommal majd a férfiakról szólunk. vcrv'1 ViaSa' rt* Coliul* vcrv'1 I*séS W-ssáS 45"** 18" ,«1 56" 95"101 tSVW te» V\eVc »réK Cs*? Col**” dtt V»34 □ N_, _ Megállítják az utcán. Rég volt, de szép volt a félnehézsúlyúak küzdelme a kilókkal. Baczakó Péter győzelmének körülményei még mindig érdeklik a sport rajongóit. Még akadnak nem is olyan lényegtelen mozzanatok, amelyek homályban maradtak. — Arra kíváncsiak az emberek, hogy mi történt az olimpián legveszélyesebb vetélytársammal — mondja az olimpiai bajnok. David Rigert óriási versenyző. Tudása bámulatra késztet mindenkit. Tartottam tőle is, anynyira esélyesnek tekintettem, hogy még mielőtt az én számom Moszkvában sorra került, találkoztam Magyar Zolival és megkértem őt, mutassa meg nekem az aranyérmét. Én úgysem fogok ilyesmit közelről látni, gondoltam magamban. Nem babona vezérelt, amikor meg akartam pillantani az aranyérmet. — Mi döntött az olimpián? — Pengén táncoló játék a mi sportunk. Akkor aznap én voltam a legjobb. Lehetséges, ha másnap lépünk porondra, akkor David Rigert nyer. A döntő idején jobban bírtam cérnával. Már a bemelegítésnél éreztem, hogy nagy baj nem lehet. Figyeltük Rigert mozgását is. Ideges volt, otthon mindenki azt várta, hogy győz. Pokoli lehet, ha valaki érzi, ha második, akkor az már kudarc. Ilyen belső vihar dúlhatott az olimpián a mi Wichmann Tamásunk és Paragi Ferencünk lelkivilágában is. Persze, hogy összeroppantak. Aki nem sportolt, sejtelme sincs, hogy az idegesség mennyire bénít. Már velem is előfordult, hogy az izmaim bírták volna, de az agy nem adta ki a parancsot: „Izom, mozdulj, kar, emelj!” Gyakran olyan fáradtnak éreztem magam, hogy legszívesebben lefeküdtem volna a súly mellé. Szerencsére az olimpián nem így történt. Máskor a külső körülmények zavartak. Előfordult, hogy valaki alatt megroppant egy szék. Erre a zajra felfigyeltem és ez megzavart. Az olimpián kitűnően éreztem magam. A bemelegítő teremben minden zökkenő nélkül történt. Sejtettem, hogy legalábbis fejfej mellett haladok majd David Rigerttel. „Végül majd a testsúly dönt köztünk!” — Ezt mondta a verseny elején az egyik szakemberünk. „Nem lesz mérés, ma te jobb vagy nála!” — így hangzott a válasz. A jóslat tökéletesen bevált. Hamarosan megtudtuk, hogy David Rigert nem bírta a vállaira nehezedő nyomást. A felelősség alatt összeroppant. Más is csökkenthette az erejét. Nyilván sokat fogyasztott előzőleg.