Ügyvédek lapja, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)
Szám XXXIX. t.-cz. nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amelylyel a beszállásolt katonai ló megbetegedése folytán szükségessé vált hatósági zárlattal károsított szállásadó kárának megítélése a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatott volna 42 Az elöljáróság s a segéd és kezelő személyzet tagjai ellen indítandó kártérítési per megindításának előfeltételéül a törvény nem írja elő, hogy az ilyAlperesek magánjogi felelőssége előzetesen közigazgatási uton állapítandó meg 21 Állandó joggyakorlatunk szerint az 1868. LTV. t.-cz. 53 §. a) pontja nem vonatkozik az eljárás nemére, úgy, hogy nem esik a rendes birói illetőségtől eltérésnek fogalma alá ha a gyámság alatt állót több más teljes körú alperessel együtt a rendes eljárás helyett a kikötött sommás Utón perelik 42 Alperes nem tett kifogást az ellen, hogy felperes válasziratában az örökhagyó végrendeletét azon az alapon is megtámadta, hogy abban az aláírás megtörténte nincs bizonyítva; a dolog ilyen állásában nincsen perjogi akadályaannak, hogy a végrendelet érvényessége ezen az alapon is döntés tárgyává tétessék 17 Tiltó rendelkezés hiányában sikereset beadásának a végirat beadására megszabott határidő első felében is helye van 152 A felvett tényvázlatok csak az ügyvéd segédiratainak tekintendők s arra szolgálnak, hogy a jogkereső fél megbízott ügyvédét a tényállásról kellőlegtájékoztassa s a mennyiben helytelen vagy valótlan adatokat terjeszt elő,ennek következményeit viselje. A tényvázlat tehát nem közös okirat, hanem az ügyvéd saját okirata, melyet ügyfele ..egyoldalú bemondása alapján felvesz Az 1868. LIV. t.-cz. 188. §-ába szabályozott eljárás utján bizonyítás és megállapítás tárgyát csakis az előterjesztendő okirat szövegének megfelelő tartalma, nem pedig az ellenfél birtokában levő okirat tartalmából következtetés útján levonható eredmény képezheti 19. 22 Főeskü csak tényekre kínálható. Mikor a kínált főeskü nem ,tényre vonatkozik, hanem jogkérdésre, az eskünek el nem fogadása nem vonhatja maga után az 1868: LIV. t.-cz. 234. §-ában meghatározott jogkövetkezményt 26 Szabály, hogy a tételenkint elkülönítve felsorolt követelések érvényesítését czélzó kereseteknél minden egyes tétel külön-külön megbizásás tárgyává teendő 23 A pernek az első bírósági ítélettel történt befejezése után csakis az egyik peres fél által a felebbezésben érvényesíteni kívánt olyatén igényről, mely a pereseljárás berekesztéséig felhorsátos a felek részéről megvitatva egyáltalán nem volt, a bíróság perrendszerű módon nem határozhat 2. Az ismeretlen tartózkodásai telekkönyvi érdekelt részére kinevezett ügyvéd jogállása ugyanaz, mint a fél által közvetlenül megbízott ügyvédé, mert a megbízás tényét a bírói kirendelés helyettesíti. (Hasonlóan rendelkezik az 1868. évi LIV. t.-cz. 238. §-ának utolsó bekezdés© is.) Az ügygondnok tehát munkadijának és kiadásainak megtérítését csak attól a féltől követelheti, a kit azeljárás folyamán képviselt 29 alperes felperes megbízottjától választási törvényes és alkotmányos költségekre elszámolás kötelezettsége mellett bizonyos összeget vett fel és így felperes jogosítva van arra vonatkozó,szabályszerű számadáselőterjesztését kívánni, hogy alperes a rája bízott pénzt az adott czélra mily mértékben fordította 15. Valakinek az a ténye, hogy állítólagos tartozása kifizetésére mást levélileg felszólít, nem képez joggal kérkedést, műivel a kérdéses jogi fogalmához az tartozik, hogy az harmadik személy előtt történt legyen és ez által az érintett személy hitele vagy jó hírneve esetleg sérelmet szenved 47 Felperes keresetét nem tartás vagy élelmezés,hanem ettől jogalapjára, természetére és követelhetésére feltételeire nézve különböző özvegyi nyugdíj megállapitása iránt indította, a peres tárgy értékének meghatározásánál nem az 1907:XVII. L cz. 2. §-a, hanem az 1893: XVIII. