Turul 2019 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2019 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Honnan származott Mihálypéterházi Ormányi Józsa sümegi várkapitány? (Ormány és Mihálypéterháza települések lokalizálásának pontosítása)
119 ismereteink alapján a Kárpát-medencében a középkorban Ormán nevű település sem volt, így a kutatás kiterjesztésével más névalakot kellett találni az azonosításához. Ehhez segítséget nyújt, hogy egy 1519. december 5-én kelt oklevélből ismert egy bizonyos Mihálypéterházi Ormán(d)i Miklós, akit egy 1520. május 20-án kelt oklevélben már Mihálypéterházi Ormándi Miklósként említettek.10 A keresett településnek tehát volt egy Ormánd alakja is. Habár a család névhasználatában nincs rá példa, a kutatásba nyelvészeti okból az Ormand11 nevű településekre is kiterjesztettem,12 ugyanis az Ormánd volt Ormány legrégebbi névalakja.13 A Kárpát-medencében a középkorban Zala,14 Somogy,15 Temes,16 Baranya,17 Szolnok-Doboka 18 és Hont 19 megyében összesen hét Ormánd/Ormánd nevű település létezett. A megfelelő Ormánd azonosításához ezért először a mára elpusztult Mihálypéterházát kellett lokalizálni.20 A kutatás szűkítésére a már említett 1519. és 1520. évi oklevél nyújtott segítséget. Az 1519. december 5-én kelt oklevélben Mihálypéterházi Ormándi 21 Miklós Mekcsei Máté porkoláb fia István fia Ferenc ügyvédjeként tűnik fel a Somogy megyei Ötvös,22 Kisötvös23 és Atád24 birtokok megszerzéséért indított perben. Az 1520. május 20-án kelt oklevelében Hatvani Rubin Dénes nádori kancelláriai jegyző 25 ügyvédjeként szerepel a Tolna megyében fekvő Felsőzabar, Középzabar,26 Alsózabar – más néven Szentgyörgy27 – illetve Csap28 falvakért folytatott perben. Miháypéterházi Ormándi Miklós Somogy és Tolna megyei ügyekben járt el, így feltehetően névadó birtoka is a Dél-Dunántúlon helyezkedtek el. A szakirodalomban ismert egy mára elpusztult Mihálypéterháza a Dél-Dunántúlon, mégpedig Baranya megyében. A települést Follajtár Ernő a megye 1542-es dikális összeírása alapján a Szigetvártól DK-re található Bogádmindszent környékére,29 míg Káldy-Nagy Gyula a mohácsi szandzsák szentlőrinci nahijének 1554-ben és 1565-ben készített defterei alapján 30 a ma Szigetvár részét képző Becefa határába lokalizálta.31 Káldy részletesen kifejtette, hogy a defterekben a települések földrajzi sorrendben követik egymást, ezt alapul véve jutott eredményére, azonban a megoldásában nem volt biztos. Follajtár viszont nem írta le, hogyan jutott eredményére, így a kérdés eldöntéséhez az 1542-es dikális összeírást újra meg kell vizsgálni, és az így nyert adatokat össze kell hasonlítani Káldy eredményeivel.32 A dikális összeírásban a településeket járásonként írták össze, amelyben Mihálypéterházát Dancsháza, Monyorós, Mintszent, Alfalu és Medvez között sorolták fel,33 így ezeknek a lokalizálásával megközelítőleg Mihálypéterháza egykori helyét is azonosítani lehet. Dancsháza azonos a ma Szigetvártól DK-re található Dencsházával.34 Monyarós a Szigetvártól K-re található Rózsafa mellett, Mintszent a ma Szigetvár részét képző Turbék környékén, Medvez a Szigetvártól K-re található Medvész dűlő helyén,35 míg Alfalu Dencsháza és Rózsafa környékén feküdt. Ezek a falvak Szigetvár közelében helyezkedtek el, vagyis Káldynak a lokalizálása tekinthető helyesnek.36 Adatok hiányában nem lehet pontosan megállapítani, hogy Mihálypéterháza a középkorban mennyire számított jelentős településnek Baranya megyében. A megye i MNL OL Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 101536. 10 Ő feltehetően Ormányi Józsa nagybátyja volt. 11 Ld. 52–53. lj ez. 12 A nyelvi középmagyar korban tendenciaszerűen jelentkezett, hogy az ómagyar kori labiális utótagú kettőshangzók bizonyos típusai é/ő-vé monoftongizálódtak. Magyar nyelvtörténet. (Szerk. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc.) Bp., 2003. 607. 13 Az Ormán(d) név eredetét a kutatók eddig két szóra vezették vissza. Az első megoldás szerint az ótörök eredetű ormán, erdős szóból származik. A régi magyar nyelvemlékek és a népnyelvi, nyelvjárásbeli emlékek alapján azonban a domb, földhát, lápos területen lévő kemény talajú ’sziget’ jelentés rejlik a névben, amely az orom, magaslat értelmű orr főnévből származik. A kutatók többsége ma az utóbbi eredetet fogadja el. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Bp., 1988. II. k. 284. 14 Ma Ormándlak Zalaegerszegtől DNy-ra Petrikeresztúr közelében. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–V. Bp., 1890–1913. III. k. 88. 15 Ma Zalakomár része. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. 633. 16 Feltehetően Újpécs (ma Románia) mellett feküdt. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. 5417 Csánki Dezső szerint az egyik a mai Hird és Romonya, míg a másik a mai Lippó és Sárog környékén feküdt. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. 513. Mindkét falu lokalizálása pontatlan, a Csánki által Lippó és Sárog környékére helyezett faluval alább még részletesen foglalkozom. 18 Ma Románia, Szamosújvártól Ny-ra. Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája. I–VII. Deés, 1900–1901. V. k. 298. 19 Puszta volt az egykori Hont megyében a csábrági uradalomban. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I–IV. Pest, 1851. III. k. 167 20 Az egykori hódoltság mára elpusztult településhálózatát nem lehet pontosan rekonstruálni, ugyanis arra nem különálló pontok, hanem egymással határos mezők halmazaként kell tekinteni. Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémái. Történelmi Szemle, 39 (1997) 97–100. 21 Az okleveles adatok alapján a sümegi várkapitány családja többnyire az Ormándi névalakot használta, ezért alkalmazom a tanulmányban a család középkori említésekor az Ormándi alakot. A család kora újkori említésekor az Ormányi alakot használom. 22 Ma Ötvöskónyi Nagyatádtól É-ra. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. k. 634. 23 Jelenlegi ismereteink alapján nem lokalizálható. 24 Ma Magyaratád Igaltól DNy-ra. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. k. 587. 25 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971. 407. 26 Mára elpusztult, feltehetően Tolna megye délnyugati részén feküdt. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. III. k. 449. 27 Ma Dunaszentgyörgy Pakstól D-re. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. III. k. 461. 28 Tolna megyei falu volt, jelenlegi ismereteink alapján nem lokalizálható. Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. III. k. 420. 29 Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei. Pécs, 1942. (Községi adattár 4.) 22. 30 Mihálypéterháza neve az 1554-es defterben Mihál Péterház, az 1565-ös defterben pedig Mihalpeterhaz alakban szerepel. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. I–II. Bp., 1886–1890. II. k. 164.; Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Bp., 1960. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 103.) 32. 31 Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye i. m. 32. 32 Az oszmán, valamint a késő középkori és kora újkori magyarországi források összehasonlításában rejlő lehetőségeket hangsúlyozta Engel Pál is. Engel Pál: A török dúlások hatása a népességre: Valkó megye példája. Századok, 134 (2000) 268. 33 Horváth J. Gyula–Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564). Baranyai Helytörténetírás, 5 (1973) 27. 34 Csánki D.: Történelmi földrajz i. m. II. k. 479. 35 Horváth J. Gy.–Timár Gy.: Dikális konskripciók i. m. 90., 111–112. 36 Ld. 1. ábrát.