Új Barázda, 1920. november (2. évfolyam, 259-281. szám)
1920-11-03 / 259. szám
/vrvt'tL___sz & n. évfolyam. 359. szám % Storona Szerda, 1920. november 3. Főszerkesztő: Meskó Pál mSSE wa /ágra mmmr’s*. . _______ c.... . . . | ag BDfipmn Peleisis szerkesztő: §§| pl g|? tgÉpéf# r f |§f §£ M ML.,M Egy hónapra „ „ 25 K Schandl Károly ■ |p % p^g| pMl jMf gME Jf |g JE ' -------Szerkesztőség: PhelÉ? |ɧ 111 S |||| Jh$Lv S Un Kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeura-kfiret 100 r SSsteltSflaxlF pj 0$ |||| |§|| fjllllllÉllll M |jj^ Budapest, IV.,Muzeum-kfirat | | József 55—40 | József 55—40 Telefon: | KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA. Telefon: | 4 Papagályok (s.) A kommunisták minden publikációjukat azzal végezték: „Világ összes proletárjai egyesüljetek!“ — Addig szavalták ezt a nagy bombasztot, mig a világ proletárjai még jobban szétmentek s az egész kommunizmus összeomlott. Annyira nevetségessé tettük magunkat ezzel a marxi papagálykiáltással, hogy, mikor svájci levelünket rosszul bélyegeztük föl, ilyen figyelmeztetés jött a válaszlevél végén: „Világ összes proletárjai jobban portázzatok.“ Egy idő óta Csonkamagyarországban új papagálykiáltás jött divatba. A „jogrendben nyurgas boldog-boldogtalan. Hiszen, ha Lukács László a jogrendet prédikálja, még csak megjárja, mert a kisded sóügyet leszámítva, ő igazán barátja volt a jogrendnek. De, mikor a baloldali sajtó amaz üzemel, akik első vonalban siettek segítségére a rontó-bontó forradalomnak, szintén a jogrend lovagjainak csapnak föl a szent liberalizmus jegyében, ahhoz már — szalonnyelven szólva —arc kell. Ennél már csak az nevetségesebb, mikor a Conti-utcában is a jogrendnek emelnek oltárt,ahol megszületett a kommunizmus rémuralma. „Jogrend itt 1“ „jogrend ott !“ Az egész sajtó, minden politikus, valamennyi újság , az egész vigéztársadalom jogrendről beszél.Mindegyik az ország jónevét félti s ha a magyar koksz illatáról, vagy aliberalizmus dicsőítéséről van szó, a végén a jogrendre lyukadunk ki. Disznótoron, vagy a Chevre Kadisa díszközgyűlésén a szónoklat vége a jogrend. Annyit beszél róla a szittya ébredő és a demokrata fajsorsos, hogy végül is már gyanússá tesszük magunkat. Ha rend van is az országban, akkor is szembetűnő a sok papagályrikácsolás. Magunk hívjuk föl a külföld figyelmét, hogy itt a jogrend állandóan bizonytalanságban van. A tolvajok között azok a legfurfangosabbak, akik tolvajt kiabálnak. Az is régi közmondás, hogy akinek a háza ég, az kiabál legjobban. De mikor a forradalmi sajtó, meg a vörös szakszervezetek maradványai, no meg a hadinyomorúság patentírozott vámszedői emlegetik a jogrendet, igazán eszünkbe jut a rossz helyre lépett nebuló, aki legjobban befogja az orrát... Hát csak fogják meg a saját orrukat, de ne papagálykodjanak annyit A közgazdasági kar megnyitása - Az „Új Barázda" tudósítójától • Budapest, november 2. Az egyetemi közgazdaságtudományi kar, melynek létesítésére a falusi Hangya szövetkezetek egymilliós alapítványa adta meg a lökést, vasárnap tartotta megnyitó ünnepélyét a Tudományos Akadémia dísztermében. Az ünnepélyen, mely délelőtt 10 órakor vette kezdetét, jelen voltak a kormányzón és a kormány tagjain kívül Schioppa pápai nuncius, Garcia spanyol követ, továbbá a tudományos, gazdasági, ipari és kereskedelmi életünk kitűnőségei. Az Akadémia ragyogó dísztermét zsúfolásig megtöltötték közéletünk előkelőségei, a meghívott vendégek és az új kar első diákjai. A főbejárat előtt díszegyenruhás rendőrök, az előcsarnokban fekete ünneplőruhás állottak sórráját. A vendégek Egymásután érkeztek: Teleki Pál gróf miniszterelnök, Rubinek Gyula, Csáky Imre gróf, Vass József és Haller István miniszterek, Ambrózy Lajos gróf rendkívüli követ, Tóth Lajos, Pekár Gyula, Szomjas Lajos államtitkárok, Rubinek Gyuláné, Balogh Elemérné, Farkas Edith alapítványi hölgy, a