Udvarhelyi Híradó, 2000. március (11. évfolyam, 18-26. szám)
2000-03-09 / 20. szám
Mboaketyifiú Zóó, Zóóó, márius 9., elütötték Művi*i,ö isísz Feltárták Radicsfalva történetét a század elejéig ■ Az Aeropolis Történelem- és Társadalomtudományi Kutatócsoport nemrég olyan helytörténeti munkába kezdett, amely felöleli a Székelyudvarhelyhez csatlakozott, illetve csatolt falvak történetét, beleértve nemcsak a társadalmi-politikai változásokat, hanem a gazdasági fejlődésre, a népesség változására, kulturális életre vonatkozó adatokat is ■ Nemrég a csoport két tagja beszámolt az első összegző eredményekről ■ Forró Tibor és Gidó Csaba Radicsfalva történetét vizsgálta a század elejéig ■ Az előadók ezúton mondanak köszönetet Simon Dénes kadicsfalvi plébános segítségéért (szerk.). Kadicsa uradalma Kadicsfalváról azt tartja a hagyomány, hogy a Réz tetején valamikor várat bíró Kadicsa vezértől vette nevét. Orbán Balázs körüljárta a Réz-tetőt, de az említett várnak semmilyen maradványait nem találta már a múlt században. A falunak első említése 1566- ban történt, mikor Kadychfalva néven jelenik meg az oklevelekben, az 1567-es regestrum a falut 7 kapuval, (portával) említi, míg a következő évben Kajdicsfalva néven fordul elő az oklevelekben. Középkori temploma nem volt, a falu Szenttamásnak volt filiája. Ha temploma nem is, de kápolnája már a XVII. század elején létezett. Egy 1755-ből származó szentegyházasfalvi ember emlékezete szerint az udvarhelyi Szent Anna-kápolnát „Radicsfalvára transferálták mint Filiális Eclesiába". Ez lehetséges, mert egyházilag Udvarhelyhez tartozott ekkor, és egyházának Szent Anna a védőszentje. 1656- ban már volt temploma, ugyanis a szenttamási megyebíró azért perelte a kadicsfalviakat, mert azok a maguk templomához vágták le az anyaegyház erdejét, mivel „a Szt. Tamási templomhoz volt az az erdő legalva". 1659-től jegyzik, hogy „Radicsfalva Udvarhelyhez akar állani, a Szent Tamási templomra, cinteremre nincs gondja". 1667-től sikerült is különválnia. A falu lakosságára vonatkozóan az egyházi összeírások nyújtanak némi betekintést, eszerint a Török éslibád családok rendelkeztek nagyobb birtokokkal. Egy 1785-ös összeírás szerint Kadicsfalvának 362 lakosa volt. A következő adat 1824-től való, mely szerint Kadicsfalvának és Betlenfalvának közösen 711 lakosa volt, de nem említi a településeket külön-külön. Egy 1831-ből származó újabb egyházi összeírás 371 személyt említ, minek utána nagyobb demográfiai növekedést lehet tapasztalni, ugyanis alig két évtized elteltével már 516 személyt tartottak nyilván Kadicsfalván. A kadicsfalvi plébánia története Kadicsfalva 1780-ig Szent Tamáshoz tartozott mint filia. Ez évben épült a ma is meglévő templom. 1780-tól 1802-ig Székelyudvarhelyhez tartozott egyházi szemponttól. 1801-ben a hívek kérést intéztek Mártonfi püspökhöz, hogy az udvarhelyi káplánok közül Fülöp Lajost nevezze ki az újonnan alapítandó plébánia első lelkészévé. 1802. április 15-én kelt a kadicsfalvi plébánia alapítólevele, amelyben Mártonfi püspök felkérte az új parókia híveit, hogy „a Parochiának a ti lelketek kormányzójának és a ti menyei hazába vezetőtöknek minden tiszteletet és engedelmességet adgyatok meg..." Az új parókia első pásztora Fülöp Lajos lett, aki 1776-ban született Szárhegyen. Gimnáziumi tanulmányait Csíksomlyón végezte, a teológiát Gyulafehérváron, majd Székelyudvarhelyen lett káplán, s végül 1802-től Kadics- Betlenfalva első plébánosa. 34 éves működése áldásos és szép eredményt hozott a plébánia és a falu életében. A plébánia épületét még 1794-ben építették, de a plébánosnak köszönhetően jelentős birtokra tett szert az egyház. Fülöp Lajos halála után több mint húsz éven keresztül a parókia plébánosai nem mindig tudtak eleget tenni az egyház és a hívek elvárásainak. 1855. január 4-én Haynald püspök a megüresedett plébániára Domokos Ignácz udvarhelyi paptanárt nevezte ki, aki erélyességével helyrehozta azt, amit elődei elrontottak, és gondot fordított az oktatásra is. Tervbe vette, hogy Radicsfalva és Betlenfalva között egy közös iskolát építsen a két község számára, ez azonban a hívek kellő támogatásának hiányában nem valósult meg. Későbbi utóda, Kiss Dénes plébános idejében került sor a ma is meglévő iskola építésére 1880-ban. Szintén ő szerezte meg az új plébánia épületét a hozzá tartozó belsőséggel Ugrón Gátortól 1888-ban. A régi plébánia épületét eladták, és árától kijavították az új plébánia épületét. Forró Tibor és Gidó Csaba ■ Az Udvarhelyi Híradó 2000. február 10-i számában megjelent, Magyar vér folyik II. Erzsébet ereiben című megemlékezéshez fűznék néhány