Új Barázda, 1924. szeptember (6. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-02 / 181. szám
lftjfd. u«pumWS, k«M UIiMRÜZM Megnyílt a gödöllői méhészeti múzeum A méhésztanfolyam növendékeinek vizsgája — Az UJ BARÁZDA tudósítójául! — Lélekemelő ünnepségeknek volt szinhelye a gödöllői m. kir. méhészeti gazdaság augusztus hó 30-án. A földmivelésügyi miniszter ezen napra tűzte ki a méhésztanulók gyakorlati vizsgálatát és az intézet jelenlegi igazgatója a szakvizsgára meghívta az ország működő méhészeti egyesületeinek elnökeit, hogy a méhésztársadalom részéről szemtanúi legyenek az iskola működésének. A szakvizsgán a meghívottak közül igen sokan jelentek meg. Délelőtt 9 órakor nyitotta meg a szakvizsgát Hegedűs dr. miniszteri tanácsos és a hivatalos szakközegek a jelenvolt méhészek előtt különböző szakkérdések gyakorlati végrehajtásáról tettek fét kérdéseket a tanulóknak, melyeket mindegyik tanuló kivétel nélkül igen ügyesen oldott meg. Később a méhészegyesületi elnökök hármas-hármas tagú bizottsággá alakulva, vették egyenként vizsgálat alá a növendékeket és adtak fel kérdéseket, amire a növendékek meglepően ügyes feleleteket adtak. Az igen szép sikerrel járó szakvizsga után a jelenvoltak az átrendezett és kibővített méhészeti múzeumba vonultak, Kollál Imre igazgató üdvözölte a kormány képviselőjét és a vendégeket, és kérte a múzeumnak a nyilvánosság előtt való megnyitását. A miniszter képviselője, Hegedűs dr. tanácsos az ország egyetlen méhészeti múzeumát szép beszéd kíséretében adta át a nyilvánosságnak és méltatta a mézgazdaság vezetőjének sikeres működését. A csinos berendezésű és gazdag anyagú múzeum megtekintése után az előadói terembe vonultak a méhészek, hol az intézet igazgatója jelentést téve a lezárt tanévről, kiosztotta a növendékeknek az egyesületek által tett alapítványok kamatait és kuzdítóbeszédet intézve a távozó növendékekhez, a méhészeti tanév ünnepélyesen befejezést nyert. Az ünnepségek után közebéd volt, melyen Hegedűs dr. min. tanácsos a kormányzóra, az intézet igazgatója a kormányra és többen sok kimagasló méhészeti egyéniségre ürítettek poharat. Szerecsent fogtak a lövői határon Megszökött a francia gyarmati hadseregből Sopronból jelentik: A sopron megyei Lövő község határában a csendőrök egy néger katonaszökevényt fogtak ki, aki a Rutír-vidéki francia megszálló sereg kötelékébe tartozik. A szökevény előadja, hogy megunna a rendkívül szigorú fegyeimet és nagyon vágyódott már afrikai hazájába. A csendőrök a néger katonát Győrbe szállították. ifsgp. emr.rxsca. A csempész halála A Dunába ugrott a detektívek elől A budapesti rendőrség régebben észrevette, hogy nagyobb mennyiségű megvámolatlan textiláru kerül a dunai hajókon, Budapestre. A nyomozás megállapította, hogy a csempészést megszervezett társaság követi el. Tegnap a Budapest nevű hajón Vácnál felismerték Székely Artur hivatásos csempészt, akinek bőröndjében sok milliót érő textilárut találtak. A detektívek láttára Székely ledobta magáról felöltőjét és a Danába ugróit, ahol csakhamar elmerült. Nyomban mentőcsónakot bocsátottak le, de holttestét nem sikerült megtalálni. Székely társait, akiket a hajón találtak, bekísérték a főkapitányságra. Köztük volt Székely Artúr 16 éves fia is- Aki egy hét alatt meg tudja épiteni házát négyszáz aranykoronából Az uj fészkrakék — Hogyan épithet manapság a szagény ember — A drágaság nem fog ki a falna magyaron Beépítik a kiosztott házhelyeket — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Neszmily, augusztus. Az én házam, az én váram. Az angolok után- ezt az elméletet ma már mindenütt vallják. Nálunk is. És főként mindenki szeretné úgy mondani, hogy ez az én házam, ez az én váram. Talán , soha úgy nem kívánkoztak az emberek a kis családi ház után, mint manapság. Érthető. A háznak, vagy csak a lakásnak le megbecsülésére megtanított bennünket a nagy lakásmizéria. A régi jó békeidőben is arra törekedett a szorgalmas