Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
II. évfolyam. 254. ^zám '*~'^ *' ( "'jl / \ n. évfolyam. 254.szám | Az árt* korona ^^d^,i626. Október 27. , nul,IIIIIIM||||||TM»TMM——TMi^mn ii in mimn»mnnmn isTaatmomcssjaasxzissismss^T^jsa TEtttetmmmms^masxmrmxmmmsmBmBmtmFJteszizt FGszerkMEt&^Meskó Pál -- wg |?^|, WW ^ Előfizetési ára: WmumiMifattBuday Barna | | | §r*|| §rf| §f%| gP|| *W §F% §f®S§ Negyedévre ... 70 K Felelős szerkeszti: Má &|Jij «£,'| '.: Egy hónapra _ _ 25 K Schandl Károly dr. ||| ||$ £§|| fPf^lk jpKtf * &1P^|| Sm |§§ W ___ Szerkesztőség: jl!0 |^?| |^|| |jp| jjllf Jjffljfájgg | fl|§ B d Kiadóhivatal: ^ | József 55—40 | József 55—40 [Tertfon: | J^sdg-88 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: ( A szervezetiek (ny.) Meg kell vallani, hogy a szociáldemokraták vasárnap tartott szakszervezeti értekezletén józan, okos hangokat is hallottunk. Úgy látszik, több húrja van a szociáldemokratizmus hegedűjének. Nem régen ropogóst húztak rajta a népbiztosok talpa alá, ma fájdalmasan bús dalt zendítettek fel a keresztény kurzus fülébe. Nagy nyomorról panaszkodik a szervezett munkásság, amilyent még nem látott az idők járása. Nem is tagadhatja azt senki, hogy példátlanul nehéz a helyzet, hanem hát a panasz jogát egyetlen osztálynak sem lehet kisajátítani, mert roskadozó térdekkel viseljük valamennyien az élet keresztjét, akiknek létük a magyar hazában gyökerezik. Nehéz most magyarnak lenni ! Mindenkinek van itt jajgatni valója és nincs az a lángelme, nincs az az érző szív, amely a sok búskeserves panaszkodót jó sorsba juttathatná. De ne mondja azt a munkásság, hogy csak ő a mostoha gyermek, hogy az ő érdekében semmit sem tesz az állam, noha módjában volna helyzetén javítani. Nagyarányú közmunkákat tervezett a kormány már egy évvel ezelőtt, hogy a panaszkodó munkanélkülieknek kenyeret adjon és alig volt jelentkező. A Népszaváék azt írták akkor, hogy jut hozzá a szakmunkás, hogy vasúti vonalat építsen, utat javítson, földet túrjon? És úgy veszem észre, most is elfelejtette megállapítani az értekezlet az életnek azt a tanulságát, hogy aki kenyeret akar, annak a munkában válogatnia nem lehet. Olcsó kenyeret kívánnak a munkások és azt mondják, hogy jutna mindenkinek elég, ha semmit sem vinnénk a külföldre. Igaz, de akkor hogyan szerezzük meg a külföldről a hiányzó ipari cikkeket és az ipari gyártáshoz szükséges nyersanyagokat? A mi pénzünk ma már nem nyom a nemzetközi kereskedelem mérlegén, hanem nyom a liszt, a hús és egyéb élelmicikk. Együk meg magunk, könnyű ezt mondani, de ezzel együtt megesszük a ruhánkat, a csizmánkat és a szenünket is. Gondoskodnunk kell igenis az igazságos elosztásról, a szociális szempontok és az emberi érzések jogara alatt kell itt uralkodni, hogy az emberek egyik csoportja ne élvezzen hizlalókúrát, a másik pedig ne kerüljön dögrovásra. Tiszta és igaz jogon alapul az erre irányuló követelés, amely azonban édes mindnyájunkká. De bármilyen becsületes legyen a kormányzó politika igyekezete, egy bizonyos s ez az, hogy nekünk most már kétszer annyit kell dolgoznunk, mint régebte a félannyi kenyérért. Úgy tetszik nekem, hogy a szakszervezetek értekezlete a tönkretett Magyarországnak éppen ezt a legfontosabb életszabályát nem méltányolta. Szigorított statárium a Felvidéken Pozsonyból jelentik. A felvidákon kihirdetett statáriumot a csehek újabban ismét jelentékeny módon megszigorították. A rendelkezés értelmében Pozsonyban este 9 órakor be kell zárni minden nyilvános helyiséget, a városi színház és a mozgószínházak nem tarthatnak előadást Este féltiz órán túl senkinek sem szabad az utcán tartózkodni. Kassán ugyancsak megszigorították a statáriumot, záróra este féltiz órakor van és a kapukat fél kilenc órakor kell bezárni. November 4-re várják D’Annunzio puccsát Az olasz körök határozottan tartanak D'Annunzio tervezett puccsától. Annak lehetőségéről beszélnek, hogy november 4-én, amikor Rómába, 25 ezer hadiönkéntes a velencei győzelmet ünnepli, D’Annunzio repülőgépen odaérkezik és néhány tábornokkal puccsot hajt végre, ha a kormány az Adria kérdésében túl sokat engedne a jugoszlávokak. Az olasz kormány intézkedéseket tett, hogy Triest városát katonailag szállják meg, a Fiuméval való összeköttetést zárják el és ha D’Annunzio tényleg repülőgépen jönne Rómába, akkor a repülőgép elleni ütegeket hozzák működésbe. Olaszország nagyobb városaiban napról-napra követnek el merényletet. Karrarában a kaszárnya ellen bombamerényletet követtek el, azonban csak anyagi károkat okoztak. Genuánál egy elrobogó vonatra két bombát dobtak, amelyek a lokomotivon robbantak fel. Törvényjavaslat a békeszerződés törvénybeiktatásáról Budapest, október 26 