Ügyvédek lapja, 1912 (29. évfolyam, 1-52. szám)

Szám XXXIX. t.-cz. nem tartalmaznak olyan rendelkezést, a­melylyel a be­szállásolt katonai ló m­egbetegedése folytán szükségessé vált ható­sági zárlattal károsított szállásadó kárának megítélése a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utaltatott volna 42 Az elöljáróság s a segéd és kezelő személyzet tagjai ellen indítandó kártérítési per megindításának előfeltételéül a törvény nem írja elő, hogy az ily­­Alperesek magánjogi felelőssége előzetesen közigazgatási uton állapítandó meg 21 Állandó joggyakorlatunk szerint az 1868. LTV. t.-cz. 53 §. a) pontja nem vonatkozik az eljárás nemére, úgy, hogy nem esik a rendes birói illetőségtől eltérésnek fogalma alá ha a gyámság alatt állót­ több más teljes­ körú alperessel együtt a rendes eljárás helyett a kikötött sommás Utón perelik 42 Alperes nem tett kifogást az ellen, hogy felperes válasziratában az örök­hagyó végrendeletét azon az alapon is megtámadta, hogy abban az aláírás megtörténte nincs bizonyítva; a dolog ilyen állásában nincsen perjogi akadálya­­annak, hogy a végrendelet érvényessége ezen az alapon is döntés tárgyává tétessék 17 Tiltó rendelkezés hiányában sikereset beadásának a végirat beadására megszabott határidő első felében is helye van 152 A felvett tényvázlatok csak az ügyvéd segédiratainak tekintendők s arra szolgálnak, hogy a jogkereső fél megbízott ügyvédét a tényállásról kellő­leg­­tájékoztassa s a mennyiben helytelen vagy valótlan adatokat ter­jeszt elő,­­ennek következményeit viselje. A tényvázlat tehát nem közös okirat, hanem az ügyvéd saját okirata, melyet ügyfele ..egyoldalú be­mondása alapján felvesz Az 1868. LIV. t.-cz. 188. §-ába szabályo­zott eljárás utján bizonyítás és megállapítás tárgyát csakis az elő­terjesztendő okirat szövegének megfelelő tartalma, nem pedig az el­lenfél birtokában levő okirat tartalmából következtetés útján levon­ható eredmény képezheti 19. 22 Főeskü csak tényekre kínálható. Mikor a kínált fő­eskü nem ,tényre vonat­kozik, hanem jogkérdésre, az eskünek el nem fogadása nem von­hatja maga után az 1868: LIV. t.-cz. 234. §-ában meghatározott jog­következményt 26 Szabály, hogy a tételenkint elkül­önítve felsorolt követelések érvényesíté­sét czélzó kereseteknél minden egyes tétel külön-külön megbizásás tár­gyává teendő 23 A pernek az első bírósági ítélettel történt befejezése után csakis az egyik peres fél által a felebbezésben érvényesíteni kívánt olyatén igényről, mely a peres­­eljárás berekesztéséig felhorsáto­s a felek részéről meg­vitatva egyáltalán nem volt, a bíróság perrendszerű módon nem ha­­­­tározhat 2. Az ismeretlen tartózkodásai telekkönyvi érdekelt részére kinevezett ügy­véd jogállása ugyanaz, mint a fél által közvetlenül megbízott ügy­védé, mert a megbízás tényét a bírói kirendelés helyettesíti. (Hason­lóan rendelkezik az 1868. évi LIV. t.-cz. 238. §-ának utolsó bekezdés© is.) Az ügygondnok tehát munkadijának és kiadásainak megtérítését csak attól a féltől követelheti, a kit az­­eljárás folyamán képviselt 29 alperes felperes megbízottjától választási törvényes és alkotmányos költ­ségekre elszámolás kötelezettsége mellett bizonyos összeget vett fel és így felperes jogosítva van arra vonatkozó,­­szabályszerű számadás­­előterjesztését kívánni, hogy alperes a rája bízott pénzt az adott czélra mily mértékben fordította 15. Valakinek az a ténye, hogy állítólagos tartozása kifizetésére mást levéli­­leg felszólít, nem képez joggal kérkedést, műiv­el a kérdéses jogi fogal­mához az tartozik, hogy az harmadik személy előtt történt legyen és ez által az érintett személy hitele vagy jó hírneve esetleg sérel­met szenved 47 Felperes keresetét nem tartás vagy élelmezés,­­hanem ettől jogalapjára, természetére és követelhetésére feltételeire nézve különböző özvegyi nyugdíj m­egállapitása iránt indította, a peres tárgy értékének meg­határozásánál nem az 1907:XVII. L­ cz. 2. §-a, hanem az 1893: XVIII. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja az irányadó 22 Olyan esetben, mikor a gyermek apja annak anyjával, bár házasságon kívül, együtt élt, a­mikor tehát a gyermek a házastársak törvényes együttéléséhez­­hasonló viszonyok közt, apjának és anyjának együttes gondozásában is részesül, tehát többen, mint a­mennyit a készpénz­beli tartást juttató apa e tartásdíja révén élvezhetne; magának a gyermeknek jól felfogott érdeke az, hogy az ilyen jellegű tartást mind­addig igénybe vegye, a­míg az érdekeinek veszélyeztetése nélkül meg­történhetik. Az a döntés, hogy a gyermek javára és apja részéről készpénzben fizetendő tartásdíj eleve megállapíttatott arra az időre és eshetőségre, hia az apa részéről természetben nyújtott­­tartás bár­mely okból megszűnnék, teljesen beilleszkedik a S. E. 16. gátiak keretébe 31 Felperes annak megállapítását kérte, hogy a peres felek közötti­­bérleti viszony megszűnt. Ez a kereseti kérelem nyilvánvalóan jogviszony meg­állapítására és nem az 1894. évi 4873. sz. i. m. rendeletben ,szabál­yozott eljárás alá tartozó felmondás érvényességének kimondására irányul 33 Felperes azt a kijelentést tette, hogy a bérleti szerződésnek az albérbe­­adás m­iatt való megszüntetésére irányuló kérelmétől eláll. Ez a kijelentés jogilag a felperesnek arról a jogáról való világos lemon­dásnak­­minősül, hogy a szerződést a jogosulatlan és eltiltott al­­bérbeadási cselekmény miatt a lejárat előtt megszüntethesse; a jogról való lemondás, a­mely az első bíróságnál történt, megtartotta .hatályát a felebbezési­­eljárásban a L. E. 152. §-a 2. bekezdésének rendelkezése nem­­értelmezhető akként, hogy az a peres fél, a­­ki az első bírósági eljárásban valamely jogról lemondott, azt a jogot a felebbezési el­járásban ismét érvényesíthesse 33 A részítélettel eldönthető követelésnek vagy teljesítésre, vagy valami­nek tűrésére kell irányulnia, következőleg a jogviszony fennállásának vagy­­megszűnésének megállapítása­­az idézett törvényszakasz alá nem vonható 35 Felperes perújítás­ keresetében talt tanúvallomások alapján annak a meg­állapítását kéri, hogy az örökhagyó végrendelkezési akarata az 5 javára előöröklési jog rendelésére irányult.­­ Ezen jogkérdés meg­döntésére perújításnak helye nincs. 24 Az 1881 :LIX. t.-cz. 69. § 2. pontja alapján csak az ügy érdemében hozott határozattal eldöntött per újítható meg, az alapperbeli megszün­tető Végzésnek azonban az ügy érdemét eldöntő hatálya nincs 52 Minthogy alperes az örökhagyóval közös háztartásban élt s ez utóbbi halálakor összes vagyonát birtokába vette, okszerűen következtethető, hogy a megvolt készpénz is­ alperes birtokába jutott a készpénz léte­zésének bizonyított volta mellett alperest terhelte annak bizonyítása, hogy jó készpénz nem jutott az ő kezére . Felesleges a feleknek a beszerzett iratokra való meghallgatása, mikor a felek perbeli előadásából kitűnik, hogy mindkét fél ismeri ezeket az iratokat. A bűnvádi eljárás tárgya csak a vádlott bűnösségének, nem pedig a sértett hibájának megállapítása. A bűnvádi eljárás czélja és természete szerint a tényállás kétessége a vádlott­­javára való dön­­■ rést von­­maga utánn, a mellyt elv a polgári­­peres eljárásra nem hat ki 19 Az igaz, hogy két külön személy gondnokság alá helyezésének, habár azok házastársak ás, egy keresettel való érvényesítése az 1868. évi LIX. t.-Cz. 74. §-ának rendelkezésébe ütközik, mindazonáltal ez a sza­bálytalanság az első biróság ítéletének az azt megelőző eljárással való együttes megsemmisítésére törvényes alapul azért nem szolgálhat, mert a gondnokság alá helyezési kérdés mindkét házastársra­­nézve egy­mástól elkülönítve bírálható el 39 Az igényperbe való belépés eseteit az 1881 :LX. t.-cz. 92. és 94 .§-ai határozzák­­meg és­­ezektől a kivételes rendelkezésektől eltérésnek, tehát külön­­beavatkozási keresetnek helye nincs. A felperes azt a kö­telezettséget vállalta magára, hogy a végrehajtást szenvedőnek bi­zonyos összeget készpénzben kölcsön ad, továbbá annak bizonyos tar­tozásait kifizeti, az így keletkezett követeléseit az időközben lefog­lalt követelésből a maga részére levonja. Sem ez a megállapodás, sem­­pedig a felperesnek felhatalmazása arra, hogy a végrehajtást szen­vedőnek lefoglalt követelését be is hajthassa, sem az a tény, hogy a felperes­­egyes hitelezőkkel szemben szavatosságot vállalt, nem vál­toztatja át a felperest és a végrehajtást szenvedő közt létrejött kö­telmi jogviszonyt­­olyan dologjogi viszo­n­ynyi, a­mely a felperest a lefoglalt követelés tulajdonossává, teszi 18 A­ki a vétel tárgyát a vételár kifizetéséig a maga tulajdonjogának­­­ fentartásával ruházza át, azzal a tényével, hogy az így eladott dolog­nak fa vevő foglalható hitelezőivel szemben tulajdoni igényper utján birói zár alól való feloldását eszközli ki, a végrehajtást szenvedő vevő irányában a vételtől nem áll el 38 Az 1883:XLIV. t.