Turul 1993 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések és önálló cikkek - Kóczy T. László: Magyar-lengyel genealógiai kapcsolatok - Második rész
dát. A 10. jegyzetben említett mű egyik szerzőjének családja Pastinszky néven szerepelt s szerepel ma is Magyarországon, eredeti formája azonban feltehetően Pasztynski vagy Pastynski, esetleg Pastynski (ekkor azonban valószínűbb volna a Pasztinszky átírás). Nem kizárható a Pasztinski (Pastyinszki) vagy Pasztynski stb. alak sem, mivel a Pastyinszky vagy Pastinyszky név nehezen ejthető ki a magyarban. A sok, elméletileg szóba jöhető alak közül a valóságban a Pastynski (vagy valószínűbben Pastynski) volt az eredetei.11 Megjegyezzük, hogy a Pastinszky család magyar nemességéről adatunk nincs, ezt a családnevet csupán azért vizsgáltuk meg, hogy illusztráljuk a névvisszaállítás nehézségeit, illetve nem egyértelmű voltát. A következőkben részletesebben megvizsgálunk egy olyan, Magyarországon, Szlovákiában és Ausztriában ma is virágzó családot, melynek lengyelországi eredete kimutatható, s amelyik magyar nemességet is szerzett (habár annak pontos dátumát nem sikerült kideríteni, ld. később), s amelyik igen jól példázza a név eredeti formájának visszaállítási nehézségeit. E család Magyarországon Petrásovics, Petrasovics, Petrásevics illetve Petrasevics alakban szerepel, illetve ezek különböző írásformái fordulnak elő (ts-es, ch-s alak, egy, illetve két s, stb.). A magyar nemességre vonatkozó adatok elsősorban Pest megye levéltárában találhatók, 1881-ben ugyanis Pest vármegye adott ki nemességi bizonyítványt a brünni lakos dr. Petrásovics Lajos ügyvédnek.12 A nemesség igazolásának alapja az volt, hogy a folyamodó nagyapja, Petrásovics András, a Grassalkovich hercegek ügyvédje, tudós könyvgyűjtő, a század elején a megyei nemesi összeírásokban állandóan szerepelt. Az eredeti nemesi iratok azonban ezen András özvegyénél, Perczel Krisztinánál maradván, annak pesti házában az 1838-as nagy árvíz alatt elpusztultak. Lényeges adalék az, hogy a megyei vizsgálatok kimutatják, Andrást a korabeli források „nobilis hungarus"-nak nevezik, így ekkor már kétségtelenül magyar forrása volt a család nemességének (sőt, nemesen születettnek is mondják, így a magyar nemesség 1-2 generációval korábbi kell hogy legyen). Petrásovics András jeles (10 000 Ft-nál is többre taksált) könyvtárát egyébként halála után megvásárolta Fáy András, és a tudós Horvát István. (A könyvtárra nézve vö.13.) A levéltárban található adatoknál lényegesen többet tartalmaz a családi hagyomány és a családi iratok, feljegyzések.14 Ezek alapján a család első Magyarországon szerepelt tagja Petrasovics (I.) Dániel, kit 1692-ben szentelt pappá De Camillis József munkácsi görög katolikus püspök. Ő állítólag Galíciában született 1655 körül, s ismeretlen keresztnevű testvérével együtt költözött Magyarországra. Fia, (II.) Dániel, szintén görög katolikus pap lett, s a Zemplén vármegyei Zubnán (Tölgyeshegy) viselt parókusi tisztet. Ennek fiai közül András a már említett Pest megyei ügyvéd, kinek leszármazottai fiágon kihaltak, Tamás Teodor zubnai majd vidrányi görög katolikus pap, kinek számos leszármazottja él Magyarországon, Szlovákiában és Ausztriában és kik közül igen sokan ma is követik őseik hivatását s görög katolikus papok (néhány hitvalló börtönt szenvedett, sőt, meghalt az 1950-es évek Csehszlovákiájában); végül (I.) Ignác, hosztovicai (Vendégi, Zemplén vm.) pap, kinek leszármazottja, (II.) Ignác 1848-ban a teológiai tanulmányokkal felhagyva a szabadságharc katonái közé állt. Ez utóbbi később a gr. Szapáry családnál kapott állást mint nevelő, s egy ősi magyar eredetű nemesi család leányát, Labancz (Nagy) Annát vette nőül, kinek révén egy sereg régi neves családdal került rokonságba, mint a poltári Soósok, Dienesek, monostori Izdenczyek, csalomjai Nagyok, lukanényei Lukák, vinnai és nagymihályi Eödönffyak, csicseri Oroszok, csaholymonostori Cháholyiak, Pálóczyak, Perényiek stb. Ennek fia, (L) Imre a Szolnok megyei Szapárfalván (Fegyvernek része) telepedett le, mint iskolaigazgató, s alapította a Szolnok megyei ágat, mely számos tanárt és egyetemi professzort adott.15 A Petrasovics, stb. család nemességét néhány magyar genealógiai alapmunka is regisztrálta s a német nyelvű osztrák-magyar névtárakban a tagjai gyakran 4. ábra. A Petrassius által 1383-84-ben használt címer (Grzymala) 12