Turul 2012 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1. füzet - 2. Kisebb cikkek - REISZ T. CSABA: Mandl Sándorné visszaemlékezése a mormon mikrofilmezési akcióra (Forrásközlés)
37 a Turul hasábjain jelenik meg először. A mormon akció történetének teljes feltárását jelenleg végzem. Elsőként az egyházak közreműködését ismertettem egy 2011. évi előadásomban, amelynek szerkesztett változata előreláthatólag ez évben jelenik meg.5 Mandl Sándorné visszaemlékezése a MOL Levéltári Múzeumában található, ezért először essen néhány szó magáról a gyűjteményről. A MOL Levéltári Múzeuma A MOL a hivatali és magániratképzők értékes dokumentumai mellett igazi kultúrtörténeti kuriozitásokat is őriz saját tevékenységének adminisztrációjában (Y szekció, A Magyar Országos Levéltár levéltára), valamint Levéltári Múzeumában. Míg az előbbi gyűjtemény - mint pl. a Nemességigazolási iratok vagy az Általános iratok állagai - számos kutató számára ismert és elismert forrásértékű, addig az utóbbiról kevesebbet, ha éppen semmit nem tud a kebelbéli vagy a szélesebb közönség. A szakmatörténeti múzeum létrehozása, működtetése és fejlesztése csak az e célban eltökélt intézményvezetés megléte esetén lehet sikertörténet, annak hiányában viszont a teljesítmény torzó marad, bár az erőfeszítések heroizmusa elvitathatatlan. A MOL Levéltári Múzeumának eddigi történetét gyakorlatilag két munkatárs egyéni elhivatottságból fakadó tevékenysége jelenti. A múzeum gondolatát 1956-ban vetette fel, majd a megvalósításon konokul dolgozott Bogdán István, a MOL Központi Könyvtárának vezetője. Jelentős belső ellenállással kellett szembenéznie, bár a korabeli vezető levéltárosok között akadt olyan, aki az ilyen tevékenység fontosságát legalább nemzetközi vizsgálat tárgyává kívánta tenni. Bogdán munkáját dicséri, hogy végül 1982-ben az általa megálmodott forgatókönyv szerint létrejött egy irodányi múzeum, amely az I. emeleti kiállítóterem sarkában kapott helyet - ez mára a IV. emeleten újonnan kialakított oktatókabinetbe került át, hogy jobban szem előtt legyen. Bogdán utóda a könyvtár élén és a Levéltári Múzeum gondozásában Kálnoki Kis Tamás lett, aki nagy igyekezettel törekedett a gyűjteményt megőrizni, sőt nyugdíjba vonulását követően is végezte annak kezelését. Kálnoki igen meleg hangú méltatásban emlékezett meg Bogdánnak a szakmatörténeti emlékanyag összegyűjtése érdekében kifejtett munkásságáról: „... essék vele összefüggésben két más területen kifejtett tevékenységéről szó. Az egyik a levéltározás tárgyi emlékeinek gyűjtögetése, védelme, féltése. Eredménye, édes gyermeke lett a Levéltári Múzeum. Hosszú, évtizednyi időkig rejtőzködve vajúdó születését hamar jelentkező, súlyos és tartós »kór« (a nincsen számodra hely nevű ragály) támadta meg. Mégis szerencsésen talpra állt. Nem olyan formán, ahogyan ő megálmodta. Szerényebb keretek között. Ám vállalhatóan, állóképesebb egészséggel. Az intézményi kiállítás állandó részeként. Apró, kitűnő raktár-tartozékkal."7 Kálnoki Kis Tamásnak köszönhetjük a múzeum létrejöttéről szóló ismeretek összefoglalását és gyűjteményeinek alapvető ismertetését is. 1986-ban négy nagy egységet különített el, úgymint (1) tárgyak, (2) fényképek, (3) hangtár, (4) aláírásminták, adatlapok.” A szerző a hangzóanyagot őrző egységről a következőket írja: „Kiegészíti ezt a kartonrendszert a hang- és emlékezettár nyilvántartása. Ez a jegyzék a személyek neve mellett feltünteti a magnetofonszalagok (tekercs) azonosításához szükséges ismereteket is. Pl.: 1(2)356-426, azaz, hogy a keresett személy hanganyaga az 1. tekercs, 2. oldalán, az Unitra de luxe orsós (nem kazettás) magnetofonkészülék számlálója szerinti 356-426. sz. helyen (távolság) található. A Levéltári Múzeum hangtára az Országos Levéltár aktív és nyugdíjas dolgozóinak hangját őrzi meg. Csak a hangot, dolgozónként maximum 3 perces hangfelvételen. Közöttük sajnálatosan már olyan felvétel is akad, amelynek szolgáltatója körünkből végleg eltávozott. Az elképzelés az volt, hogy a felvételre kerülő szöveg témája egyaránt vonatkozhat az intézmény egészére, illetőleg a dolgozó munkájára, szabadon elmondva vagy felolvasva. Bizonyos kényelmetlenségek, kibúvók elkerülése érdekében a felolvasó rendelkezésére állt egy általános szöveg is (Anonymus: Gesta Hungarorum), amely meggyorsította a »hangadó« és a felvételkészítő munkáját. A visszaemlékező hangja mellett az eddig írásba nem foglalt, ügyiratokon nem rögzített vagy publikált emlékeket, eseményeket, gondolatokat az emlékezettár rögzítette. Az idősebb, hosszú levéltári szolgálattal rendelkező, sokat látott és tapasztalt dolgozóktól eleve ilyet várt és vár el a múzeum. A hangarchívumra vonatkozó, utaló adatokat - mint arról korábban már szó esett - a személyi kartonok is rögzítik." Az Emlékezettár A MOL Levéltári Múzeumában egy-egy Polimer márkájú orsós hangszalag őrzi az intézmény Hangtárát és Emlékezettárát. Bogdán István a tekercsek elején és végén a felvételezés körülményeit rögzítette. 5 Reisz T. Csaba: Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a „mormon akció" idején. A tanulmány a 2011. évi Kádár-konferencián elhangzott szöveg szerkesztett, bővebben adatolt változata. Az előadás és a bemutatott prezentáció megtekinthető a www. videoforium.hu oldalon. „Vannak levéltárak, amelyek feladatuknak tekintik a levéltárosi tevékenység tárgyi emlékeinek gyűjtését, levéltári múzeum kialakítását. Az ilyen jellegű tevékenység általánossá tétele érdekében a vele kapcsolatos kérdéseket nemzetközi vizsgálat tárgyává lehetne tenni. Egyes levéltárak a fentieken túlmenően is gyűjtenek történeti értékű dokumentumokat, így pl. a kanadai Public Archives nemzeti portrégyűjteményt hozott létre. Ezt azonban nem tudjuk általános érvénnyel levéltári anyagnak tekinteni." Borsa Iván: A levéltári anyag használatának növekedése a II. világháború után. Levéltári Közlemények, 47 (1976) 5. 7 Kálnoki Kis Tamás: Bogdán István (1922-2001). Levéltári Közlemények, 72. (2001) 307. 8 Kálnoki Kis Tamás: Levéltári Múzeum. Egy gyűjtemény létrejöttének tanulságos históriája. Levéltári Szemle, 36 (1986) 4. sz. 47-54. Ugyancsak az ő munkája a múzeumot ismertető rész: A Magyar Országos Levéltár. (Szerk. Lakos János.) Bp., 1996.62-63. Kálnoki K. T.: i. m. 1986. 50.