-cz. 61. §-a kétségtelenül megadja ugyan a jogot a végrehajtást szenvedő adókötelezettől különböző és az adó fizetésére nem­ kötelezett harmadik személy­­részére azt a jogot, hogy­ az adó be­hajtása végett foglalás alá vett ingókra vonatkozó tulajdoni jogát igényperrel érvényesíthesse, ámde az adóvégrehajtás az igénylő fel­peres, mint adókötelezett ellen foganatosítatván, az tehát, a tőle lefog­lalt ingókra igényper támasztására jogosított harmadik személynek nem tekinthető, annak p­lperben vitatott kérdésnek eldöntése pedig, hogy a­­felperestől ,kihajt­ani ,czélzott adó őt mennyiben terheli és hogy a foglalás ,szabályszerűen , intézhetett-e a felperes iggó vagyonára, az 1883: XLIV. t.-cz. 4. §., 8-­ik pontja. 5., 8. és 54. §-a szerint­­nem a bíróság, hanem a pénzügyi hatóság hatáskörébe tartozik 4. Ha az ingatlan bármely okból zárgondnoki kezelés alá kerül, a gazdasági cselédek követelését maga a zárgondnok köteles kielégíteni, a­mely rendelkezésből okszerűen következik az ilyen természetű követelések­nek a végrehajtási eljárásban általánosságban, tehát nemcsak kizá­róan az ingatlan állagára vezetett végrehajtások esetében való elő­nyös voltak 30 A sorrendi tárgyalásra bejelentett követelés feltétlenül soroztatott, mert a kérdésben forgó követelés a csődeljárásban jogerősen valósdnak elfo­gadtatott s igy az arról kiiállitott felszámolási jegyzőkönyvi kivonat az 1881. évi XVII. t.-cz. 141 és 152. §§-ai értelmében végrehajt­ható egyezség erejével bir 5t Sem abban az esetben, ha az alapvégrehajtás a Vhn. életbelépte előtt­­sem pedig (abban az esetben, ha a Vhn. kihirdetése után­­ennek 31. §-a értelmében volt elrendelve, az 1881. évi LX. t.-cz 117. §-a alapján s a Vhn. kihirdetésétől számított egy év letelte után kért folytatólagos kielégítési végrehajtás nem rendelhető el és nem fo­ganatosítható az adósnak olyan ingóságaira, készpénzére­­és járandó­ságaira, a melyek a Vhn. értelmében nem foglalhatók le, de az 1881. évi LX. t.-cz. értelmében végrehajtás alá vonhatók §2 Az országos munkásbetegsegé­lyző és balesetbiztosító pénztár tisztviselői és Alkalmazottai az 1908: XLI. t.-cz. 6. §-ban említ­ett állami tiszt­viselők sorába nem tartoznak .17 Valamely jogerejűvé vált árverési vételből folyó jogok és kötelezettségek szabályozásául a dolog természete szerint csakis azok a feltételek szolgálhatnak, a­melyek a vevő igérettét­e­leinek alapjául meghatároz­tatók és a­­mely teknteik a venni szándékozó féltől eredő igérettétel által elfogadása az árverés tárgyának a vevő javára történt­­leütésére vezetett .­ Az állandó bírói gyakorlat a végző törvény 236. §-ának oly értelmet tulajdonított, is hogy annak allapján kártérítésnek nemcsak biztosítási hanem­­kielégítési végrehajtás­­esetében is van helye 29 A hagyatéki eljárás során elrendelt zárlat esetében a kirendelt zár­gondnok­i számadásának jóváhagyása a zárgondnoki díjak és költségek megállapítása és ezeknek megtérítése felett, a beadott észrevételek folytán a hagyatéki eljárásra illetékes kir. járásbíróság részéről sommás eljárás szerint ítélettel­­eldöntött ügyben a felebbezési bíráskodásra a kir. törvényszék kir hatáskörrel 36 öröklési jog. Habár az örökhagyó a gyermek törvényterem­tése iránt pert nem in­dított, mégis — minthogy a törvényes örökösödés a törvényes szár­mazáson és vérségi kapcsolaton alapul és minthogy az örökhagyó által neje ellen indított házassági bont­óperben jogerős megállapítást nyert felperesnek törvénytelen származása — kimondatott, hogy a házasságtörésből származó gyermeknek az örökhagyó után nincs tör­vényes öröklési igénye, mert az örökhagyó menthető jogos tévedésben volt arra nézve, hogy a gyermek törvénytelen származásának a házas­­ságb­ontási perben bíróilag történt me­gállapítása­­után neki külön tör­­vénytelenítési pert kell indítania 42 III Szám.

Next