Új Barázda, 1921. szeptember (3. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

2 U] BARÁZDA * * Hamis kérvén­yekkel•­olgozik a cseti tiatárkiigazít­ó bizottság Miskolc, szeptember 14. A csehek nemrég Hidasnémeti, Tor­nyosnémeti, Zsulyta és az ezzekel szom­szédos határmenti községek nevében a határki­igazító bizottsághoz hamisított kér- e­vényeket intéztek, kérve, hogy a felsorolt községeket csatolják Csestországhoz, mert ezek teljesen cseh érzelműek. A községek lakossága közt nagy nyugtalanság vett­­ erőt, amik­or értesült a cseheknek erről a szándékáról és arról, hogy a csehek álln­dig már tervbe is vették a területek gyors elfoglalását. Mint más oldalról ér­­tesülünk, Kazinczy Imre, Csonka-Abaúj­­z Torna vármegye főispánja az esetről rög­tön jelentést tett a kormánynak s a kül­ügyminiszter már meg is tette a szük­séges lépéseket. Nagyatádi Szabó István feltárta a kiviteli engedetek ügyét a Kisgazda- és Földmivespártban A párt visszautasította az ellene irányuló támadásokat Megtagadta a közösséget a visszaélésekkel — A leg­­szélesebb körű­ sürgős vizsgálatot követeli — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, szeptember 14. Ma este zajlott le a kisgazda- és földművespárt élénk érdeklődéssel várt értekezlete, amelyen a kiviteli botránnyal foglalkozott. Az értekez­letet megelőzően az intézőbizottság tartott ülést, amelyen egyhangúlag azon megállapodásra jutott, hogy ha­tározati javaslatot terjeszt a párt elé, amely szerint a közéleti erkölcs alap­ján állva, mély megbotránkozással ítéli el a történt visszaéléseket, azok részeseivel minden közösséget meg­tagad és a maga részéről a legszé­­lesebbkörű­ vizsgálatot sürgeti a ki­viteli engedélyekkel űzött bűncselek­ményekkel vonatkozólag. A pártértekezlet Az intéző bizottság gyűlése után ér­kezett a pártba nagyatádi Szabó István, akit élénk éljenzéssel fogadtak. Az érte­kezletet Mayer János elnök vezette be rövid felszólalással, amelyben utalt arra, hogy történtek súlyos visszaélések, de a párt ezeket nem akarja szépíteni és majd a bíróság fog a bűnesetek fölött dön­teni. A párt azonban nem mehet el a napisajtó közleményei mellett, amelyek úgy tüntetik fel a botrányt, mintha soha ilyen eset nem történt volna és célzatosan úgy állítják be, mintha a Kisgazdapárt volna hibás azért, hogy az ellátatlanok gabonáját kivitték. A vizsgálat kideríti majd, hogy nem a földmivelési miniszter és a kisgazdapárt követelte a liszt és gabona kivitelét, ha­nem a pénzügyi politika azért, hogy az ország pénzügyi helyzete ne súlyosbod­jék. Szemünkre vetik, hogy nem foglal­koztunk a drágaság kérdésével és a tisztviselők helyzetével, de nem­ tudják, hogy éjszakákat töltöttünk azért, hogy a drágaság által előidézett súlyos helyze­ten enyhítsünk. Mayer János beszéde további során utalt a súlyos helyzetre, amely elé a párt került és egységre hívta fel a párt tagjait. Reméli, hogy a közgazdasági helyzet a jövőben megerősödik és a nemzet még jobb napokat fog látni Végül felhívta a jegyzőt, hogy olvassa fel az intézőbizottság határozati javas­latát. Vasady-Balogh György jegyző felol­vasta a határozati javaslatot és azután Csontos Imre emelkedett szólásra. Eré­lyes szavakkal