Új Tükör, 1982. január-március (19. évfolyam, 1-13. szám)
1982-01-17 / 3. szám
Ferenc, Növényi Norbert és Tóth István egyszerre intéz majd a szőnyegen a lehető legjobb erőben rohamot a külföldi vetélytársak ellen. Talán idén így történik. Egy azonban bizonyos, hogy a magyar sport csúcsai eléggé ingatag talajra épültek. Jó lenne, ha magasabbak és főleg szilárdabbak lennének. 1982-ben már a világversenyek a következő olimpia próbái. A magyar sport évkönyve 1980. című kötetben (szerkesztette Sass Tibor) Páder János, az OTSH elnökhelyettese így körvonalazza az elkövetkező felkészülés legfontosabb feladatait: „Az 1984. évi olimpiára felkészülés célkitűzése a várhatóan nehezebb körülmények és a növekvő színvonalemelkedés ellenére csakis az lehet, hogy meg kell szilárdítanunk Moszkvában elért eredményeinket, meg kell akadályozni, hogy visszaesés következzék be a magyar élsportban! Ennek megvalósítása érdekében az eddigi és a moszkvai olimpia tapasztalatai alapján az előttünk álló legfontosabb feladatok: A Az olimpiai felkészülést széles sportági alapokon kell megszervezni, amely a játékok műsorán szereplő versenyszámok többségére terjedjen ki. (A programban szereplő versenyszámok továbbiakkal bővülnek!) Ezen belül differenciált feltételeket kell nyújtani a mérhető és sok érem-, illetve pontszerzést lehetővé tevő sportágak élvonalának fellendítésére, megerősítésére. Külön figyelmet kell fordítani eredményességünk növelésére a női versenyszámokban. Széles körű összefogással kell kibontakoztatni az elmúlt olimpiai ciklus során feltűnt és a nemzzetközi ifjúsági versenyeken sikeresen szerepelt fiatal utánpótláskorú versenyzők tehetségét. A sportági alapra épülő kiválasztási és képzési rendszer egyben bővítse a válogatási lehetőségeket is. \ '*} Az élsport irányításában és vezetésében határoozottabb, következetesebb, egyértelműbb, szigorúbb rendet kell megkövetelni. Egy fiatal versenyző, akinek jó adottságai vannak, tehát tehetséges, nem mindig tudja megítélni azt, hogy mit, mikor, hogyan tegyen, hogyan cselekedjen. A vezetőknek nagyobb feladatot, több felelősséget kell vállalniuk, nekik kell meghatározniuk a követendő utat. Rajtuk múlik, hogy kiből milyen versenyzőt tudnak formálni. A versenyzők felkészítésében a központi akarat szerint az irányító szervek, a szövetség, a sportegyesület, a szakosztály, a versenyző együttes, összehangolt tevékenységére van szükség, mert csak így érhető el eredmény. (Mindenki felelős — természetesen — mindenki másért!) A szövetségek feladata a nemzetközi sportélet fejlődésének figyelemmel kísérése és a tapasztalatok, tanulságok mielőbbi átültetése, „adaptálása". A szövetségek a szakmai követelményeknek és az élsportolók felkészítésének meghatározói. 3 Megfelelő tájékozottsággal kell rendelkezni a nemzetközi élvonal fejlődésének tendenciájáról, a legkorszerűbb tudományos ismeretekről és eljárásokról. Folyamatosan korszerűsíteni kell az edzések tartalmát és módszereit. A felkészülésben az edzések fő jellemvonása továbbra is a magas szintű versenyzéshez szükséges képességek fejlesztése, a tudás növelése lehet. A sportolók felkészítésében, a hosszú távú, trv szerinti munkának kell érvényt szerezni. Fontos annak felismerése, hogy mi lesz a következő olimpiai ciklus felkészülésében a fejlődés legfőbb mozgatója. Az évenként növekvő, mindig új ingereket nyújtó edzésterheléssel töretlen színvonal-növekedést kell elérni a sportolók teljesítményében. A