Új Barázda, 1922. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-01 / 274. szám
7V ' HJA : "V 1927 DfeC. Hl* ‘ je |_ 1932 decemberI,0 ICOPOI18 Bndape»t! 1Y» erf»iMt4.i2aj| B^SSSBSS Z2EZS 5SSZSSS■.-■‘-rJ a~L? "„^3 KLOmit rfilll ARAK t n«r7ad*rr« 980.- koraim, egy Mnapn 100.— korona. Egy e* pCidanjraaAm Ara S.— korona. - Hirdateaakat iMlbatordion millimeter dljuabdc sxerbi t@m fal a Kmddhtvatal Megjelenik hétfő kivételével mindennap SEERKEMZ rOsett: IV. kar., Kuacsuu-kurul 1. míiu Telefon Kint 55-40, Jtfaaaf 08-88, éjjel 140-71 K.IAUDUI VATAL: IV. kar. Hnaanm.kSrnt 1. saAm Telefont Jdseet 55-40, J6eeef 88-88, éjjel 140-71 A bor a tőkén, meg az asztalon írta Baross Endre dr. Az idei esztendő bortermelői szempontból a nagy megpróbáltatások éve, mely a kiviteli lehetőségek teljes csődjével végződött. Ma a kivitel tekintetében a helyzet az, hogy amíg a francia 60, az olasz 30 és a spanyol 25 milliós bortermések elhelyezése biztosítva nincs, addig nekünk az idei három és félmilllió hektoliteres termésünkkel várni kell az európai piacon és sorba állásban szerényen meg kell húzódnunk addig, míg ránk kerül a sor. A külföld elzárkózásával szemben jelenleg tehetetlenül állunk. Nem marad tehát más hátra, mint belföldi fogyasztásunk emelkedésének biztosítására mindent elkövetni, hogy ezáltal mintegy 350.000 kát, hold szőlőterületünket, mint a legintenzívebb gazdasági ághoz tartozó termelési tényezőt, a maga érintetlenségében fenntarthassuk és fejlődését biztosíthassuk. A túltermeléstől nem kell tartanunk. Ha példaként vesszük fel a nyugati államok egynémelyikének fejenkénti 100 literes évi borfogyasztását és ha csak három és félmillió borivó embert számítunk ebben a csonka országban, akkor is az idei három és félmillió hektoliteres termésünknek a jövő évi szüretig az utolsó cseppig el kellene fogyni. Ez annyit jelent, hogy napi 3-3 deciliter fogyasztással meg lehet menteni a magyar szőlő- és borgazdaság fennmaradását. Ha már most a városi fogyasztóközönség rendelkezésére álló bor árát vesszük, amely átlagosan 100 koronára tehető, akkor az említett 33 deciliter bor 33 koronába kerül naponta. Hogy ennyit megbír a fogyasztás, ezt a fogyasztásnak nagymérvű emelkedése bizonyítja. Ha feltesszük, hogy a három és félmillió hektoliter termésünkből egy rész mint óbor elraktároztatik, egy rész mégis kifelé gravitál, egy része pedig párolgási veszteségbe megy el, azt kell látnunk, hogy három és félmilliót könnyen el lehet helyezni. Az elhelyezés lehetőségének egyik főbiztosítéka boraink kiváló minősége. E tekintetben elsők vagyunk a világon. Még az idei kevésbbé kedvező termelési évben is azt látjuk, hogy ha bár kissé gyengébb is borunk, mégis minden tekintetben megfelelő ital, mely jól kezelve és tisztán tartva, borfogyasztásunkat nemcsak hogy csökkenteni nem fogja, de emelheti is. Ezzel szemben sok panasz hallatszik a vendéglők és korcsmák borainak minősége ellen. A termelők 30 —40 koronáért adták boraikat a szüret kezdetén és a ven A síkos utca áldozata döglősök 100—120 koronát kérnek értük. Ez nincsen rendjén. A legnagyobb lelkiismeretességgel kell őrködnünk belfogyasztásunk emelkedésének fenntartásán, ennek pedig fő feltétele, hogy a fogyasztóközönség megfelelő áron, kifogástalan minőségű bort kapjon. A rendes fogyasztásra,szám bornak 9—10—11 fokos szesztartalma legyen. Ezt ellenőrizni kell, ha másképpen nem megy. Felhívjuk ezúton az erre hivatott szőlészeti és borászati felügyelőket, hogy ellenőrizzék a borok szesztartalmát, egybevetve a bor egyéb alkatrészeinek szükséges arányával. Jó bornak nem is kell cégér. A cégér maga a jó bor. Sajnos azonban, a borral sok minden visszaélés történik. Így történt, hogy egy balatonfüredi termelő egy pesti vendéglős részére rendesen szállította a bort, mely kitűnő minőségével magához vonzotta a fogyasztóközönséget. A bor azonban nagyon sokáig tartott, ami feltűnt a termelőnek s Pestre rándulva, elment inni a saját borából. Természetesen lőrét kapott a maga kitűnő bora helyett. Midőn a bor valóssága mellett erősködő korcsmáros előtt felfedte kilétét, ez azzal mentegetőzött,*, hogy miért nem szól, hogy Pestre