Udvarhelyi Híradó, 2003. július (14. évfolyam, 124-146. szám)
2003-07-25 / 142. szám
Udvarhelyi Híradó, 2003. július 25., péntek A fogyasztó és mi a fogyasztanivaló Fogyasztó vagyok, aki fizet azért, mert fogyaszt. Villanyt, vizet. Délelőtt van, otthon tesz-vesz a fogyasztó. Miközben a vécécsészén trónol, elveszik a villanyt. Ráborul a fürdőszobai félhomály, a maga baljós előjeleivel. Megáll az egész biológia odalent, mint torokban a falat. Fogyasztónk - fizikai személy, természetes személy - ösztönösen nyúl a fürdőkád feletti vízcsaphoz, mert tudja, hogy minden székelyek anyavárosában, a térség legdinamikusabban fejlődő centrumában ez már csak így van, hogy ha elveszik a villanyt, víz sincs. Megérzése bejön, két perc múlva szörcsögni kezd a csap, aztán elhallgat, mint egy kikapcsolt rádió, víz sehol. Csak a vécépapír. Mérgében elő a telefonkönyvet, tárcsázza az áramszolgáltató telefonszámát, foglalt. Jártak még így mások is ebben az órában, ebben a városban, hogy se víz, se villany. Se pénz, se posztó. Se hús, se hal. Még jó, hogy van vécépapír. Aztán nem hívja tovább, úgyis tudja a választ: „Málló, írem. Igen, tuduuik róla, most keresik a hibát. Hiba van a vonalon. “ Vagy: „Esik az eső, esmenn nem bírja a rencer“. Vagy: „Mert olyan türelmetlen?”. A fogyasztó meg beleordítaná, hogy azért, mert ön sem ment reggel mosatlan altesttel dolgozni. Vagy igen? Mert nem elég, hogy reggel kilenctől van meleg víz este tizenegyig (magyarázat: „azért, uram, me nem igényelte a lakóbizottság".), újabban délelőtt sincs. Pontosan abban a pillanatban, amikor a legnagyobb szükség volna rá. Szükség a szükségre... Eszébe jut koszorús nemzeti költőnk, Nyomasek Bobó két sora: „Számlája nem lesz oly fogyasztó,ha nincs bekapcsolva minden fogyasztó...”Kirázza a hideg. Megszokták. A fogyasztók. „Annak idején” megszokták. A baj az, hogy sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint „annak idején” s néha az az érzése ennek a fogyasztónak, hogy azzal a rendszerrel együtt ők is elöregedtek. S ők is gyalog járnak oda, ahová a király is gyalog jár - de ez nem azt jelenti, hogy ők is királyok... Nagy úr ez a monopolhelyzetnek csúfolt állami pót. Mert ha tetszik, ha nem, ez van. S ezt is kell szeretni, ahogy a közhely mondja. Egyszerűen nincs más alternatíva. Se villany. Se víz. Vres Katona Zoltán . Az aszfaltozás nem egyszerű munka Szerdán több városlakó furcsállotta, hogy a gyönyörű napsütéses idő ellenére a Kossuth utcában nem fogtak hozzá az aszfaltozási munkálatokhoz. Ugyanis az előző napokon felszedték az aszfaltot a járdáról, és halomba rakták a járda szélére. Nyári turistaszezon lévén, ez nemcsak rontja a városképet, de már elesett az is, hogy egy külföldi kiránduló buszból leszálló turistacsapat szitkozódva botladozott át a bokaficamító aszfalthalmokon, és volt olyan is, aki emiatt elesett. Szinte legyinthetnénk is rá, hiszen egyszer csak fel kell javítani a járdát, csakhogy - városunk leghíresebb utcájában - aznap nem volt egy szál dolgozó, útjavító szaki sem. Telefonon felhívtuk a járdajavítást végző céget, ahol Fülöp Székely István igazgató elmondta, hogy sajnálatosnak tartja az esetet, de szerdán sürgősen egy felhőszakadás rongálta úthoz kellett vezényelni az itt dolgozó munkacsoportot. Csütörtökön pedig elkezdték volna az aszfaltozást, de az eső miatt ez nem sikerült. Arra a felvetésre, hogy a városok forgalmasabb útszakaszait gyors ütemben, három váltásban, így éjjeli műszak bevetésével szokták javítani, az igazgató