bírálta a sajtó eljárását, amely izgatja az alsóbb osztályokat. Csontos szembeszállott Rakovszky István intrikájával. Csontos után általános ér­deklődés közepette nagyatádi Szabó István állott fel. A földmivelésügyi miniszter beszéde Nagyatádi Szabó István a mai súlyos helyzetben nem akar a szó hatalmával visszaélni, hanem a tények leszögezé­­sére hivatkozik. A lapok híradása a meg­történt botrányról rendben van, de szó fér a lapok magatartásához, mert a la­pok izgatnak. A sajtó úgy állítja be az esetet, hogy a kiviteli, engedélyek okoz­zák a drágaságot. Ebben rejlik a legna­gyobb izgatás. Ez vagy a legnagyobb tájékozatlanságra vall, vagy a legnagyobb gonoszsággal állunk szemben, aminél még csak a kommunista izgatás volt súlyosabb. Ma, amikor a társadalmi el­lentétek úgyis nagyok, a társadalmi osz­tályokat egymás ellen uszítani, a legna­gyobb lelkiismeretlenség. Nagyatádi Szabó István ezután a tények ismertetésére tért át és ezeket mondotta: —­ Kivitel nélkül egy állam se állhat fenn. Nálunk csak mezőgazdasági termé­nyeket lehet kivinni és mivel az idén elég jó termés volt és felesleg állott rendelkezésünkre, meg kellett engedni a gazdasági termények kivitelét. Az állatkiviteli engedélyek — Aki az állatkivitelre azt mondja, hogy ez a drágaságot növelte : vagy tu­datlan, vagy tudatosan hazudik. Már a télen meg kellett volna engedni az állat­­kivitelt és engem azért érhetne szemre­hányás, hogy csak a tavasszal kezdték meg az állatkivitelt, amikor a külföldön a megfelelő piacot már nem lehetett el­érni. Itt éppen a gazdatársadalom és a kisgazdapárt hozta meg az áldozatot a maga rovására. Elődömet azért támad­ták, mert szerződésszerűleg szervezte a kivitelt. Engem most azért vádolnak, mert engedélyeket adtam ki. Ezeknél az engedélyeknél pattant ki, hogy titkárom pénzt fogadott el azokért. — Ennek megítélése végett számokra hivatkozom. Május nyolcadikától kezdve tizenötezer kérvényt adtak be állat- és terménykivitelre. Ennyi kérvényező után lehetetten közigazgatási úton érdeklődni­ .Az állatkiviteli engedélyek igen jelenté­keny részét nem is vették igénybe és ép­pen ezért nem is gondolhattam, hogy akadnak emberek, akik ezekért az engedé­lyekért pénzt adnak a kiviteli illetéken kívül.­­ Vágómarhára 332 engedélyesnek 34.567 darabra adtak engedélyt. Ebből 222 vette ki az engedélyt 19.472 darabra, ebből is csak 15.095 darabot vittek ki tényleg. Amikor az engedélyezett mar­háknak a felét sem vitték ki, nem élhet­tem azzal a gyanúperrel, hogy ezekért még külön is megvesztegettek valakit. Lovakból 167 engedélyesnek 10.610 da­rabot engedélyeztek, amelyből 71 enge­délyes kivitt 6220 darabot. Kiviteli en­gedélyek címén 69 millió korona helyett csak 38 millió korona folyt be. A serté­seknél jobb az arány, de itt nincs nagy mennyiségről szó. Ebből látható, hogy a kivitel nem volt jó üzlet. Esküdt Lajos szerepéről így nyilatkozott a miniszter: — Az engedélykérvények vagy az ügy­osztályhoz, vagy hozzám érkeztek. Mivel titkáromnak megtiltottam, hogy engedély­kérvényekkel bárkit is beeresszen hoz­zám, titkáromnak,adták át azokat és az bontotta fel. Amikor az ügyosztályvezetőt lehivattam, átvette a kérvényeket és én az