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja az irányadó 22 Olyan esetben, mikor a gyermek apja annak anyjával, bár házasságon kívül, együtt élt, amikor tehát a gyermek a házastársak törvényes együttéléséhezhasonló viszonyok közt, apjának és anyjának együttes gondozásában is részesül, tehát többen, mint amennyit a készpénzbeli tartást juttató apa e tartásdíja révén élvezhetne; magának a gyermeknek jól felfogott érdeke az, hogy az ilyen jellegű tartást mindaddig igénybe vegye, amíg az érdekeinek veszélyeztetése nélkül megtörténhetik. Az a döntés, hogy a gyermek javára és apja részéről készpénzben fizetendő tartásdíj eleve megállapíttatott arra az időre és eshetőségre, hia az apa részéről természetben nyújtotttartás bármely okból megszűnnék, teljesen beilleszkedik a S. E. 16. gátiak keretébe 31 Felperes annak megállapítását kérte, hogy a peres felek közöttibérleti viszony megszűnt. Ez a kereseti kérelem nyilvánvalóan jogviszony megállapítására és nem az 1894. évi 4873. sz. i. m. rendeletben ,szabályozott eljárás alá tartozó felmondás érvényességének kimondására irányul 33 Felperes azt a kijelentést tette, hogy a bérleti szerződésnek az albérbeadás miatt való megszüntetésére irányuló kérelmétől eláll. Ez a kijelentés jogilag a felperesnek arról a jogáról való világos lemondásnakminősül, hogy a szerződést a jogosulatlan és eltiltott albérbeadási cselekmény miatt a lejárat előtt megszüntethesse; a jogról való lemondás, amely az első bíróságnál történt, megtartotta .hatályát a felebbezésieljárásban a L. E. 152. §-a 2. bekezdésének rendelkezése nemértelmezhető akként, hogy az a peres fél, aki az első bírósági eljárásban valamely jogról lemondott, azt a jogot a felebbezési eljárásban ismét érvényesíthesse 33 A részítélettel eldönthető követelésnek vagy teljesítésre, vagy valaminek tűrésére kell irányulnia, következőleg a jogviszony fennállásának vagymegszűnésének megállapításaaz idézett törvényszakasz alá nem vonható 35 Felperes perújítás keresetében talt tanúvallomások alapján annak a megállapítását kéri, hogy az örökhagyó végrendelkezési akarata az 5 javára előöröklési jog rendelésére irányult. Ezen jogkérdés megdöntésére perújításnak helye nincs. 24 Az 1881 :LIX. t.-cz. 69. § 2. pontja alapján csak az ügy érdemében hozott határozattal eldöntött per újítható meg, az alapperbeli megszüntető Végzésnek azonban az ügy érdemét eldöntő hatálya nincs 52 Minthogy alperes az örökhagyóval közös háztartásban élt s ez utóbbi halálakor összes vagyonát birtokába vette, okszerűen következtethető, hogy a megvolt készpénz is alperes birtokába jutott a készpénz létezésének bizonyított volta mellett alperest terhelte annak bizonyítása, hogy jó készpénz nem jutott az ő kezére . Felesleges a feleknek a beszerzett iratokra való meghallgatása, mikor a felek perbeli előadásából kitűnik, hogy mindkét fél ismeri ezeket az iratokat. A bűnvádi eljárás tárgya csak a vádlott bűnösségének, nem pedig a sértett hibájának megállapítása. A bűnvádi eljárás czélja és természete szerint a tényállás kétessége a vádlottjavára való dön■ rést vonmaga utánn, a mellyt elv a polgáriperes eljárásra nem hat ki 19 Az igaz, hogy két külön személy gondnokság alá helyezésének, habár azok házastársak ás, egy keresettel való érvényesítése az 1868. évi LIX. t.-Cz. 74. §-ának rendelkezésébe ütközik, mindazonáltal ez a szabálytalanság az első biróság ítéletének az azt megelőző eljárással való együttes megsemmisítésére törvényes alapul azért nem szolgálhat, mert a gondnokság alá helyezési kérdés mindkét házastársranézve egymástól elkülönítve bírálható el 39 Az igényperbe való belépés eseteit az 1881 :LX. t.-cz. 92. és 94 .§-ai határozzákmeg ésezektől a kivételes rendelkezésektől eltérésnek, tehát különbeavatkozási keresetnek helye nincs. A felperes azt a kötelezettséget vállalta magára, hogy a végrehajtást szenvedőnek bizonyos összeget készpénzben kölcsön ad, továbbá annak bizonyos tartozásait kifizeti, az így keletkezett követeléseit az időközben lefoglalt követelésből a maga részére levonja. Sem ez a megállapodás, sempedig a felperesnek felhatalmazása arra, hogy a végrehajtást szenvedőnek lefoglalt követelését be is hajthassa, sem az a tény, hogy a felperesegyes hitelezőkkel szemben szavatosságot vállalt, nem változtatja át a felperest és a végrehajtást szenvedő közt létrejött kötelmi jogviszonytolyan dologjogi viszonynyi, amely a felperest a lefoglalt követelés tulajdonossává, teszi 18 Aki a vétel tárgyát a vételár kifizetéséig a maga tulajdonjogának fentartásával ruházza át, azzal a tényével, hogy az így eladott dolognak fa vevő foglalható hitelezőivel szemben tulajdoni igényper utján birói zár alól való feloldását eszközli ki, a végrehajtást szenvedő vevő irányában a vételtől nem áll el 38 Az 1883:XLIV. t.