Szociális Misszió elnöknője. Majd a főváros polgármestere helyett Sallay tanácsnok. Az egyetemek részéről: Hanay Ferenc rektor és Rejtő Sándor, a műegyetem rektora vezetésével a tudományegyetem és a műegyetem tanári kara Pekár Mihály, a pozsonyi egyetem rektora. A közgazdásztudományi egyetem tanári kara teljes számban jelent meg: Bernét István dékán, Siemecker Ferenc pradekán, Fellner Frigyes, Méhely Kálmán, Czeitter Jenő, Klebersberg Kuttó gróf, ifj. Erődy-Harrach Béla, Krolopp Hugó, Kardi Kristóf, Cholnoky Jenő, Kerékgyártó György, Kerpely Kálmán, Schandl József, Crosschmia Lajos, Retchenbach Béla, Vonház István, Dengi, János, Korniss Gyula, Magyary Béla,és Doby Géza Az Akadémia részéről Berzeviczy Albert, Heinich Gusztáv, a katonaság részéről Berzeviczy Béla, Lengerer és Kárász tábornokok jelentek meg. Meleg ovációval vette körül az ünneplő társaság Balogh Elemért, aki a közgazdasági egyetem kezdeményezője s aki húsz éven át - sokszor egyedül --harcolt az intézmény létesítése érdekében. Neki köszönhető az is, hogy a Hangya egy milliós alapítványával testet öltött az új főiskola. Megjelentek még az ünnepségen Tőry Gusztáv, a Curia elnöke, Wlassich Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnöke, Bellatiny Arthur, a kereskedelmi kamara elnöke, Heinich Ferenc és neje, Darányi Ignác, Zichy János gróf, Rausch Aladár, a Baross Szövetség elnöke, Szterényi József báró, Meskó Pál, Dömötör László, Anderlik Ignác, a Hangya igazgatói, Papp Géza báró, Jeszenszky Pál, a Mezőgazdák Szövetségének vezérigazgatója, Láng József, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezérigazgatója, Mayer Károly miniszteri tanácsos, Buday Barna gazdasági főtanácsos, Schandl Károly és Könyves Lajos képviselők, Konkoly- Thege Sándor gazdasági tanácsos, Lánczy Leó v. b. t. L. Ghorin Ferenc s még számosan közéletünk előkelőség?t közül. Pontban 10 órakor érkezett az Akadémia elé a kormányzó szárnysegéde kíséretében. A főbejárónál a kormány, tagjai, valamint ifj. Bródy-llarrach Béla és Czettler Jenő tanárok fogadták és vezették fel a díszterembe, ahol az elnöki emelvény előtt egy bársony térítővel leterített asztalnál foglalt helyet. A kormányzót a terembe lépésekor harsány éljenzés fogadta. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Bernát István engedélyt kért a kormányzótól az ünnepség megnyitására. A kormányzó megnyitó beszéde A kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt: — Örömmel jöttem erre az ünnepélyre, amely hivatva van a közgazdasági élet egy új inézményének működését bevezetni. Jeletős lépés ez azon a nehéz és küzdelmes úton, amely előttünk áll, hogy szegény hazánkat a súlyos megpróbáltatások után ismét felvirágoztassuk és szebb és boldogabb jövő felé vezessük, csüggedést nem ismerő munkálkodásra kell készülnünk, hogy a magyar hazához tartozás ne csak az önzetlen lelkesedés kívánsága legyen, hanem büszke megelégedettséggel járjon. Arra kell törekednünk, hogy újra visszaállítsuk és még sokkal nagyobbá, erősebbé tegyük a magyar tudás, a magyar kultúra és a magyar közgazdaság fölényét Európa keletén. Ehhz azonban az egész magyar közgazdasági élet újjáépítésére van szükség. Nemcsak az kell, hogy mindenki becsületetlen, önzetlen áldozatkészséggel teljesítse a kötelességét és hogy mindnyájan vállvetve dolgozzunk a termelés helyreállításán és felvirágoztatásán. Szükséges az is, hogy az eddiginél nagyobb tudással és szakértelemmel folyjék a termelés és hogy az egész közgazdasági élet szelleme alakuljon át. Ne a leírásféktelen vágya és a mohó tőkegyűjtés önző nemzetközisége legyen a közgazdaság irányító szelleme, hanem érvényesüljön ezen a téren is a keresztény erkölcs nemes fékezése és a lelkes hazaszeretetnek helyes irányba ösztönző ereje. Ennek az iránynak az érvényesítése is egyike lesz ama feladatoknak, amelyek az intézményre várnak.Amidőn a közgazdaságtudományi