városi ember is, hogy saját házában lakhasson. Gazdaembert pedig el se lehetett képzelni bérelt lakásban. A városi és fővárosi emberek milliói éltek bérelt lakásban — a városi élet természete szerint — és jóval kevesebben törekedtek arra, hogy saját házukban lakhassanak, mint amennyien ma törekszenek erre. Érdekes bizonyítéka ennek a fővárosi Kertváros-mozgalom, amelynek keretében a lehetőségeken jóval túl, sokezren jelentkeztek abban a reményben, hogy családi házhoz juthatnak. Mert nem kis dolog az, hogy az ember a saját lakásán belül zavartalanul az lehet, még többet jelent, ha ez a lakás a saját házában van. Fészekrakók Ennek elérésére ma elsősorban töfekszik a házhelyrendezés során házhelyhez jutott emberek sokasága. Az ország különböző vidékein alkalmam volt látni, mint nőnek ki a földből egymásután a kis falusi házak. Szegény emberek házacskái. Ez kissé különösen hangzik ma. Hogyan építhet ma szegény ember ? Ma, amikor a házépítés olyan hatalmas összegbe kerül. Persze úgy épül, ahogy tud. Szegény ember vízzel főz. A téglát és a kőművest nem tudja megfizetni, tehát felépíti házacskáját saját erejével úgy, ahogy ősei is felépítették. Ha a madár meg tudja rakni a fészkét, miért ne tudná az ember is? A magyar falvakban mostanság gyakorta lát az ember ilyen fészekrakókat. Négyféle módszer itt Neszmélyen is egyre épülnek az új házikók. Az országút mentén, szép helyen adtak házhelyet — az ország legjobb útja fut keresztül Neszmélyen, amely a magyar fővárost köti össze Béccsel — és itt készülnek az új házak. Egypár vadonatúj házban már laknak is, bár az utca felé még ki sem vágták az ablakot az agyagból tömött falban. Érdekelt, hogyan építkezhetnek ma a kisemberek? Megtudtam, hogy négyféle építési módszert használnak. Készül olyan ház, amelynek részben terméskőből, részben téglából való a fala és palával fedett a tetőzete. Ez módosabb emberé és természetesen kőműves építi. Ilyenformán azonban kevesen tudnak építkezni. A legtöbben a másik három módszert választják. Építenek vályogból olyanformán, hogy pelyvával kevert agyagos földből téglaformát vetnek, kiszárítják és úgy rakják össze, mint a téglaépületet. Építenek töméssel, úgy, hogy falvastagságnyira beállított deszkalapok közé tömnek erősen a polyvás agyagot. Természetesen nem egyszerre tömnek egész falat, hanem részletekben. Építenek aztán szalmából kevert agyagiból úgy, mint ahogy a fecske rakja a fészkét. Ezt az építési módot úgy is hívják, hogy :fecskerakás Ez a legegyszerűbb módja az építésnek és a legkezdetlegesebb. Legkevésbbé formás is, azonban azt mondják, hogy a legtartósabb hívők házai gyorsan felépültek Mostanában az ilyen falusi építkezéseknél az az elv, hogy segíts magadon, megsegít az Isten. Egy ember nem tudna csinálni semmit. De összefog a család, a rokonság, összefognak barátok és osztályostársak. Az építtetők segítenek egymáson, öszszedolgoznak. János bácsi és Mihály bácsi családjával segít megépíteni Péter bácsi hajlékát, viszont— ha az övé elkészült — sor kerül Mihály bácsi, majd János bácsi hajlékára. Tető alá hozzák ügyesen. Így készülnek a szegény emberek kis házai manapság. Ehhez azonban feltétlenül összetartás kell. Amikor érdeklődöm ezek iránt a dolgok iránt, azt mondják: — A »hívők« házai épültek fel leghamarabb. — Kik azok a hívők? — Hát a baptisták. — Azok is vannak itt? Igen. Nem sokan. De összetartanak. A munkában segítenek egymásnak és már három házat felépítettek igy, egyesült erővel. „Fecskerakás. Vasárnap délelőtt az épülő házak felé visz az uram. Ünneplőibe öltözőn emberek sietnek a templom felé. Csönd van az épülő házak körül is. Egyik helyen azonban serény munka folyik. Gyerekek kannákban vizet hordanak a közeli Dunából. Ingujjra vetkőzött, térdig felgyúrt nadrága ember szalmával agyagot kever össze — nem kell agyagért messze menni, a házhely maga adja a falak anyagát is — két ember lapáttal adogatja fel a vályogot a mintegy két méteres falon