-cz. 61. §-a kétségtelenül megadja ugyan a jogot a végrehajtást szenvedő adókötelezettől különböző és az adó fizetésére nem kötelezett harmadik személyrészére azt a jogot, hogy az adó behajtása végett foglalás alá vett ingókra vonatkozó tulajdoni jogát igényperrel érvényesíthesse, ámde az adóvégrehajtás az igénylő felperes, mint adókötelezett ellen foganatosítatván, az tehát, a tőle lefoglalt ingókra igényper támasztására jogosított harmadik személynek nem tekinthető, annak plperben vitatott kérdésnek eldöntése pedig, hogy afelperestől ,kihajtani ,czélzott adó őt mennyiben terheli és hogy a foglalás ,szabályszerűen , intézhetett-e a felperes iggó vagyonára, az 1883: XLIV. t.-cz. 4. §., 8-ik pontja. 5., 8. és 54. §-a szerintnem a bíróság, hanem a pénzügyi hatóság hatáskörébe tartozik 4. Ha az ingatlan bármely okból zárgondnoki kezelés alá kerül, a gazdasági cselédek követelését maga a zárgondnok köteles kielégíteni, amely rendelkezésből okszerűen következik az ilyen természetű követeléseknek a végrehajtási eljárásban általánosságban, tehát nemcsak kizáróan az ingatlan állagára vezetett végrehajtások esetében való előnyös voltak 30 A sorrendi tárgyalásra bejelentett követelés feltétlenül soroztatott, mert a kérdésben forgó követelés a csődeljárásban jogerősen valósdnak elfogadtatott s igy az arról kiiállitott felszámolási jegyzőkönyvi kivonat az 1881. évi XVII. t.-cz. 141 és 152. §§-ai értelmében végrehajtható egyezség erejével bir 5t Sem abban az esetben, ha az alapvégrehajtás a Vhn. életbelépte előttsem pedig (abban az esetben, ha a Vhn. kihirdetése utánennek 31. §-a értelmében volt elrendelve, az 1881. évi LX. t.-cz 117. §-a alapján s a Vhn. kihirdetésétől számított egy év letelte után kért folytatólagos kielégítési végrehajtás nem rendelhető el és nem foganatosítható az adósnak olyan ingóságaira, készpénzéreés járandóságaira, a melyek a Vhn. értelmében nem foglalhatók le, de az 1881. évi LX. t.-cz. értelmében végrehajtás alá vonhatók §2 Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tisztviselői és Alkalmazottai az 1908: XLI. t.-cz. 6. §-ban említett állami tisztviselők sorába nem tartoznak .17 Valamely jogerejűvé vált árverési vételből folyó jogok és kötelezettségek szabályozásául a dolog természete szerint csakis azok a feltételek szolgálhatnak, amelyek a vevő igérettételeinek alapjául meghatároztatók és amely teknteik a venni szándékozó féltől eredő igérettétel által elfogadása az árverés tárgyának a vevő javára történtleütésére vezetett . Az állandó bírói gyakorlat a végző törvény 236. §-ának oly értelmet tulajdonított, is hogy annak allapján kártérítésnek nemcsak biztosítási hanemkielégítési végrehajtásesetében is van helye 29 A hagyatéki eljárás során elrendelt zárlat esetében a kirendelt zárgondnoki számadásának jóváhagyása a zárgondnoki díjak és költségek megállapítása és ezeknek megtérítése felett, a beadott észrevételek folytán a hagyatéki eljárásra illetékes kir. járásbíróság részéről sommás eljárás szerint ítéletteleldöntött ügyben a felebbezési bíráskodásra a kir. törvényszék kir hatáskörrel 36 öröklési jog. Habár az örökhagyó a gyermek törvényteremtése iránt pert nem indított, mégis — minthogy a törvényes örökösödés a törvényes származáson és vérségi kapcsolaton alapul és minthogy az örökhagyó által neje ellen indított házassági bontóperben jogerős megállapítást nyert felperesnek törvénytelen származása — kimondatott, hogy a házasságtörésből származó gyermeknek az örökhagyó után nincs törvényes öröklési igénye, mert az örökhagyó menthető jogos tévedésben volt arra nézve, hogy a gyermek törvénytelen származásának a házasságbontási perben bíróilag történt megállapításaután neki külön törvénytelenítési pert kell indítania 42 III Szám.