elmondta, hogy ez részükről lehetséges volna, ha a városi önkormányzat megfizetné az ekként végzett munkát, de ezt nekik nem fizetik meg. Tolmácsoltuk a cégvezetőnek azt a panaszt is, hogy a Bethlen Gábor utca járdáján elvégzett javítások után egy nappal, máris ott éktelenkednek a lehullott eső utáni apró tócsák, és az új aszfaltfoltok is elnagyoltan éktelenkednek a járdatesten. Fülöp Székely István kifejtette, hogy erre a szakaszra, csak az elgödrösödött járda betömésére adott megrendelést az önkormányzat, és nem a teljes feljavításra, mint a Kossuth utca esetében. A Híd- és Útépítő Részvénytársaság igazgatója elmondta, hogy igyekeznek minél gyorsabban és a lehető legjobb minőségben elvégezni a járdajavítási munkálatokat a városlakók érdekében is. bágyi Jó képességű gyerekeket támogatnak „Fogadj örökbe!” elnevezéssel olyan szülőknek írt ki pályázatot az Iskola Alapítvány, akiknek igazolhatóan jó képességű, a 2002-2003-as iskolai évben magyar nyelven tanuló VI., VII. vagy VIli. osztályos gyermekük van, és falusi vagy szórványkörnyezetben élnek, illetve a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyermek továbbtanulását. A támogatás megszerzése esetén a szülő kötelezettséget vállal arra, hogy legalább az érettségiig tőle telhetően biztosítja gyermeke továbbtanulását magyar nyelven. Egy gyermekre havonta 1,3 millió lejnyi összeg jut két magánszemélytől, akik személyesen is figyelemmel követik majd a támogatott tanuló előmenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek középiskolában, majd egyetemen tanulhassanak tovább. A pályázati úton elérhető támogatás a VIL, VIli. vagy IX. osztályban kezdődik, és lehetőleg érettségiig tart. A pályázatot a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány hirdeti meg és bírálja el. A szükséges adatlap letölthető az alapítvány honlapjáról, a www.iskolaalapitvany.org internetes címről, illetve lekérhető drótpostán, ha írnak az iskola@cluj.astral.ro e-mail címre, valamint hozzá lehet jutni az alapítvány irodájában (Str. Republicii 29., 410005 Cluj-Napoca). Az alapítvány munkatársai a 0264-192668-as telefonszámon érhetők el. A pályázat beküldési határideje: augusztus 20. (mti) __________________ Lesz magyar rendőrnőnk! Ma délig még jelentkezhetnek a helyi RMDSZ-irodában (a Városházán) azok a székelyudvarhelyi vagy környékbeli fiatalok, akik rendőrnek szeretnének állni. Ma ugyanis lejár a kormányzati tevékenységekért felelős főosztály és az RMDSZ által meghirdetett magyarrendőr-toborzó akció. Mint már korábban is közrebocsátottuk, több romániai magyarlakta településen még mindig gondot okoz a magyar rendőrök hiánya. Városunkban nem olyan rossz a helyzet, hisz a már meglévő állomány tudja, illetve igyekszik megtanulni nyelvünket, de azért mindenkinek jólesne, ha elmondhatná, hogy saját közösségünkből kikerült emberek őrködnek testi épségünk és javaink felett. Ezt az országos helyzetet igyekezett érdekvédelmi szervezetünk valamelyest javítani. Újdonságnak számít, hogy a rendőri állást a sikeres pályázás után egyből el lehet foglalni, az újonc munka közben kapja a megfelelő kiképzést. A jelentkezők lehetőségeit és a belügyminisztériumi elvárásokat lapunk is közreadta. Mint megtudtuk, a mai napig a helyi irodában többen érdeklődtek ezen továbbtanulási és munkalehetőség, szakma iránt. Városunkban eddig csak kevesen, mindössze két lány és egy fiú adta be jelentkezési iratait. Érdeklődő ennél több volt, nagyon sok frissen érettségizett jelentkezett, viszont kizáró