ügyosztályvezetővel vizsgáltam felül azokat. Később, amikor láttam, hogy a marhakivitel nehezen megy, mindenkinek adtam engedélyt. — Am­i a képviselői közbenjárást il­leti, lehet vitatni, hogy szabad-e a kép­viselőnek kijárni. De a legtöbb képviselő új ember, aki mindenről nem tudhat, mert hiszen még a házszabályokat sem osztottak ki közöttük. Egyes cégeket nemcsak kisgazdapárti képviselők aján­lottak, hanem mások, sőt miniszterek is. Ebben nem látok semmi elítélni valót. A kijárók névsorát nem tudom kiadni, mert azokat nem tartom nyilván. Ha va­laki kiváncsi erre a névsorra, nézze át a tizenötezer aktát. — Ez az állatkiviteli engedélyek tör­ténete és ha valaki fizetett Esküdtnek ezekért, bizonyára nem ismerte a helyze­tet, mert különben nem adott volna érte pénzt. Nekem mint miniszternek csak arra kell ügyelnem, hogy az állam ne károsodjék meg. De hogy a kivitelből mások milyen üzleteket csinálnak, ahhoz ne­kem semmi közöm sincs. Az illeték lefize­tése nélkül sősem senki sem kapott en­gedélyt. Arra azonban nem ügyelhettem, hogy­ szobámon kívül mi történik. A gabonakivitel ügye . A kormány szabad lisztkivitelt en­gedélyezett tízezer vagonra, mert a pénzügyminiszter ezt kívánja. A pénz­ügyi politika érdekében történt ez azért, mert kellett a pénz az ellátatlanok gabo­­nájának bevásárlására. A lisztkivitel alig indult meg, mert a külföldön nem igen vették és a pénzügyi kormány most szer­ződéssel állott elő, hogy gabonát vigye­nek ki. A szerződés szerint a malmok­tól kért kölcsön gabonát, amelyet nekik decemberig esetleg a behozott gaboná­ból adnak vissza. A magam részéről ezt nem kívántam, de a minisztertanács­ a pénzügyminiszter közegeinek sürgetésére meglehetősen nehezen beleegyezett. Lehet, hogy az a cég, amelyre a kivitelt bízták, gyönge, de ez nem tartozik a földmive­lésügyi miniszterre. — A vetőmagkivitelt csak a Székács és Ilatvany-Deutsch nemesítő üzemeinek engedtem meg, mert ezek a vetőmagot itthon nem tudták elhelyezni... A köz­élelmezést tehát semmiképpen sem érinti ez, mert különben k­is gabonából felesle­günk van és azt állítani, hogy ezzel ki­vették az ellátatlanok szájából a kenye­ret, az a legalávalóbb izgatás. Nagyatádi Szabó István ezután kitért arra, ami saját személyét illeti. Soha sem kereste a miniszterséget. Ha a párt magatartása valakit nem elégít ki, arról lehet beszélni, mert a párt sokat enge­dett, de tovább nem fog már engedni. Panama nincs, mert az állam nem ká­rosodott meg. Már sok vádnak volt ki­téve, de ilyen súlyos becsületbeli táma­dásnak még nem. A pártkassza A párt a társadalmi béke érdekében sokat nyelt le és ha valakinek ez sem elég, azzal nem hajlandó egy kormány­ban lenni. (Élénk helyeslés és taps.) A párt képviselőtagjai és volt miniszterei ellen hajszát indítottak. Itt van a volt bel­ügyminiszter esete, itt a másik volt mi­nisztertársa, akivel fényes tehetsége el­lenére sem akarnak szóbaállni, mert ehhez a párthoz csatlakozott. Kéri a pár­tot, ne ragaszkodjék annyira hozzá. (Fel­kiáltások: Ragaszkodunk!) Olyan lelki állapotban van, hogy nem tudja, betölt­­heti-e nehéz állását és hivatását. Még csak egy dologra hivatkozik. Párt­kasszáról beszélnek azok, akiknél sokkal nagyobb