Turul 1900 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Ifj. Kállay Ubul: A székek megtelepedésének kérdéséhez
1em zetséget fogunk ismerni, esetleg meghatározhatjuk azt is, mely nemzetségek tartoztak egy székhez) ; b) már a magyarok által itt, hazánkban talált bennszülött nemzetség, milyen valószínüleg az Ajtony vagy a Divék génus ; c) törzsökös jobbágy-nemzetség, mely birtokait még Szent-István királytól kapta, s melynek tagjai a «törzsökös jobbágyok», a «szent király jobbágyai», «szabadjai», mint pl. Pozsony megyében az Ettre, Magyar génus.2 d) várnép nemzetség, mely esetleg jobbágy várnép)-sorba jutott ős-, bennszülött-, vagy törzsökös jobbágynemzetség is lehetett. e) jövevénynemzetség. II. Magyarország melyik táján feküdtek ősi birtokai. Néhány szerencsésebb esetben krónikáinkat is segítségül hívhatjuk, különösen Anonymust, kinél találhatunk olyan adatokat, melyeket föltétlenül el kell fogadnunk, — habár tévedés vagy hiba, mint bármely más kútfőnél, itt sincs kizárva, — és ezek : a honfoglalás hőseinek nevei, a genealógiai adatok és a birtokfoglalások»." De nem téveszthetjük szem elől az olyan rendkivüli fontos gyepű kérdést sem. / , ,, Én természetesen ily konlapra épített monográfiával nem szolgálhatok hiszen itt a vidéken a kellő számú forrásokkal sem rendelkezem. Hanem utalni akarok három nemzetségnek, az Akos, Balog-Semjén és Borsa nemzetségeknek szembeszökő és tagadhatatlan kapcsolatára, mely kapcsolat legalább is nemzetség-közösségre látszik utalni. II. Az Ákos nemzetség. Az Ákos név a török-tatár ak, agh, kún ag, ah (folym) igéből származik; jelentése: folyam, melyet az azonos értelmű Oghuz (Agyasz) névvel fölváltva használtak őseink.5 Nagy Iván szerint a régi gyökeres kún nemzetség — de mire alapítja ezen állítását, nem mondja. Wertner szerint kétséget nem szenvedhet, hogy e nemzetség ősi fészke Biharmegye. Igaz, de nem egészen szabatos állítás. Mert tekintetbe véve azt, hogy ősi birtokuk Ákos(monostora) Közép-Szolnok megyében az egyetlen monostoros hely, melyet ezen nemzetség birtokai között találhatunk s igy valószinüleg a nemzetség ősi temetkező helye is, az Ákos nemzetség legősibb birtokait Ákosmonostora körül, a Kraszna folyam mentén kell keresnünk. II. István országnagyjai sorában van 1124-ben Ákos is; a görög háborúban fogságba jutott 1128-ban Akos ispán.2 Ugyanőt említheti Kinnamos, mint II. István legkiválóbb emberét (Axophia dib I.).3 1136-ban a nagyok között megint egy Akos szerepel. 1138-ban Akos bihari főispán, 1146-ban országnagy.4 Várjon 1124-től 1146-ig mindig csak egy és ugyanazon személyről van-e szó, nem tudni ; én valószínűnek tartom. «A fődolog, hogy egy Ákos nevü országnagy 1138-ban Biharmegye főispánja s hogy ez mindenesetre az Ákos nemzetségnek ha nem is őse, de biztossággal kimutatható első tagja.»5 / Akos nb. Majnolt 1124-ben az országnagyok között szerepel.6 Őt ütötték agyon vak Béla emberei 1132-ben az aradi (Ungm.) gyűlésen.8 Az Ákos nemzetségnek öt ágát ismerjük. Máté ágát, Erne ágát, a toroczkói, ákosmonostori és álmosdi ágakat. Máté ága nagyobbrészt Gömörbe származott el ; ősi birtokai közül eddig csakis a biharmegyei Kassadot és Vasadot ismertük.10 De Máté ágából származtak az Ó-Marjaiak is. Ezen család birtokaiul ismerjük : Balkányt, Cséfánt, Gálhidát, Gyapolyt, Henczhidát, Kaszateleket, Ke- 1 Pauler, id. h. I. k. 44. 1. 2 U. ott, 339. 1. 3 U. ott, 339. 1. 4 Pauler, A magyarok megtelepedéséről. Századok, 1877. évf. 381 1. s Turul, 1891. évf. 53. és 113. 11. 6 M. O. csal. I. k. 12. 1. 1 Turul 1899. 112. 1. 2 Turul, 1899. évf. 112. 1. 3 Turul, 1891. évf. 113. 1. 4 Fejér, Cod. Dipl. II. k. 80., 88. 11. — Wenzel, Árpádk. uj oktár, I. k. 57. 1. — Knauz, Mon. eccl. Strig. I. k. 97. 1. s Turul, 1899. évf. 112. 1. 6 Fejér, II. k. 80. 1. 7 Pauler id. h. I. k. 477. 1. 8 Bécsi krónika. 9 Wertner, Magyar nemzetségek, I. k. 70. 1. Turul, 1899. évf. 112—113. 11. 10 Anjoukori okmtár, III. k. 260. és V. k. 384. 11.