Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
Politikánk a szövetségesekkel szembeni Ami végül az európai nagy ántánthatalmakat illeti, mindazt, ami rajtunk műnk, fogjuk követni,hogy velük őszinte és bizalomteljes viszonybaüssünk. Az a vita, amely a körül forog, hogy a nagy ántántállamok közül elsősorban melyiknek irányában orientálódjunk, tárgytalan, mert hisz a békeszerződés alapján mindig a szövetséges államok összességével állunk szemben és minden politika, amely nem ebből a tényből ment ki, eleve elhibázott volna. A külügyminiszter beszéde végén kijelentette, hogyha a nemzetgyűlés többségét képező pán ezen az utón követni akarja és ameddig ezen az utón követni akarja, összes erejét örömmel fogja szentelni azoknak a nagy javaknak, amelyeket bizalmuk kezébe letett és azoknak hűséges sáfárja lesz. (Élénk tetszés, helyeslés, tjenzés és tacs.) Mentsük meg a baranyaiakat Perlaky György a baranyai kérdésre hívta fel a külügyminiszter figyelmét. A belgrádi kormány elismerte Baranya önkormányzatát. Az ügyeket 120 tagból álló bizottság fogja intézni. Ennek a bizottságnaka tagjait azonban nem választják, hanem valószínűleg kinevezik. Perlaky hivatkozott beszédében a rettenetes adókra, amelyeket Pécsett kivetnek. 1919-től kezdve visszamenőleg behajtják a földadót, és az összes többi adót. A régi adókat emelték fel dinárban számítva, koronákban tehát a régi adók negyvenszeresére. Majd rámutatott arra, hogy közgazdasági szempontból miyen fontos. Baranya visszacsatolása, ha tekintetbe vesszük a szénbányákat és a termékeny vidéket. Mivel a pécsi kereskedők, gyárosok ás iparosok üzleti összeköttetéseiket V r VOU¡ £ W ÍJ.?..* * jf LOW': , , / ^ _ . ___ ____ V| BARÁZDA | Szombat, 1931. január 22. összeomlásig Németországgal álltunk, szégyenkezve rejtegetnünk él azt a rokonszenvet, melyet a közös küzdelem közöttünk éreztet, akkor is becsesnek tartjuk, ha a jelenlegi politikai érdekeink szempontjából nem is hasznosítható. Közös érdekünk Lengyelországgal A legnagyobb súlyt fogjuk arra helyezni, hogy azt aszívélyes és bizalomteljes viszonyt, amely közöttünk és Lengyelország között, ez utóbbi újjászületésének első pillanatától kezdve fennáll és amely nemcsak régi rokonérzésem és történelmi hagyományokon, hanem kölcsönösen ■felismeri közös érdekeken is alapszik, tovább ápoljuk és lehetőleg kimélyítsük. Lengyelországgal való kölcsönös rokonszenvünk a tűzpróbát mindig ki fogja állani. Gazdasági összeköttetést akarunk összes szomszédainkkal De fennáll annak szüksége is, hogy szomszédjainkkal, dacára azoknak a mély érzelmi ellentéteknek, amelyek a közelmúlt eseményeiből kifolyólag közöttünk és közöttük fennállanak, normális viszonyba és főleg gazdasági tekintetben szorosabb összeköttetésbe kerüljünk. Az elzárkózásnak politikája Európa nyugalma szempontjából aggasztó " helyzetet teremtene. Ezért gazdasági tekintetben a kölcsönös forgalom és árucsere minél könnyebb lebonyolítására szükséges szorosabb megállapodásokat fognak létesíteni. A kiengesztelődés és kibékülés szellemének térfoglalását könnyítsék meg szomszédaink a tőlünk elszakadt magyar nem polgártársaink érdeke.-, nek lehető kímélésével, amelyeket békeszerződés nekik úgy is biztosított. ...... * Budapest felé építettékki, ezek teljesen tönkrementek. Baranyáért kötelességünk mindent elkövetni, hogy a derék baranyaiakat a teljes romlástól megóvjuk. Perlaky véleménye szerint a belgrádi kormány csak helytelen értesülések alapján járult hozzá az önkormányzathoz és ezért szükséges volna, hogy a belgrádi kormányt a külügyminiszter irányítása és vezetése mellett helyesebben tájékoztatná. Frühwirth Mátyás a hírszolgálat tökéletesítése tárgyában szólalt fel. Mi a célja Apponyi útjának? Parisból jelentik. Apponyi Albert gróf nyilatkozatot adott egyik francia lap számára, amelyben kijelentette, hogy utalásának sem hivatalos jellege, sem politikai célja nincs. Csupán fel akarta használni az alkalmat, hogy a régi, félbeszakadt kapcsolatokat felújíthassa. A népszövetségi egyesület gyűlését mintegy hívők gyűlésének tartja, akik azért jöttek össze, hogy propagálják a népek szövetségének eszméjét; tegnap még ellenségek voltak s ma már együttműködnek a civilizált világ újjáépítésén és haladásának előkészítésén. _ Apponyi szombat este utazik Genfbe, ahol az ottani egyetem meghívására előadást fog tartani. Karnál pasa offensivát izeditaít A fesmalistát, mesyszáboíték Brussát Konstantinápolyi jelentés szerint Kemal pasa anatóliai csapatai áítalános offensivát kezdek a görögök éltén. Ákitölá!’ arra kénysrítteíték az utóbbiakat, hogy Izmid-fe kiüritsék. A törökök megszábtái: Ifrussát. A kematisták szerint 4300. pörög került fogságukba és 17 tábori ágyút, valamint nagy lőszertartalékot zsákmányoltak. i. 9 jé* * * ♦ * «•* ♦ ** ♦ Budapest, január 20. Beszédes írat igatás. Ha Csiás Móric megdruszik a járdára hajított ■narancshéja és kificamítja a lábát, '’pizonyám valamennyi napilap igyekszik épCsipás Móric balesetét minél színesebben elujságolni. Ha két részeg ember megszurkollja egymást a Dohány utcában, riportereket küldenek a botrány részleteinek kitudakolására. Arról azonban, hogy a napokban a szövetkezeti eszme egyik apostolát harmincévi önzetlen fáradozása elismeréséül megünnepelték, hallgat a hírlapi krónika. A liberális lapok nem tartották a Bernát István jubileumát arra érdemesnek, hogy ezt csak néhány szóval is felemlítsék. Pedig az ország színe-java résztvett ezen az ünnepségen. Üdvözletüket küldötték a kormány tagjai, a falusi gazdaszervezetek százai köszöntötték a jubiláló mestert, sőt még a külföld jelesei is meghallották előtte elismerésük zászlóját. Csak éppen a magyar liberális sajtó nem vette észre a magyar szövetkezeti életnek ezt a gyönyörű házi ünnepét. Igen, mert a szövetkezetek népnevelő, kultúrafejlesztő, nemzeterősítő munkát végeznek — és nem bomlasztanak. Történne azonban a többezernyi szövetkezet valamelyikében visszaélés, büntetőjogba ütköző cselekmény. „Sikkasztó szövetkezeti igazgató“ párt alatt hasábokat írna róla a liberális sajtó. Agyonhallgatja a sikert, de a szégyenre felármázná az ends- vuógot. A kér ösztény/szocialisták egy része kiválik / a kormányzópártból Andráséi/ jjAvtrzlikitása — A disszidensere nemi csatlacozHcife ax nj alakuláshoz — A függetlenségi párt és a szabad királyválasztók együttműködése— A kormányzópárt többsége ellenzi az alkotmányjogi kérdések napirendre tűzését . Az „ Új Barázda*" tudósítójától -- Budapest, január 21. A keresztényszocialista képviselők egyes csoportjai azoknak a tárgyalásoknak a hatása alatt, amelyeket Andrássy Gyula gróffal egyrészről Beniczky Ödön és hívei, másrészről "Haller István folytattak, arra az elhatározásra jutottak, hogy a kormányzópártból kilépnek. Hivatalosan természetesen még nem határozták el a kilépést és kérdés, hogy holnapi értekezletükön megtörténik-e ez irányban a döntés, de a nemzetgyűlés összeülése előtt valószínűleg megtörténik ez a kiválás, amely azonban nem lesz akkora, hogy a kormányzópárt többségi voltát s ezzel kormányképességét veszélyeztetné. Hogy a kilépő keresztényszocialistáknak sikerül-e Andrássyval megegyezni egy új párt alakítására, az még kérdéses, mert mindezideig nem sikerült az ellentétes felfogásokat annyira áthidalni, hogy közös tárgyi alapot találhassanak egy ilyen új csoportosuláshoz. A keresztényszocialista képviselők tisztázni akarják, hogy az új alakulás micsoda politikai és társadalmi rétegekre kíván támaszkodni, biztosítékokat akarnak, hogy az új alakulás nem élezi ki a király kérdést, mert ennek káros következményeiért nem akarnak felelősséget vállalni, végre el akarják kerülni, hogy a politikai életben az új alakulás ismét, megrázkódtatást okozzon vagy újabb kormányválságot idézzen elő, mert konszolidált parlamenti helyzet nélkül ma a nemzetgyűlés nem lehetne munkaképes. A keresztényszocialisták közül Halléi, Szmrecsányi, Beniczky Andrássyval akarnak együtt menni, míg Huszár Károly és hívei csak akkor hajandók részt venni az alakulásban, ha ahhoz Appohyt, Zichy János, Bethlen István és a több tekintélyes, nemzetgyűlésen kívül álló politikus is csatlakozik. Az esetben, ha ez nem történik meg Huszárék inkább vissza akarják állítani a régi keresztényszociális gazdasági pártot. A keresztényszocialisták egy tekintélyes része azonban. így Vass József és Hegyeshalmi Lajos miniszterek