Csáky Imre gróf külügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztette a trianoni békeszerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat nyolc szakaszból áll. A javaslat 1. szakasza így hangzik: Tekintettel a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott és amely annak idején a magyar királyi kormánynak a békeszerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súlylyal bat, az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamá- val, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam- mal, Sziáminál és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi junius hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzátartozói térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéseit ugyancsak 1920. évi junius hó 4. napján kelt jegyzőkönyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik. A következő szakaszokba a békeszerződés szövegét illesztették be a jegyzőkönyvekkel, függelékekkel együtt. A békeszerződés életbelépését rendelettel hirdetik ki A javaslat 8. szakasza így hangzik: A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, mégpedig a békeszerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal. A békeszerződés életbelépésének napját a minisztérium rendelettel közzéteszi. A törvényjavaslat indokolása A javaslat indokolásából kiemeljük a következőket: Ismeretes az a kényszerhelyzet, amelyben a magyar királyi kormány a békeszerződés aláírására határozta el magát. A magyar békeküldöttség megdönthetetlen történelmi, földrajzi, gazdasági, jogi és egyéb tudományos érvekkel mutatott rá a békefeltételek tarthatatlanságára. A szövetséges és társult hatalmak mégis alig változtattak eredeti feltételeiken. Az a kísérőlevél azonban, amellyel a szövetséges és társult hatalmak a magyar békreküldöttség jegyzékeire vonatkozó válaszukat és a végleges békefeltételeket átnyújtották, a békeszerződés magyarázatára és végrehajtására vonatkozólag ránk nézve kedvező elveket jelent ki irányadóul és így remélhető, hogy a békeszerződés végrehajtása során egyes rendelkezések nem fognak merev alkalmazást nyerni. Habár a tűlerőlevélben klipje-Eocre juttatott egyes elvek némi reménységet is nyújtanak, a szomorú valóság az, hogy a békeszerződés keserű megpróbáltatásnak teszi ki nemzetünket; hazánk ezeréves területét szétdarabolja, millió és millió testvérünket megkérdezésük nélkül elszakítja tőlünk, gazdasági egységünket megcsonkítja, iparunkat és kereskedésünket megbénítja, kultúránk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít. Mindamelett az érdemtlenül halálra szánt Magyarország feltámadásába vetett törhetetlen hit, a szebb jövő reménye és az a biztos tudat, hogy maguk a szövetséges és társult hatalmak is rövid időn belül belátják, hogy erős Magyarország Európa békéje érdekében feltétlen szükségesség, s így a jelenlegi helyzet nem lehet állandó; az adott viszonyok között mégis amellett szólnak, hogy most, amidőn a szövetséges és társult főhatalmnak a békeszerződés megerősítése iránt felszólítást intéztek hozzánk, ennek a felszólításnak a kényszer hatása alatt eleget tegyünk annál is inkább, mert jelenlegi magunkra fagyatott helyzetünkben ez az egyedül lehetséges első lépés a nemzetközi forgalom felétele, a normális élet helyreállítása és hazánk újjáépítése felől. Ily körülmények között a magyar királyi kormány érett megfontolás után — fájó szívvel bár — a békeszerződés becikkelyezése iránt tesz előterjesztést, de egyúttal felmentve érzi magát annak a lehetetlen feladatnak teljesítése alól, hogy a ránk kényszerített békeszerződés rendelkezéseit megkísérelje indokolni. Az angol bányászosztrák véget ér Londonból érkező tudósítás szerint délelőtt a kormány képviselői és a bányamunkások képviselői között egyezség jött létre a következő három pontban : 1. A munkások megkapják a kívánt béremelést; 2. kötelezik magukat, hogy gondoskodnak a széntermelés fokozásáról; 3. a kormány a bányaüzemek felszerelésének megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontokat azonnal a bányászok végrehajtó bizottsága elé terjesztik, amely délután hoz végleges határozatot. Kormánykörökben remélik, hogy ezen az alapon létrejön a megegyezés és a munkások már szerdán megkezdik a munkát. ›»«·•© ›&·8 ̋ Oroszország élelmezési válsága még évekig tart Trockij, mint a londoni lapok jelentik, a munkások képviselői előtt nemrégiben tartott beszédében úgy nyilatkozott, hogy tart tőle, hogy Oroszország rettentő élelmezési válsága még három-négy év múlva sem szűnik meg, minthogy a közlekedés teljes leromlása és a rendkívül szűkös gépbehozatal megakadályozza a gazdasági újjáépítést. Trockij kijelentése még hívei körében is nagy megdöbbenést keltettek.