Udvarhely, 2014. október (1. évfolyam, 138-160. szám)
2014-10-01 / 138. szám
Aktuális MI MMHMH 2014. OKTÓBERI A MUNKA MELLETT ÜNNEPRE IS JUTOTT IDŐ Aszfaltozzák a zetelaki utcákat Eseményekben gazdag volt a hétkezdés Zetelakán, tegnapelőtt megkezdték a község utcáinak aszfaltozását, felkerültek a cserepek a helyi kultúrotthonra, és szintén hétfőn, harmadik alkalommal rendezték meg az idősek napját. Tavaly novemberben a zetelakiak régi álmsa valósult meg, amikor 1,6 km hosszúságban leaszfaltozták a község egyik legforgalmasabb utcáját, a Tófalvi utat. Akkor a település polgármestere, Nagy Attila elmondta, hogy ez a megvalósítás a település utcahálózatának leaszfaltozását megcélzó programnak mindössze egyharmada, mert remélik, hogy amennyiben sikerül előteremteni a szükséges pénzforrásokat, 2014-ben további utcaszakaszokat szeretnének leaszfaltozni, hogy tovább folytassák az infrastrukturális fejlesztéseket. Az év elején, a térség községei közül Zetelaka részesült a legnagyobb összegben, a viszszaosztott 244 ezer lejt a helyi önkormányzat teljes egészében aszfaltozásra költhette el. Ez azonban csak közel a felét fedezte a tervezett munkálatok összköltségének, a helyi önkormányzat megyei és központi pénzforrásokat bevonva, illetve a helyi közbirtokosság támogatását élvezve (a szükséges kőmennyiség felét adományozták) sikerült biztosítania a beruházás finanszírozását. A aszfaltozási munkálatokat hétfőn kezdték el, tegnap be is fejezték, a Dancsó utca mellett az Új negyednek nevezett falurész három utcája kapott aszfaltréteget, összesen 1,4 kilométer hosszúságban. A jövő évi tervekkel kapcsolatosan Nagy Attila polgármestertől megtudtuk, hogy a helyi önkormányzat szeretné felújítani a zetelaki sportcsarnokot érintő, illetve feléje vezető utcákat (Belső utca, Karály utca), vagyis további 1,1 km hosszúságú utcaszakasz kapna új aszfaltréteget. Munka és ünnep közben gőzerővel dolgoznak a községközpont kultúrotthonának felújításán, a tetőzet ácsszerkezetét megerősítették, hétfőn pedig helyükre kerültek a cserepek is. - Az új hódfarkú cserép jól illeszkedik majd az átalakuló faluképbe - állapította meg Zetelaka polgármestere. A helyi önkormányzat a Sóvidék-Hegyalja Helyi Akciócsoport Leader-programjának a falumegújításra vonatkozó pályázati kiírásán nyert 99 360 eurót, megcélozva a községközpont kultúrotthonának teljes körű felújítását. A munka mellett ünnepre is jutott idő, hétfőn harmadik alkalommal rendezték meg a községben az Idősek napját, amely Sajgó Balázs nyárádszeredai plébános és a Caritas lelkiigazgatója által celebrált szentmisével kezdődött, majd a felújítás alatt lévő kultúrotthonban ünnepi műsorral folytatódott. Az előadást közel 250 szépkorú követte végig, köztük a Szovátáról érkezett mintegy negyven főnyi szépkorú vendégküldöttség is. _______________• Szász Csaba szasz.csaba@udvarhely.ma Aszfaltoznak a Dancsó utcában. Jövő évben újabb utcák következnek HAÁZ-SAROK Székely elődeink csontjai (is) mesélnek Információdús, de ugyanakkor meghökkentő kiállításra számíthat a Haáz Rezső Múzeumot célpontként választó látogató. Emberi csontok töredékei segítségével meséljük el elődeink történelmét, olyan részletekre irányítva rá a figyelmet, amelyet nem taglalnak a tankönyvek, a tanórákon alkalom és lehetőség sincs ilyen mélységekig ható ismeretek elsajátítására. A budapesti székhelyű Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai célirányosan a székelyföldi közönség számára alakította ki a tárlatot, kiemelt figyelmet fordítva a székelységet érintő antropológiai kutatások eredményeire is. A kiállítás a székelyföldi temetőkből származó csontmaradványokon folytatott kutatási eredmények segítségével mutatja be a középkori népességek antropológiai arculatát. Az Árpád-kori, középkori, késő középkori, valamint újkori temetkezések anyaga segítségével bemutatja, hogy milyenek embertanilag a székelyek, egységes vagy összetett képet mutatnak-e a vizsgált maradványok, utalnak-e esetleg a székelyek származására, embertani jellemzőik miként változtak az idők folyamán, és vajon hogyan viszonyulnak antropológiai értelemben a magyarság egészéhez? Székelyföld középkori embertani leleteit vizsgálva, eddig ismeretlen következtetéseket fogalmaztak meg a kutatók. Fontos kihangsúlyozni, hogy Székelyföld középkori lakossága nem különül el a mai Magyarország területén élt középkori lakosságtól, azaz a székelyek nem képeznek külön etnikumot a magyarságon belül. Ugyanakkor igen lényeges felfigyelni azon jelenségre, hogy a vizsgált székelyföldi csoportok embertani párhuzamainak tekintetében (az eredetükben) eltérnek egymástól. A háromszékiek különböznek a csík- és udvarhelyszékiektől. A háromszékiek rendkívül távol esnek a honfoglaló magyarok vezető, úgynevezett törökös rétegétől. Nagyon határozottan körvonalazható viszont az a földrajzi terület, ahonnan származnak: ez a nyugati magyar határszél, annak is az északi része. Itt lehetett az a terület, ahol lejátszódott az az etnogenetikai folyamat, amely a koponyákon nyomot hagyott: az europid, hosszú és keskeny koponyájú dunántúli alapnépesség, valamint a hun és avar (esetleg mindkét) bevándorolt ázsiai nép keveredése. Ez az ázsiai elem lehet az alapja a székelyek hitvilágában máig jelen levő hun tudatnak. Az udvarhelyiek és csíkiak embertani hasonlósági köre ettől alapvetően különbözik, mivel koponyájuk széles és rövid, ezért antropológiailag nagyon eltérnek a dunántúli alapnépességtől. Eredetükről csak annyi mondható, hogy valószínűleg nem a Dunántúlról valók, hanem olyan területről, ahol az europid alapnépesség rövid koponyájú. A honfoglaló magyarok vezető, úgynevezett törökös rétegével való hasonlóság nem jelentős. A XII. századi petőfalvi és zabolai temető (Háromszék), továbbá a kányádi, székelykeresztúri, székelyudvarhelyi, szentábrahámi (Udvarhelyszék), csíkszenttamási, csíksomlyói (Csíkszék) és a szárhegyi (Gyergyószék) templom körüli temetők jellegzetes koponyáinak vizsgálatai vezettek ezen összehasonlító felismerésekhez. A múltunk felfedésére lehetőséget biztosító antropológia előtt nagy feladat áll, ehhez azonban még nagy sírszámú erdélyi Árpád-kori temetők feltárása által folytatni kell a kutatásokat. www.hrmuzeum.ro