pártkassza van. Beismeri, hogy gyámoltalan volt és nem­ csinált párt­kasszát. Meg van győződve arról, hogy a mostani botrány is összezsugorodik a bírói eljárás során. Köszöni a párt viselkedését vele szemben, de egy párt sokkal nagyobb érték, mint egy ember. Kéri a párttagok véleményét. Állítja, hogy tisztán áll. Protekció nélkül jött ide és akárhogyan is támadják is a pártot, a nép meg fog győződni a kisgazda- és földmívespárt igazáról, mert azé az igazság. Köszöni a párttagok megnyilvánult bizalmát. Állja a helyét, ameddig bírja. Különben szük­ségét látja annak, hogy a vezetés ne csak egy ember vállaira nehezedjék. Meskó Zoltán visszautasítja azt a vá­dat, hogy a pártkassza pénzt kapott. Rubinek Gyula beszédében azt fejte­geti, hogy a kisgazdapártnak sarkára kell állni és követelni, hogy a kormány­zatban kellő számmal legyen képviselve. A pártot ne támadhassák többé megtorlás nélkül. Utána Hencz Károly szólalt fel s az intézőbizottság határozati javaslatá­val szemben egy másik határozati javaslatot nyújt be. Dömötör Mihály, Zeöke Antal, Kovács J. István, Iklódi Szabó János, Széchenyi Viktor gróf, Kerese György, Tomcsányi Vilmos Pál, Bottlik József és Benkő Gábor hozzá­szólása után a párt az intéző bizottság határozati javaslatát Hencz Károly mó­dosításával együtt fogadja el és Rubinek Gyula indítványára még a következő ha­tározatot hozza: A párt felkéri a földmivelésügyi mi­niszter úr útján a minisztertanácsot, hogy adjon felhatalmazást­ arra, mi­szerint úgy a földmivelésügyi, mint a volt közélelmezési miniszter (Vass József) urak mindazon ügyiratokat, amelyekkel képviselőknek, főispánoknak, közéleti nagyságoknak, akár írással, akár élőszóval tett ajánlására kiviteli engedélyeket adtak ki, a párt rendelke­zésére bocsássák. A párt végül felkérte a miniszterelnö­köt, hogy a legközelebbi pártértekezleten szíveskedjék megjelenni. Az értekezlet végül foglalkozott a zemplénmegyei és baranyamegyei fő­­ispánságok kérdésével. A párt ragasz­kodik Thuránszky László zemplénmegyei főispán személyéhez és a baranyamegyei­­ispáni székben Prakatur Tamás dr.-t kívánja látni.­­ Az értekezlet röviddel éjfél előtt ért véget. Csü­törtök, 1921. szeptember 10. Csörög vereség A agara, szeptember 13. A kisázsiai török Csapatok jobb szár­nyának ellentámadása folytán két görög brigád teljesen tönkrement. A törökök több foglyot ejtettek, fegyvereket és mu­­­­níciót zsákmányoltak, töröltök a bal szárnyon is, heves harséti''után meg­szállották a három védelmi vonalból álló görög hadállásokat. A török ellen­támadás tovább folyik. Török repülők egy görög hadoszlopot figyeltek meg, mely teljes felbomlásban vonul vissza. FLEISCHMANN ÁRUHÁZ Budapest, Károly-körút 24. ____ jpgfr Az ország legolcsóbb áruháza. "3835 ^ o« b­­ri 100.QG0 méter valódi fr&nosz saiorit svájci opal......39-Ml ruhaszövetek.........75-től Zefir, vászon és kana-I Hei­schottisch szövetek 89.— vász nagy választékban Fekete kamingarn wo cm. 175 — j Külö\SSkfi^ír/idíW Férfi és női­es?cyptpk143 955 — i k8r6s^^TM— f,8y3 es Hai smram m. FelWvom a t/vev6kSl8n!íg ngy7-veiurok minden színben • . • J/5. mulassza össza. Wra.h­ata.lmaS | |Károly«k5Pttt 24. megtekinteni 111

Next