UVATERV Híradó, 1979 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
A karácsonyi ünnepek előtt, az új év küszöbén pártunk Központi Bizottsága egész népünk vágyát, reményét fogalmazta meg december 6-án tarottt ülésén, amikor a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének november 22—23-i, moszkvai üléséről szóló jelentést tárgyalva megállapította: nagyra értékeli és támogatja a szocialista országoknak — köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdulásáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyítéséért folytatott következetes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség és minden nép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők támogatását. A Központi Bizottság, pártunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezését a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót követően a Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit vitatta meg. A termelés mennyiségi feladatainak az éves tervekhez közel álló teljesítése 1978-ban nem járt együtt a gazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változtatásával — állapította meg a KB. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nem egyszer háttérbe szorulnak. Az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló határozatában a Központi Bizottság a legfontosabb követelményként szabta meg az irányításban és a mindennapi munkában a gazdasági egyensúly helyreállítását. A további munka kulcskérdése, „hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdasági egyensúly helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk." Az elért eredmények megszilárdítása és a jövőbeni fejlődésünk feltételeinek megalapozása tehát a legfontosabb feladatunk 1979-ben. Mit kell tennünk ennek érdekében? Hogyan foglal állást ebben a Központi Bizottság határozata? A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék, — olvassuk a KB határozatában. Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. A keresletnek megfelelően növeljük a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzuk a szocialista kivitelt, bővítsük a gazdaságos exportot. Javítani kell a termékek minőségét, gyorsítani kell a műszaki fejlesztést, a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, a folyamatban levő beruházások megvalósítását, ütemesebbé tenni a lakásépítést, a -felújítást és -karbantartást. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartanunk kell a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet, országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal. Cél, hogy a keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. Emelni kell az alacsony nyugdíjakat, a szociális segélyek összegét A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatások javítását. Tovább kell javítani a lakosság életkörülményeit. 1979-ben 90 ezer lakást, 1400 új kórházi ágyat, 4200 új bölcsődei, 18—19 ezer óvodai helyet, 900 új tantermet kell átadni. Külkereskedelmi tevékenységünkben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kivitel összetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra. A vállalatok a népgazda III. ÉVF. I. SZÁM 1979. JANUÁRsági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket. Az egyéni és a csoportérdekeket a népgazdasági tervvel összhangban képviseljék. Az irányelvek figyelembevételével, az időközben hozott új szabályzatok ismeretében készítettük el az 1979. évi vállalati gazdasági tervünk második tervezetét, melyet termelési tanácskozásokon ismertettek és vitattak meg munkatársaink. Figyelemmel a KB határozatára, tervünk elsődlegesen a tervszerű, ütemes munkavégzést kívánja szolgálni, amikor mindössze 1 százalékos termelési volumennövekedést irányoz elő. A hangsúlyt a hatékonyabb gazdálkodásra, a szervezettebb munkára, a legnagyobb fokú takarékosságra és mindenekelőtt a minőség fokozására helyeztük. Mint ismeretes, a módosított közgazdasági szabályozó rendszer 1979. januárjától évenként 4 százalékkal teszi lehetővé a megelőző évben ténylegesen felhasznált bér emelését. Vállalatvezetőségünk a jövő évi létszám és ezzel összefüggésben a jövedelem alakulására három változatot dolgozott ki. A párt végrehajtó bizottsága a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben azt a tervváltozatot minősítette a népgazdaság, a vállalat, valamint munkatársaink érdekeivel egyezőnek, melyben az 1978. év átlagos létszámához képest 1 százalékkal csökkentjük vállalatunk létszámát, ennek következményeként a bérszínvonalban 5 százalékos emelkedést tudunk elérni, az egy főre jutó teljesítményérték pedig 2 százalékkal fog emelkedni. A termelési terv túlteljesítésével, a tervezettnél hatékonyabb létszám- és bérgazdálkodással elérhetjük az átlagbér 5,5— 6 százalékos növekedését és az „R" alap tervezettnél kedvezőbb alakulását. Az „R" alap növekedése biztosíthatja munkatársaink átlagjövedelmének az átlagbérrel közel azonos arányú emelkedését. A személyi jövedelmek jövő évi alakulásában szilárd elhatározásunk a végzett munka szerinti, fokozottabb mértékű differenciálás. Kötelezettségeink általában és egyes irodákon lényegesen nőnek. A tervezett létszámcsökkentést ennek figyelembevételével, megfontoltan kell végrehajtanunk. Létszámcsökkentésről beszélünk, de helyesebb, ha így fogalmazunk: az év folyamán nyugdíjazással, kilépés útján, vagy más — emberi problémákat nem okozó — természetes módon csökkent létszámot új felvételekkel nem, vagy csak meghatározott mértékben töltjük fel. Hangsúlyozottabban, nagyobb arányban tervezzük az adminisztratív, kisegítő tevékenységet végző egységeink, szervezeteink létszámának csökkentését — a velük szemben támasztott követelmények és meglevő kapacitások figyelembevételével, szigorúan ügyelve arra, hogy ez ne történjen a tervezőmunka hatékonyságának kárára. (folytatás a 2. oldalon) BÉKÉT, BIZTONSÁGOT, GAZDASÁGI FEJLŐDÉST írta: Balázs Ferenc, a pártbizottság titkára UVATERV HÍRADÓ