kar működését ezennel megnyitom, bizalommal tekintek munkálkodása elé és szívből kívánok hozzá hazánk üdvéért minél több sikert. A kormányzó nagy tetszéssel foga■dott beszéde után Teleki Pál gróf miniszterelnök emelkedett szólásra, aki egyébként nyilvános rendes tanára a karnak. Beszédében többek között a következőket mondta: — Sem a háború, sem az őszi rózsák hamis forradalma, sem a közgazdaságunkat alapjain támadó vörös uralom s az azt kifosztó idegen megszállás nem tudták megakadályozni a közgazdasági egyetemi fakultás létrejöttét. Méltó büszkeséggel tekinthetnek arra, hogy e nehéz időkben megvalósították ezt az alkotást mindazok, akik e munkában részt vettek. Nagy részük volt e munkában Rubinekés Hailer minisztertársaimnak is, valamint elsősorban Balogh Elemérnek, a Hangya kitűnő vezérigazgatójának, továbbá Zichy János grófnak, Erődi-Harrach Bélának és Bernát Istvánnak. Rég tapasztaljuk, hogy közgazdaságunk idegen, osztrák mankókon jár, alig képes itt-ott belekapcsolódni a világgazdaságba. Nincsen elegendő közgazdaságilag képzett emberünk. Jogásznép vagyunk. A gazdasági pályák lenézettek Voltak és ennek oka talán nem utolsó sorban a gazdasági tudományok mostoha sorsa a felsőbb oktatásban. Ezért határozta el magát a kormány az egyetemi kar sürgős felállítására. Büszkeséggel tölthet el bennünket magyarokat, hogy Amerika és Belgium után s Angliával és Némdetországgal egy időszakban reformáljuk közgazdasági irányban felsőoktatásunkat. Azt hiszem, helyes volt ezt az utat követni. Földmíveseket fogunk nevelni, akik a földőt nemcsak ismerni, de szeretni is fogják, akik egy új patriarchalizmust fognak megteremteni, a tudásét, — akik a földet nemcsak kereskedés tárgyának fogják tekinteni, — kereskedőket, akik fel fogják használni hazánk kiváló természetes fekvését, azt, amit még e szomorú szétdarabolással sem lehetett tőlünk elvenni, — politikusokat, akik szélesebb közgazdasági látókörrel fognak cselekedni. Végül e kar fogja nevelni külképviseletünket, ezt a múltban annyira nélkülözött intézményt. Ezek a praktikus feladatok. De emellett, nem szabad felednünk a tudomány fejlesztését, e kétfeladatot egymás mellett kell megoldani, de külön-külön tartani. A másik fontos újítás, amelyet egyetemi életünkben meg fogunk az új karral kapcsolatban — s hála a gazdasági szervezetek nagy megértésének — szervezni, az ifjúságnak a tanítás melletti neveidbe főiskolai diákotthonokban. Nemcsak gazdasági ismereteket tanítani a hivatásunk, de jellemre, együttműködésre, össz-tartásra, bizalomra és egymás megbecsülésére nevelni. Ezek voltak a kormány céljai, amidőn ezt a főiskolát létesítette, amelynek vezetését most leteszi a tanári kar és a dékán kezébe. A miniszterelnök beszédét az ünneplő közönség zajos ovációval fogadta. A dékán a kar megalakulásáról Utána Bernát István dékán tartotta meg megnyitó beszédét, amelyben vázolta a kar megalapításának történetét. Rámutatott arra, hogy úgy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, valamint a Gazdaszövetség kebelében már évtizedekkel ezelőtt tanácskozások folytak a mezőgazdasági főiskola létesítése iránt. Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója 20 évvel ezelőtt adta elő a közgazdasági egyetem megvalósítására vonatkozó tervét. Rámutat arra, hogy miért volt szükséges a közgazdasági kar felállítása. Vázolja a magyar közgazdaság helyzetét a múlt század végén, a földrajverő rétegek pusztulását. Részletesen vázolja a kar feladatait s beszédét azzal fejezi be, hogy köszönetet mond mindazoknak, akik a kar létesítése körül fáradoztak s felhívta az ifjúságot, hogy a komoly időkhöz képest fogjon komolyan munkához. A tudomány, a gazdatársadalom, az ipar és a kereskedelem üdvözlése Berzeviczy Albert ezután az akadémia nevében üdvözölte az új fakultást. Darányi Ignác a magyar gazdaközönség és a magyar mezőgazdaság nevében