Székelyhon, 2018. augusztus (29. évfolyam, 144-165. szám)

2018-08-01 / 144. szám

2 e AKTUÁLIS 2018. a­u­g­u­s­z­t­u­s 1., s­z­e­r­d­a ^esőzések #terméskiesés #terméskár Elúszik a termés Szinte minden növénykultúrában kárt tett a sok eső Még a tapasztalt, több évtizede földművelésből élő gazdák sem emlékeznek olyan átfogó, szinte minden növénykultúrát érintő károkra, mint amilyeneket az elmúlt hónapok rengeteg csapadéka okozott Hargita megyében. A búza már a kalászon kicsírázik, a pityóka egy részét tönkretették a levélbetegségek, a szénacsi­­nálás lehetetlenné vált - a sok eső csak a tejtermelés­ben és a kukoricatermésben hoz hasznot. SZÉCHELY ISTVÁN M­ajdnem minden nap esett az eső nyár eleje óta, a Har­gita Megyei Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Igazgatóság adatai szerint a megye egyes ré­szein háromszor annyi csapadékot mértek, mint a sokévi átlag. A talaj telítődött vízzel, sok helyen be sem issza az esőt, és ez biztos termés­­kiesést eredményez a növénykul­túrák többsége esetében. „Reggel köd, napközben páradús levegő és fullasztó meleg volt, délután pedig majdnem minden nap eső. Ez nagyon kedvezett a növénybe­tegségek, főként a burgonyavész, de más betegségek kialakulásának is” - jellemezte az elmúlt hónapok időjárását és annak következmé­nyeit Török Jenő. A megyei mező­­gazdasági igazgatóság vezetője szerint negyven éve nem volt olyan nehéz esztendejük a gazdáknak, mint idén. A gabonafélék a tavaszi szárazság miatt nem bokrosod­­tak megfelelően, a nyári esőzések miatt viszont begyomosodtak a földek, sok helyen megfeketedett a búza, a szárak eldőltek, és már a kalászon kicsíráztak a magok, vagy ki­fognak, ha nem változik az időjárás. A termést nem lehet learatni, mert nem lehet rámenni a földekre a kombájnokkal, és ha­sonló problémák vannak a pityóka­földeken is, ahol a sorok között áll a víz, ezért a burgonya kiásásával és tárolásával egyaránt gondok lesznek. Az esők ugyan jót tettek a takarmánynövényeknek, de nem lehet megszárítani a sok csapadék miatt, így például a szénacsiná­­lás is majdhogynem lehetetlen. A kukoricaföldek viszont nagyon szépek, ott nem tett kárt a sok víz - vázolta a helyzetet Török Jenő. Károk Állami kártérítést csak 30 százalé­kosnál nagyobb arányú kár esetén kaphatnak a gazdák, ilyen mező­­gazdasági területből a legtöbb ka­száló, összesen 1457 hektár került be a kárjelentésekbe. 185 hektárnyi területen ment tönkre a burgonya­­termés, a búza 48 hektáron, a cu­korrépa 30, a zab pedig 24 hektáron. A kárfelmérések viszont még folya­matban vannak, ugyanis például Csíkkozmáson és Csíkszentmárton­­ban két nap alatt 50 liter csapadék esett, vagyis majdnem annyi, mint máskor egy hónap alatt. Ezer lejes kiesés hektáronként „A gabonát tönkretette, kicsírá­zott, aratatlanul állnak a földek, a gyomok felnőtték a gabonaparcel­lákat. Minőség nem lesz, kenyérga­bonának semmi esetre sem lesz ez jó, romlott a minőség, csökken az átlagtermés” - panaszolta el a sok csapadék következményeit Varga László. A székelykeresztúri gazdái­elkezdett sárgulni, a szénaszükség­letnek csak az egyharmada lett meg, és a lucerna is sárgul, mert pang a víz a földeken - sorolta a gazda. A nyugalmazott agrármérnök 117 hektáron gazdálkodik, és hek­táronként mintegy ezer lejes kár­ral, illetve terméskieséssel számol. Negyvennégy éve aktív gazda, de még soha nem tapasztalt olyan ki­terjedt mezőgazdasági kárt, mint I­tt „A gabonát tönkretette, kicsírázott, aratatlanul állnak a földek, a gyomok felnőtték a gabonaparcellákat.” kodó szerint a szalmás gabonafélék esetében legalább 25-30 százalékos terméskieséssel kell számolni, de nincs ez másként a többi növény­­kultúra esetében sem, leszámítva a kukoricaföldeket és a legelőket. Burgonyából is nagy a veszteség, a levélbetegségeket többszöri perme­tezéssel sem tudták megelőzni, így hektáronként tíztonnás kieséssel számolnak. A cukorrépa a sok víztől az idei. Ezekre állami kártérítést sem kaphatnak, ő mindössze a cukorrépa esetében kapott egy 18 százalékos kártérítést, azt is csak azért, mert arra korábban bizto­sítást kötött. Varga László szerint csak a tejtermelésnek tett jót a sok eső, és az év ezen időszakában szo­kásos mennyiségcsökkenés helyett most nő a tej mennyisége, mert zöl­dellnek a legelők. Kenyér ebből már nem lesz. Az idei búzatermés legfeljebb állati takarmánynak jó . FOTÓ: VERES NÁNDOR EGÉSZ NYÁRON SZAKADT AZ ESŐ A megyei mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint júniusban esett a legtöbb csapadék nyár eleje óta, helyenként háromszor annyi, mint más években. Az átlag 95 liter négyzetméterenként, ehhez képest udvarhelyszéken 180, Csíkszéken 217, Gyergyószéken pedig 304 liternyi csapadékot mértek júniusban. Székelyhon »Z UDVARHELYI HÍRADÓ Udvarhelyszék napilapja, az Erdélyi Médiatér Egyesület médiaportfóliójának tagja. Főszerkesztő Ügyvezető igazgató Felelős szerkesztők Vezető szerkesztők Szőke László Zilahi Imre Kristály Lehel, Pataky István Kozán István, Rostás Szabolcs Fotórovat-vezető Tipográfia Beliczay László Tókos Attila, Mihály László Fiókszerkesztőség­­vezető Kovács Eszter Szerkesztőségi tagok Olvasószerkesztő Tördelőszerkesztők Lapmunkatárs Műsormelléklet Apróhirdetés Reklám Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Széchely István (aktuális), Zályi Tibor (sport), Molnár Melinda (hit­vallás), Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika Csáki Ferenc, Smid Kitti Oláh István Gráf Botond Bálint Erika Gagyi Erika (0726-720341), Magyari Zsuzsa (0726-720344) 535600 Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. szám • Telefon: 0266-218 361 • Fax: 0266-218 340 • E-mail: marketing@szekelyhon.ro, pr@szekelyhon.ro Az (X) szignóval ellátott szövegek fize­tett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írá­sok közléséről döntsön. Kéziratokat nem­ őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Hirdetésfelvétel és terjesztés a szerkesz­tőség címén hétköznap 8-16 óra között. Megjelenik munkanapokon Kiadó: Príma Press Kft. ISSN:1844-430 X

Next