jellegű követelmény volt, hogy a fiúk katonaviseltek legyenek. Pedig nagyon sok, iskolából kikerült fiatalnak megfelelt volna térségünkben is ez a lehetőség. Ugyanakkor jelentkezett egy 50 éves férfi is, aki azért nem járt sikerrel, mert a felső korhatár 25 év volt. A három megmaradt székelyudvarhelyi rendőrjelölt további sorsa a városi rendőrségen dől el. Ha sikerül a vizsgájuk, hamarosan valamely térségbeli rendőrőrsön vagy talán épp a székelyudvarhelyinél szolgálatba is állhatnak. (M. L.) Egy amerikai rendőrnő: nálunk is lesznek ilyenek? ___Aktuális" 3 Az engedélyért Csíkba kell utazni Hiába létezett hosszú éveken át városunkban a megyeközpont környezetvédelmi kirendeltsége, fokozatosan felszámolták azt, s most az engedélyekért mindenkinek Csíkszeredába kell utaznia. A megye nyugati zónájában, vagyis az udvarhelyszéki részen van a legtöbb vállalkozó, errefelé épül a legtöbb ház és ipari létesítmény, de mindez semmit sem nyom a latban, mert a sorozatos átszervezések kieszelői nem tudnak erről. Bernádbírna, a Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség engedélyekkel foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy semmiféle rosszindulatról nincsen szó, csak arról, hogy Bukarestből az Európai uniós elvárások szerint próbálják átszervezni a központi és vidéki kirendeltségek tevékenységét. Jelenleg javában tart annak a 860-as számú szakminisztériumi rendeletnek az életbeültetése, amely bizonyos megszorításokat is tartalmaz, de könnyít is az ügyintézés terén. Az úgynevezett egységesített irodák csak a megyeközpontban működhetnek, ahol a kerek pecsételővel láttamozhatják az építkezési, működési engedélyeket és más okiratokat. Öt napon belül minden okiratot láttamozni kell és vissza kell adni a kérelmezőnek. Újabban nem kötelező a szakhatóság felügyelőinek kimenni a helyszínre a házak építésének engedélyeztetésekor, mint régebb, s emiatt sem indokolt egy udvarhelyi iroda működtetése. A közeljövőben semmi esély arra, hogy az ügynökségekké alakuló irodák a megyeközpontokon kívül más városokban is tevékenykedjenek, tehát az udvarhelyi körzetből a hasonló ügyek intézése miatt továbbra is Csíkszeredába kell utazni. F.D.D. VanfioftMfD mím©® tkA retteghésegMidk @t ICPetőfi-ünnepély Fehéregyházán A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a segesvári és fehéregyházi RMDSZ- szervezetekkel közösen vasárnap rendezi meg a már hagyományossá vált Fehéregyházi Petőfi-ünnepélyt. Gábos Dezsőtől, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy az ünnepély délelőtt 9 órakor, az Ispánkútnál kezdődik, ahol az emlékezés koszorúinak elhelyezése után Imecs Lajos buni református lelkipásztor beszél az ünnep jelentőségéről, ezt követően pedig ünnepi műsor lesz. Tíz órától a fehéregyházi Millenniumi Unitárius Templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak. 10.50-kor a székelykeresztúri, a fehéregyházi és egy magyarországi fúvószenekar 1848-as indulókkal kíséri a részvevőket a múzeumkertbe, ahol tizenegy órakor a himnuszok eléneklésével veszi kezdetét az ünnepség. Ezt követi az elnöki köszöntő, a koszorúzás, majd ünnepi beszédek hangzanak el, a domborműavatás után pedig szavalók, kórusok, szólisták, táncosok és a rézfúvósok mutatják be színvonalas műsorukat. Az ünnepségre meghívták az RMDSZ országos és megyei vezetőségét, valamint a Magyar Nagykövetség és a testvértelepülés, Kiskunfélegyháza képviselőit, és természetesen szeretettel várnak minden érdeklődőt egész Erdély területéről. László Miklós