Új Tükör, 1983. július-szeptember (20. évfolyam, 27-39. szám)
1983-09-04 / 36. szám
■ Az útikönyvek, turistakalauzok csak ritkán említik az Eger-völgyet, hazánk egyik legfestőibb, természeti szépségekben, történelmi, irodalmi emlékekben gazdag vidékét. A Balaton környéki tájak között az egyik legszebb. Évezredek óta honos az ember ebben a csodálatos völgyben, a csiszolt kőkor, a bronzkor, a vaskor embere egyaránt „leadta itt a névjegyét”. A népvándorlás korában olvasztótégely volt a Bakony gerincét áttörő, Kapolcsnál kanyonszerűen összeszűkülő völgy: gótok, longobárdok, hunok, avarok, szlávok népesítették be a vidéket. A honfoglaló magyarok letelepedése után nagyrészt királyi birtok volt. Az Árpád-házi királyok a későbbi időkben is jelentős szerepet szántak a völgynek. Nagyvázsonyban, Tálodon s az Apáti feletti domboldalakban monostorokat alapítottak. A török pusztítása nyomán süppedt el az időben örökre Imár, Csobáncszeg s még számos település. Bocskai, Bethsen Gábor vitézei, Rákóczi kurucai, Kossuth katonái sereglettek innen is, hullatták vérüket „az édes hazáért”. A fennmaradt vizitációs jegyzőkönyvek, história domusok, matriculák alapján képet alkothatunk arról, milyen volt az élet a Nagyvázsonytól Gyulakesziig füzérlő falvakban, miként tizedelték a lakosságot járványok, tűzvészek, vallásháborúk. A protestáns vallásra térteket kemény eszközökkel próbálták visszahódítani Gyanítható ez abból a panaszlevélből is, amelyet Kandikó Mihály felesége, Rusa Zsuzsanna juttatott el Mária Teréziához 1774- ben. Kandisóné amiatt tett panaszt, hogy többen nem bírván már Rogács Mihály hatalmaskodásait, mindenüket hátrahagyva máshová kényszerültek költözni. Az ő férjét is elfogatta, sebesre verette az isteni jámborságából kivetkőzött pap. 1779 tavaszán minden időik legnagyobb gyermekjárványa pusztított Kapolcson, amely átterjedt a környező falvakra is. A későbbi időkben is magas volt a gyermekhalandóság az Eger-völgyi falvakban. 1828- ban Pettenden nyolcvanhárman haltak meg, kétharmaduk egy tizenkét év közötti gyermek. A leányok már tizennégy-tizenöt éves korukban férjhez mentek. A gyermekágyi halandóság miatt a férfiak korán özvegységre jutottak. A családokban nagy volt a gyermekáldás : a legtöbb helyen nyolc-tíz gyermek is született. Pekl Borbála 1824- ben — harminckét éves korában — nyolcadik gyermekével volt viselés. Nyolcadik gyermekét nem hozhatta már világra. Csonka Erzsébet kilencedik szülésébe halt bele. A korai századokba nyúlnak vissza az iparosodás nyomai. A XIII. században kelt okiratok már említést tesznek a vázsonyi, kapolcsi, apáti, diszeli vízimalmokról. Az Eger-víz nem kevesebb mint negyvenhárom vízimalom kerekeit pörgette. Kemény teleken sem fagyott be, így télen-nyáron, éjjel-nappal apadtak a garatok, teltek a liszteszsákok. De nemcsak gabonaőrlő, hanem deszkametsző, olajütő malmok is dohogtak a völgyben. Hegyesd alatt a XVIII. század közepén két vashámor is működött. Sokféle módon hasznosították az olcsó energiát. „Gyöngyvirágtól lombhullásig” a természet csodálatos palettája az Északi- és a Déli-Bakony találkozása. Három növényi flóra találkozik itt: a pannoniai, az illír és a norikumi növénytakaró. A gyógyfüvek sokféle fajtáját ismerik és alkalmazzák ma is völgylakók. Dékmár Jenőről, Díszes első orvosáról megőrizte az emlékezet, hogy csak kétféle gyógymódot javallt betegeinek: az izzasztót és a hashajtót. E célokra kiválóan megfeleltek a növényi főzetek. Az emberek léte szorosan kötődött a bővizű Eger-patakhoz s a környező erdőségekhez. A pásztorok, erdei emberek keze nyomán gazdagon virágzott a fafaragás, fazekasság. A faragó emberek maguk készítették bizsok késeiket, csodálatos ornamentikával díszítették a használati tárgyakat: asztalokat, székeket, padokat, fogasokat, tükrösöket. Az Éger-völgyről sok legenda, romantikus és valóságos történet szól. Az 1848-ból fennmaradt kapolcsi kocsmagazdák könyve említi, hogy három alkalommal adott a völgy őrsereget, amely a rácok ellen indult harcba. Az áldomást a kapolcsi kocsmában fogyasztották el a hadrakeltek. A szabadságharc bukása után sokan vették be magukat a Bakony rengetegébe, úttalan utakon lopták az életüket, s várták a szabadság csillagának felkelését. A környékbeli lakosság mindig rokonszenvezett a bujdosókkal, szegénylegényekkel. Az Éger-völgyi pásztorok, molnárok nemcsak élelemmel segítették a betyárokat, gyakran menekítették is őket a pandúrok elől. Útválasztó ház állt Monostorapátiban, a Nagy Gidinában. Veszély esetén a betyárok az egyik úton a Balaton-felvidékre, a másikon