adatot, amely úgy gondolom, érdeklődésre tarthat számot ■ Az adatokat néhai Fülöp Ferenc volt erdőszentgyörgyi református lelkipásztortól tudom ■ Fülöp Ferenc is az erdőszentgyörgyi templom udvarán van eltemetve. Fülöp Ferenc volt az, aki ezt a rokonságot felújította. Amikor Erdőszentgyörgyre került lelkésznek, a templom romos állapotban volt. Ismerve a Rhédey család és az angol királyi ház közötti kapcsolatot, levél útján megkereste az angol királyi házat, és jelezte, hogy milyen állapotban van a templom, melynek kriptájában nyugszik Rhédey Claudia. Fülöp Ferenc igen nagy műveltségű ember volt. Külföldön, főleg Hollandiában tanult. Megfordult Angliában is. Tökéletesen beszélt hollandul, angolul és németül, így nyelvi akadálya a kapcsolattartásnak nem volt. Levelére megmozdult a királyi ház. Az angol kormány utasította a bukaresti követséget a helyzet felmérésére. A nagykövet egy szakértői csoporttal érkezett Erdőszentgyörgyre. Angol pontossággal és takarékossággal végezték el ezt a feladatot. A renoválás alkalmával helyezték el a templomban az említett nagyméretű márványtáblát. A munkálatok alkalmával történt az említett azonosítás, a nyakék alapján. Ezt a nyakéket az elmondás szerint konfirmációja alkalmából keresztszüleitől kapta Rhédey Claudia. Miután idegente ment férjhez, ezt a nyakéket állandóan hordta, ez emlékeztette szülőföldjére. Konfirmációja alkalmából szülei az erdőszentgyörgyi Egyháznak egy aranykelyhet adományoztak. Rá van vésve, hogy Rhédey Claudia konfirmálásának emlékére. A kehely ma is az egyházközség tulajdona. A temetéssel kapcsolatban: főúri családoknál abban az időben nem volt ritkaság, hogy a nagy előkészületek vagy más ok miatt nem történt meg azonnal a temetés. Ebben az esetben a nagy távolság volt az ok. A közlésből tudom a temetéssel kapcsolatban, hogy Württemberg Sándor, a mélyen gyászoló férj végig maga hajtotta a lovakat, sem kocsisnak, sem tisztjeinek nem adta át a gyeplőt, mondván: "Ő engem kért, hogy vigyem haza". Rhédey Claudia és parancsnok férjének népszerűségét bizonyítja, hogy a tisztikar tagjai Erdőszentgyörgyig kísérték a gyászmenetet. (...) Tatár Tibor ■ A Capitol az Amerikai Egyesült Államok kétkamarás törvényhozásának épülete ■ Ezelőtt 10 évvel, 1990. március 15-én avatták fel itt Kossuth Lajos szobrát. Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozásának hatalmas épülete egy kis dombról, a Capitol Hillről tekint a fővárosra, Washingtonra. Ha az épület nyugati homlokzata felől szemléljük a metropolist, akkor egy nagyon széles és igen hosszú parkot láthatunk. Ennek a közepén magaslik az obeliszk alakú Washington emlékmű, majd a messzeségben a Lincoln-emlékmű körvonalai szemlélhető. A Capitol keleti homlokzatával szemben állva megcsodálható az épület két hatalmas, szimmetrikus szárnya, és a középen álló kupola. Az épület bal szárnyában a képviselőház, a jobb szárnyában a szenátus kapott helyet. Az épületbe lépcsősorok vezetnek. A Capitol egyes termeiben az Egyesült Államok történetét szemléltetik szebbnél szebb, igen értékes művészi alkotások. A szobrok, festmények, freskók egész sora tekinthető meg. A kör alakú csarnoknak, a Rotundának átmérője mintegy 30 méter, a kupola, amely egyik dísze az épületnek, földtől mért magassága 60 méter. A kupolacsarnok nagyon gazdag műalkotásokban. A kupola közepét díszítő hatalmas freskó Washington apoteózisa, megdicsőülése nevet viseli. Alkotója az olasz származású amerikai festő, Constantino Brumidi, aki 1852- ben telepedett át az Egyesült Államokba, és 25 évet fordított arra, hogy a törvényhozás épületét megfelelően díszítse. A hatalmas freskó alatt a 18 képből álló freskósorozat az amerikai történelem egy-egy nevezetes eseményét örökíti meg nyolc hatalmas epizódba sűrítve. A Rotunda festményei között szobrok sorakoznak a falak mentén. Ezek az Egyesült Államok jeles elnökeit ábrázolják: Lincolnot, Washingtont, Jeffersont. Kossuth Lajos szobra a Rotundában Nemzetünknek dicsősége az is, hogy ezelőtt 10 esztendővel, 1990. március 15-én az 1848-as forradalom egyik hősének, Kossuth Lajosnak mellszobrát a Rotundában leplezték le. A szobrot az Amerikában élő magyar szobrászművész, Kúr Csaba alkotta, aki 1926-ban Magyarországon született, és ma az Egyesült Államok megbecsült szobrászművésze. A mellszobor márvány talapzaton áll, melyről a következőket olvashatjuk: KOSSUTH 1802-1894 A MAGYAR DEMOKRÁCIA ATYJA MAGYAR ÁLLAMFÉRFI SZABADSÁGHARCOS 1848-1849 A szoboravatási ünnepség után a mellszobrot a Rotunda közelében levő helyiségbe helyezték el. Itt tiszteleghettem Kossuth nagysága és emléke előtt. Péter Attila ny. tanár