jön, még van a pincében abból is. Az efféle visszatetsző cselekedetet ostorozni kellene. A panaszoknak nagy-nagy tömegével találkozunk. Százan is kérdik, miért olyan jó a bor a termelők pincéiben s miért veszti el a kimérésnél jellegét, izét, szagát ? Szorgosabb felügyelet alá kell venni tehát a borkimérést, nehogy lelkiismeretlen nyerészkedők visszariasszák a közönséget a bor fogyasztásától, végtelen kárára a magyar szőlőtermelésnek. sáról) helyettes államtitkár jelentek meg. Az elnök a nemzetgyűlés 3. bírálóbizottságában Prónay György báró lemondása folytán megüresedett tagsági helyre Marschall Ferenc dr. jelölését javasolta. A párt ehhez egyhangúlag hozzájárult. Az elnök bejelentette továbbá, hogy a külügyi bizottság elnöki tisztségéről Teleki Pál gróf, betegségére való hivatkozással, lemondott. Helyébe az elnök javaslatára a párt egyhangúlag Pekár Gyulát jelölte. Ezután Kaún Károly helyettes államtitkár a párt földmivelésügyi és közgazdasági együttes bizottságának jelentése kapcsán beszámolt arról, hogy az erdészeti igazgatásról és az erdészeti alapról szóló törvényjavaslatokat változtatás nélkül elfogadták, az erdőbirtokok kezeléséről szóló javaslat ötödik szakaszát módosították, a többi javaslatról pedig a bizottság holnap délelőtt tartandó ülésén fog dönteni. Pintér László szóvátette a nemzetgyűlési képviselők lakáskérdését és arra kérte a jelen volt minisztereket, hassanak oda, hogy a képviselők végre lakáshoz jussanak. Szuhányi Ferenc helyi vonatkozású kérelmeket terjesztett a fööldmivelésügyi miniszter elé. Héjj Imre dr. tájékoztatta ezután a párt tagjait a bortermelés válságos helyzetéről, valamint azokról a tárgyalásokról, amelyeket ezzel kapcsolatosan az egyes minisztériumokkal folytattak az érdekképviseletek. A jóvátételi kérdést a parlament elé kell vinni Eckhardt Tibor dr. megpendítette azt az eszmét, nem volna-e célszerű arra való tekintettel, hogy az antant most tárgyalta a jóvátételi kérdést, ha a magyar parlament is állást foglalna ebben a kérdésben. A párt elhatározta, hogy ez ügyben érintkezésbe lép a többi párttal. Szijj Bálint, Csontos Imre és Temesváry Imre a földbirtokreform gyorsabb végrehajtása ügyében intéztek kérelmet a földmivelésügyi miniszterhez. Gömbös Gyula indítványára a párt elhatározta, hogy a földbirtokreform kérdésével külön értekezleten fog foglalkozni. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter véleménye szerint megvan a lehetősége annak, hogy a panaszokat orvosolják és ő maga is helyesli, hogy a párt ezzel a kérdéssel külön foglalkozzék. Ezután Gömbös Gyula ismertette még a külügyi javaslatokat amelyeket a párt hozzászólás nélkül magáévá tett. Ezzel az értekezlet kilenc óra után vértet ért. Bizottsági értekezlet a földreform végrehajtásáról A Keresztény Kisgazda- Földmivel és Polgáripárt földmivelésügyi bizottsága december 5-én este hat órakor azEszterházy utcai klubhelyiségben ülést tart, amelyen a földbirtokreform törvény végrehajtása körül észlelt panaszokat tárgyalja. A kisgazdapárt elfogadta az erdészeti javaslatokat Kiülön értekezleten foglalkozik a földreform végrehajtásával — Héjj Imre a bortermelés válságáról tájékoztatta a pártot — A kisgazdapárt bizottságai átszövegezik az Alföld fásításáról szóló törvényjavaslatot A kisgazdapárt értekezlete Budapest, november 30. A Keresztény Kisgazda-, Földműves- és Polgári párt földmivelésügyi és közgazdasági bizottsága ma délután Borhos Andor elnöklésével ülést tartott, amelyen az erdészeti javaslatokat tárgyalta. A bizottság az erdőbirtokhitelről, az erdészeti igazgatásról és az országos erdészeti alapról szóló törvényjavaslatokat végleg letárgyalta, az Alföld fásításáról szóló törvényjavaslatnak egyes szakaszait azonban még átszövegezi. Az erdőgazdasági érdekképviseletekről szóló törvényjavaslatot a bizottság holnap délelőtt 11 órakor fogja tárgyalni a parlament I. számú bizottsági termében. A Keresztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári párt ma este fél nyolc órakor Mayer János elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Bod János közélelmezési miniszter, továbbá a földmivelésügyi minisztériumból Knán