fejlődés megállapításában az objektív módszereket kell előtérbe helyezni. A felkészülésben a tudományos megalapozottságú ismeretek a meghatározóak. A tudományos kutatókat és a sportorvosokat jobban be kell vonni az olimpiai felkészülés során mind a tervezésbe, mind a feladatok végrehajtásának értékelésébe. A tudományos tevékenység keretében tervszerűen és szervezetten kívánjuk biztosítani a versenysport fejlesztése, az olimpiai felkészülés segítése számára a szükséges információkat. Az edzői munka nem épülhet a rutinra, a megérzésekre, egyre jobban a tudatosság jellemezze a felkészülés minden fázisát. Tudni kell, hogy mit miért csinálunk. Át kell térni az edzői tevékenység során a szubjektív megítélésről az objektív megítélés módszereire. El kell jutnunk az edzettség olyan regisztrálásához, amely alapján a helyes vagy helytelen út, módszer választása nemcsak az eredmény és az eredménytelenség alapján ítélhető meg. A sportoló fejlődésének, teljesítmény-növelésének alaptörvénye a terhelés növelése. Ez pedig csak méréssel, objektív módszerekkel ítélhető meg. PETROVITS LÁSZLÓ ÉS NÉMETH FERENC (MTI) FELVÉTELEI : Alapvető változtatást igényel a sportolók nevelése. Az olimpiai versenyeken csak nagyon erős akaratú versenyzők tudnak helytállni. A morális tényezők kapjanak nagyobb szerepet a válogatási követelmények között. Meg kell szabadítani sportolóinkat a felesleges terhektől. Ez pedig csak akkor sikerül, ha sportolóink érzik a kisebb-nagyobb közösségek támogatását. A jövőben még inkább úgy kell nevelni versenyzőinket, hogy a kritikus helyzetekben megfelelően tudjanak újítani, s a mi javunkra dőljenek el a kiélesedő, sorsdöntő küzdelmek.’’ Szép elképzelések, merész tervek. Az 1982-es esztendő nagy erőpróbáin már nyilván kapunk előleget a gyümölcseiből. Az igazi aratás remélhető időpontja: 1984. MOLNÁR KÁROLY és Foltán László Wladár Sándor Nagyházi Zoltán Gedővári Imre Nébald Rudolf VILÁGBAJNOKSÁGOK 1982-BEN Atlétika (mezei) III. 21. Lengyelország Birkózás (kötöttfogás) IX. 9-12. Lengyelország Birkózás (szabadfogás) Vili. 12-17. Kanada Evezés (női) Vili. 26-29. Svájc (Luzern) Evezés (férfi) IX. 1-5. Svájc (Luzern) Jégsport (jégkorong, ) III. 18-28. Spanyolország Jégsport (műkorcsolya) III. 9-14. Dánia (Koppenhága) Kajak-kenu VII. 29.Vili. 1. Jugoszlávia (Belgrád) Karate (IAKF) Vili. 20. Nincs színhely Karate (WACO) XI. 5-7. Franciaország (Párizs) Kerékpár (pálya) Vili. 28—IX. 5. Anglia Kerékpár (országúti) Vili. 23-26. Anglia Kézilabda (női) XII. 1-14. Budapest Kézilabda (férfi) II. 22—III. 7. NSZK Könnyűbúvár (uszonyos) VII. 29—VIII. 2. Szovjetunió (Moszkva) Könnyűbúvár (tájékozódási) Vili. hu Spanyolország Labdarúgás VI. 13—VII. 11. Spanyolország Lovassport (fogat) VIII. 27-29. Hollandia Modellezés (hajó, FSR) Vili. 1-7. Franciaország Modellezés (repülő, kör) Vil. 21-26. Svédország Motorcsónak (OC kat.) Vili. 14-15. Szeged ökölvívás V. 2-15. NSZK (München) öttusa X. 1-10. Olaszország (Róma) Rádióamatőr (RIM) IX. hó Bulgária Röplabda (női) IX. 12-26. Peru (Lima) Sakk (ifi, női) (olimpia) X. 31-XI. 17. Svájc (Luzern) Sísport (biatlon) II. 15-21. Szovjetunió (Minszk) Sísport (alpesi) I. 27—11. 5. Ausztria Sportlövészet X. 30—XI. 15. Venezuela (Caracas) Súlyemelés IX. 9-18. Jugoszlávia (Ljubljana) Tájfutó (sí-tájf.) II. 8-12. Ausztria Teke VI. 4-11. Csehszlovákia (Brno) Úszó-műugró-vízilabda VII. 29—Vili. 8. Ecuador Vívás Vll. 15-25. Olaszország (Róma) □ 35