nem csatlakoznak azuj alakú úthoz és a kormánypártból sem lépnek ki. Az új pártalkulással szemben kétséges az úgynevezett disszidens képviselők állásfoglalása is, akiknek Budapesten időző tagjai holnap értekezletet tartanak és azon megbeszélik a politikai helyzetet. Beavatottak értesülése szerint ezeknek a képviselőknek nagy része nem hajlandó a kormánypártból kilépni s nem is csatlakozik az új pártalakuláshoz. A politikai eseményekkel kapcsolatban, úgy látszik,a függetlenségi és 48-as(Lovászy)párt amelynek a forradalomban olyan nevezetes vezető szerepe volt, elérkezettnek lábta az időt, hogy megkísértse régi helyzetét visszaszerezni. E célból „függetlenségi” nagygyűlést akarnak rendezni Budapesten, amelyre meghívják Balthazár Dezső debreceni püspököt és híveit, valamint a nemzetgyűlés szabad királyválasztó csoportját, akikkel ismét együtt akarnak működni. A kormányzópárt nagy többsége sajnálattal látja, hogy az ország súlyos helyzetében különböző pártalakulási kísértetek akarják megbontani a kormányzópárt egységét és elítéli azt a törekvést, amely az alkotmányjogi kérdéseket és főleg a királykérdést időszerűtlenül megint előtérbe akarja állítani, dacára annak, hogy kevés, idővel ezelőtt úgy a kormányzárt, rátát a kormány megfelelően elvi alapot fejezett ki akkor, amikor a független nemzeti királyság álláspontjának leszögezésével, a kérdés további tárgyalását akkorra halasztotta, amikor majd annak tárgyalását sem a belső, sem a külső politikai szempontok nem akadályozzák többé Képviselői beszámolók !zevecsér, Paport Rezső nemzetgyűlési képviselő Nagy Pál képviselő kíséretében a minap látogatta meg a Somlóalja községeit. Simecserben és Csöglén hosszabb beszámolót mondott. Beszámolójában rámutatott, hogy nem jelszókra, hanem keresztény és magyar áldozatkészségre van szükség. Nekünk új Széchenyi Istvánok kellenek, akik jószágaiknak egyegy évi termését felajánlják a szenvedő nép szükségleteinek kielégítésére. A gyűlölködj tönkre forr? • tenni az országot A középosztály végzetéről sietva, kijelentette. Hogy ez az osztály részben magának köszönheti sorsát, mert ahelyett, hogy józanul a nép politikája mellé szegődött volna, a lulzók mellé állott. Intelligencia ne vágja maga alatt azat, hanem álljon a kisgazdák mellé; mert ígyss polgári politikát csak a kisgazdgözdássyal együtt lehet folytatni és csak igy lehet megalakítani a polgspártarpot. Ami az igazságunkat illeti, tzgír kétségbeesni, mert a világ helyzete vétózni fog és a mi ezeréves igazságunk fegyverek nélkül, sőt fegyverek ellen is érvényesül. .. keresztény pohipketf Szerif István politikájaként kell feljegítfirsff. A népszerű képviselőt választói mindenütt lelkesen ünnepelték és osztatlan bizalmukról biztosították. Gönc: Pásztor József, a gönci kerület képviselője, a napokban tartotta beszámolóját Vizsoly, Vilmány, Hejce, Fony, Alsónovaj, Felsimovaj, Zdidny és Qaradna községekben. A népszerű képviselő ismerete a nemzetgyűlésnek eddigi munkaagyagét és tiltakozott azon vádak ellen, amelyek a nemzetgyűlés munkaképtelenségét hangoztatták. Különösen kiemelte a kisgazda- és földművespktnak az országos érdekű kérdésekben tanúsított önfeláldozó magatartását. Rámutatott arra az aknamunkára, amely a mai kormányzati rendszert és különösen a kisgazda- és földmivespártot lejáratni igyekeznek. A népgyűléseken nagy számban megjelent választói bizalmat szavaztak szeretett képviselőjüknek, Pásztor József beszámoló körútját csak sürgősen elintézendő ügyei miatt szakította félbe. Koloona. A választókerület népszerű képviselőj, Szabóky Jenő, Szakmar és Géderlak községben most tartotta beszámolóját. Szakmar községben az általános politikai helyzet ismertetése után a gabonarendeletről és a földbirtokreformról szólott. Szavait a nagyszámú választóközönség megnyugvással fogadta és képviselőjét lelkesen ünnepelté. Géderlak községben a kül- és belpolitikai helyzet ismertetése után a nemzetgyűlés eddigi munkájáról, végül a övó nagy feladatairól emlékezett meg rendkívül nagy közönség előtt. A képviselő beszédét Pozgonyi László főjegyző köszönte meg a közönség nevében, amely egyhangú lelkesedéssel biztosította bizalmáról képviselőjét