Új Tükör, 1984. január-március (21. évfolyam, 1-13. szám)
1984-01-08 / 2. szám
osztályait lakta császár, király, cár, sah, és maharadzsa. Világhírességek szálltak itt meg minden időben, Carmen Sylva, Richard Wagner, Rubinstein, Pablo Casals, Gerhard Hauptmann csak kiragadott nevek. Erkel Ferenc itt tisztelte meg éjjeli zenével Liszt Ferencet. Étterme írók találkozóhelye volt. Kemény Zsigmond, Eötvös József, Jókai Mór, Gyulai Pál és társaságuk hosszú beszélgetései az éjszakába nyúltak. Két otthonos, szerény berendezésű szobájában másfél évtizeden át Deák Ferenc lakott, sok könyve, aranyhalas, kedves rigója társaságában. A kiegyezést megelőző tárgyalások részben itt folytak. A századfordulón még élénk volt a forgalma, de később már nem bírta a versenyt az új, korszerűbb szállókkal, 1916-ban megszűnt. Leverték megvénült folyosói falairól az uralkodók és hírneves vendégek emlékét megörökítő márványtáblákat. Berendezését széthordták. Az újságírók bejárták az üres helyiségeket, keresve egy-egy ottmaradt apróságot és megható cikkeket írtak a szálló múltjáról. „Egyik szobában egy ébenfába foglalt fésülködő tükör” — írta Kosztolányi Dezső. — „Kik tekintettek bele száz éven keresztül? Milyen balerinák, hercegnők, királyasszonyok? A tükör hálátlan, nincs emlékezete .. Az István főherceg Az épülő Lánchíd vonzáskörébe emelték a múlt század derekán épült két szállodát. A csendes, elegáns „István főherceg”-et 1846-ban építette Zitterbarth Mátyás. (Ma Akadémia utca 1.) Teraszáról a Margitszigetig lehetett látni, míg két évtized múlva az Akadémia nem épült fel. A szabadságharc sok emléke fűződik a ma is eredeti formáját megőrzött, szén épülethez. Egyik helyiségében toborozták a honvéd hadsereget, amelybe Petőfi Sándor is itt jelentkezett. Emléktábla hirdeti, hogy itt szállt meg Bem apó Erdélybe indulása előtt; másik, hogy itt lakott és halt meg Klapka György. Kossuth édesanyja is időzött itt. Fénykorában, a század végén rendezte be tulajdonosa, Gundel János a híres Mikszáth-szobát. A „nagy palóc” tiszteletére kreálta itt 1892- ben a „palóc levest”. Az író és társasága nemcsak ínyenc falatokat hordott össze, hogy a gazda elkészíttesse, hanem érdekes históriákat is, mint a Beszterce ostromának, a Különös házasságnak az alaptörténetét. Megszűnésekor (1904-ben) sok neves író emlékezése búcsúztatta a szállót és azt, hogy ... „fölkerekedik a Mikszáth-szoba is és elmegy a múlandóságba .. A Lánchídra nézett és egy utcával arrébb (a mai Roosevelt tér) nyílt meg az ,,Európa”-szálló. Két bérpalotából épült össze. A híddal szemben álló palota első emeletét Széchenyi István lakta, hogy „a híd” építésének minden mozzanatát lássa. Folyton azt figyelte: A legnagyobb magyar Döblingbe szállítása után létesült az ikerpalotákból a szálló. Az oromzatát díszítő, Európa elrablását ábrázoló domborműtől kapta nevét. Díszterme a kor legszebbike volt. Fénykorában nagy bálok, hangversenyek színhelye. Viktória királynő fia, a walesi herceg tiszteletére rendezett estélyen az akkor legdivatosabb keringő forgatagában szikráztak a gyémántok, repült a muszlin, suhogott a taft a főváros legszebb, leggazdagabb lányain, asszonyain. Szupé helyett soha nem látott gazdagságú büféasztal várta a bálozókat. A fénykor nem tartott sokáig, hiszen hamarosan építeni kezdték az újabb kor modernebb szállodasorát. 1887-ben szűnt meg az Európa. Épületében a rendőrkapitányság rendezkedett be. A második világháború alatt az is rombadőlt, végül az épületet lebontották. Helyén sokat vitatott, szépnek nem mondható irodaház áll. A Hungáriától a Fórumig A Duna-szabályozás, a rakpartok kiépülése után soha meg nem valósult szép sétány helyét a főváros értékesítette. Az áruba bocsátott telkekre sokemeletes épületeket emeltek a régi szállók elé, a századvégen új szállodasor is kezdett kibontakozni. Az első nagyszálló az alsó Dunasoron az 1871-ben megnyílt, ötemeletes „Grand Hotel Hungária” volt. Remek kilátás nyílt a budai hegyekre, a királyi palotára. (Türr István utca 1.) Üvegtetős, pálmakertes díszudvara, óriási tükrökkel ékes ünnepi terme látványosságnak számított. Vízvezeték, légfűtés, felvonó, gázvilágítás tette korszerűvé. Az épületben fodrász, posta, üzletek nyíltak. A lakosztályokat, a szobákat díszesen, a legnagyobb kényelemmel rendezték be. Itt szállt meg Roosevelt, Edison, Wagner és Liszt, Puccini, Veritza, Lehár és még sok világhíresség. A korzó hangulatát megadó pompás épület fél évszázadot sem ért meg, a II. világháborúban bombatalálat érte és teljesen leégett. A Hungária mellé egész szállodasor épült. 1896-ban nyitotta meg ugyanaz a részvénytársaság a Petőfi térre néző „Bristol” szállodát, amelyből 1926-ban a „Carlton” néven választottak le egy részt. Ezek a szállók is fényűzően és korszerűen berendezett luxusintézmények voltak. Hatalmas külföldi idegenforgalmat bonyolítottak le, sok világhírű politikust, művészt láttak vendégül. A Duna-parti szállodasort 1913- ban (egy világhírű szállodacég tulajdona) a ,,Ritz” szálló egészítette ki. A cég többi létesítményéhez hasonló pazar berendezése, gazdag szolgáltatásai híressé tették. Később, az első világháború alatt a külföldi cégtől a Hungáriát is üzemeltető részvénytársaság vette át. A második világháború alatt az egész szállodasor elpusztult, bombatalálatokat kapott és leégett, kivéve a Bristolt. Ezt a szállót helyreállították és Duna néven nyitották meg. A 60-as évekig, a Duna-Intercontinental felépüléséig működött. Fellendült idegenforgalmunk az utóbbi években még két Duna-parti nagyszállót hívott életre. A három új épület harmonikusan illeszkedik a városképbe. Az eredeti formájában helyrehozott Vigadó látványát nem zavarja a Duna-Intercontinental közelsége, az Akadémia pedig méltóságteljesen néz szembe a vidám homlokzatú Átrium Hyattal. A Fórum a vén Dunára tekint. „ .. .múlt és jövő vegyest: szép vagy fonák arcoddal Budapest." (Arany László) KONRÁDY-GÁLOS MAGDA Az Európa Deák Ferenc szobái az Angol Királynőben A Magyar Király a XIX. század harmincas éveiben □ 21