a Bakony sűrű erdejébe juthattak. Gyakran járt erre Savanyú Jósika, az úri népek bugyellárisának megapasztása. Pula határában egy zárt katlant ma is Mulató-völgynek neveznek, a hagyomány szerint a hatalom üldözöttei itt töltötték vidámabb óráikat. Farkasordító, nagy hidegekben gyakran kaptak menedéket a pulai vízimalom hatalmas, boltozatos pincéjében. Sok neves embernek volt felnevelője, kirepítő fészke az Eger-völgy, sokan kötődtek életre szólóan a falvaihoz. Költőket ihletett, írókat inspirál a festői táj. Kódexmásoló barátok munkáiban, felvilágosodás kori, reformkori, huszadik századi lírikusok, drámaírók, regényírók alkotásaiban ismerhetünk rá az ezerarcú völgyre. A Peer-kódex, a Festetics-, a Cseh- és Gömöry -kódex néven fennmaradt kultúrtörténeti dokumentumokat túlnyomórészt vázsonyi, zálodi barátok készítették. Négy éven át Vázsony lelkésze volt Édes Gergelyköltő, aki 1798-ban több napra is vendégül látta Csokonai Vitéz Mihályt. A reménytelen szerelem poétája gyalog tette meg az utat Nagyvázsony és Keszthely között. Állást és támogatást remélt Festeticstől, egy folyóirat megindításához. Sem egyiket, sem másikat nem kapta meg. Hazafelé jövet éppen Nagyvázsonyban érte a hír, hogy imádott Lillája — Vajda Júlia — férjhez ment. Gyakori utazója volt a vidéknek Kisfaludy Sándor, aki a Balatonkörnyéki várak regéi között Csobáncot is megírta. Több ízben járt Díszeiben Radákovics József — írói nevén Vas Gereben —, aki Galtz Ignác itteni ügyvéddel volt komaságban. Kossuth Ferenc a diszeli Saárycsaládnál vendégeskedett több alkalommal. Nagyivázsonyban született, s haláláig szoros kötésben élt szülőföldjével az antimilitarista, forradalmi költészet jelentős nőalakja: Várnai Zseni. A köveskáli születésű Birkás Géza irodalomtörténész, szótár- és nyelvkönyvíró révén került Monostorapátiba Szabó Dezső. A jelenleg Sopronban élő Dénes Gyuláné Szuper Irma közléséből tudjuk, hogy Szabó Dezső náluk időzött többször is. Itt írta Kakas Márta című regényét, s itt kapott ösztönzést a táj szépségeit, a malmok világát őrző Megered az eső című regényének az írásához is. XX. századi kiváló lírikusunk — Szabó Lőrinc — ugyancsak termékeny napokat töltött a Díszei fölötti Hajagos-hegyen Botár Árpád tapolcai lapszerkesztő vendégeként. A ma nyolcvanöt éves Dobrovits Ilona is meghívást kapott egy ebédre Botár Árpád hajagosi házába. Szabó Lőrinc akkoriban egy Shakespearedráma fordításán dolgozott, s ebéd után egy jelenetet felolvasott a társaságnak. A hajagosi ház mai lakói őrzik az emlékkönyvet, amelyben Szabó Lőrinc a teraszról látható panorámát örökítette meg. A grafika alatt ezt olvashatjuk: „Rajzoljon szebbet, aki tud — Szabó Lőrinc (1939. aug. 5—9)”. Akár Pula felől, akár a vázsonyi platón kanyargó úton vagy Tapolca felől érjük el a völgyet, megannyi szépség tárul elénk. Mintha a Taliándörögd fölötti kerek fenyvest vagy az egyiptomi piramisokra emlékeztető Hegyesdkúp alakját körzővel, vonalzóval készített minta alapján esztergálták volna ki a természet nagy műhelyében, olyan szabályos mértani formákat mutatnak. Régi korok hangulatát idézik a völgyben kanyargó Eger-víz fölött átívelő kőhidak, köztük is legszebb a diszelt ötlyukú híd. Díszeiben az a képzete támad az embernek, mintha hirtelen egy toszkán településretévedt volna. • Sok „érdekes” ember él a völgyben, aki féltve őrzi és gazdagítja a meszsze tűnt korok emlékeit, gyűjti a használatból kikopott szerszámokat, eszközöket, van, aki arborétumot létesített, egzotikus növényeket honosított meg a Hajagos oldalában. De találunk a házában medvét, kanadai timber farkast is. A film, a televízió révén az utóbbi évtizedben ismertebbé vált az Egervölgy: mintegy tizenöt filmet — köztük A koppányi aga testamentumát, a Macskajáték, az Ússzatok halacskák, a Psyché, a Napos oldal számos jelenetét vették fel itt Szépen illik a tájbaaz a hetvenhektáros halastó, amelyet a termelőszövetkezet létesített pár éve. S nem volna teljes az Eger völgyéről alkotott képünk, ha nem esne legalább néhány szó arról a hatezer hektáros gazdaságról, amely biztos megélhetést nyújt az itt élő embereknek. Pecsenyebárányaik, jó minőségű boraik sokfelé jutnak el a világba. A halastó további bővítésével, nagy szőlőtelepítésekkel átalakítják a természet képét, okos gazdálkodással ellensúlyozzák, amit a gyengén termő földből nem tudnak kivallatni. A terpeszkedő falvak, új utcák, takaros házak, a szépen munkált földek mind azt sejtetik, soha sem volt anynyira honos az ember ebben a völgyben, mint éppen napjainkban. HAMAR IMRE Kapolcs EGER-VOU CAPRICCE 20 □