álló harmadiknak, aki rátipor és eligazgatja. Ez az a bizonyos feckerakás. Odamegyek hozzájuk. Megkérdem, hogyan megy a munka. Megtudom, hogy aki a falat rakja, a készülő ház gazdája, öreg gazdasági cseléd, t*i* d*k Istvánnak hívják, régen szolgál a klosterneuburgi rend uradalmában. .Munka közben beszélgetünk. Az érdekelt, hogy egy szegény cselédember, aki hét közben napestig dolgozik a gazdaságban, hogyan tudja összehozni ki házát és mennyibe kerül ez végeredményben. Egy hét alatt — négyszáz aranykoronából Emberünk kapott tavaly négyszáznyolc négyszögölnyi házhelyet.. Fizetett érte összesen kétszázötvenezer koronát. Még tavaly megvette a házhoz szükséges faanyagot és cserepet. Belekerült egy millióba. Ugyancsak egy millióba került a földből egy méter magasan felrakott kőfal anyaga ,és munkadíja. Az ácsmunkát másfél mázsa, búzáért vállalták s már el is készült. Ez mintegy hatszázezer koronát jelent. Hátra van még két ajtó, ez lesz egymillió kétszázezer korona, két ablak, ez kétszázezer korona, a padlásdeszkamásfél trililió. Összes készkiadása tehát hat és egynegyed millió. Ha még, hozzáveszünk , aprólékos, előre nem látott kiadásként háromnegyed milliót, akkor is hét millió papírkoronából építi fel házacskáját s elem még a zsidk ára is benne van. Ez az összeg négyszáz aranykoronát tesz ki. Elmondja emberünk, hogy vasárnaponként három-négy órát dolgoznak a házon négyen a barátaival, mert közk apon nem juthatnak hozzá. Azt mondja, egy hét alatt teljesen felépítenék a házat, ha egész napjukat erre áldozhatnák. Arra a kérdésemre, hogy jó és tartós-e ez a fal, a szilárd meggyőződés hangján mondja: — Jó-e? Erősebb és melegebb ez a téglafalnál. Ha megszárad, olyan kemény, hogy a fejszét is rkiujja . Eláll ez kérem kétszáz esztendeig is. Szól büszke önérzettel és rakja tovább a falat. Még hosszan elnézem az uj fészekrakók szorgos nutkájá, és ürömmel állapítottam meg, hogy a nagy drágaság se tud kifogni a leleményes falusi magyaron, aki — ha kell — egy hét alatt is négyszáz aranykoronából megépíti házait. , SE, Pomoly zstvak. ■^•rfAiirr~Mi mi* "mrba' ■ rr ír"" A Jóvátétel! főbiztos szerdán Berlinbe utazik Elhárult az utolsó akadály . Az angol sajtó örömmel üdvözli a fordulatot Londonból jelentik. A londoni egyezmény aláírásával a Dawes-jelentés hatálybalépéséhez szükséges törvényjavaslatoknak a német birodalmi gyűlésen történt megszavazásával most már a legutolsó nagy akadály is elhárult a szakértők tervezetének megvalósítása elől. Az a jegyzőkönyv, amelyet Londonban szombaton aláírtak, a versaillesi szerződés óta a legfontosabb nemzetközi okmány. A jóvátételt főbiztos — ezt a tisztet ideiglenesen Owen Young tölti be -- már a mai nappal megkezdi működését. A most következő hetekben a francia és a belga kormány hozzálát a gazdasági kormányzat helyreállításához a megszállott területeken. Szeptember 12-án eltörlik a vámhatárt a megszállott és a meg nem szállott német területek között. Az angol sajtó nagy örömmel üdvözli ezt a fordulatot és hangoztatják, hogy most már Németországon múlik, hogy becsületesen teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyeket magára vállalt. Minél nagyobb készséggel igyekszik ezeknek megfelelni, annál nagyobb a remény, hogy Franciaország gyorsítani fogja a Ruhr-vidék kiürítését, Párisból jelentik. A jóvátételi bizottság által tegnap kinevezett főbiztos szeptember 3-án Berlinbe indul, hogy megkezdje a Dawes-tervezet végrehajtási munkálatait. A Temps értesülése szerint a jóvátételi bizottság holnap elsejében fogja megállapítani, hogy Németország teljesítette a szakértői tervezet végrehajtásának előfeltételeit. Másik fontos megállapításra öt héttel később, október 7-ikén kerül majd a sor, ameddig a szakértői tervezet szerint meg kell szervezni a végrehajtó- és ellenőrző közegeket, létesíteni kell az új üzemi bankot és a vasúttársaságot, ki kell szolgáltatni az ipari és vasúti kötvényeket, október 22 én azután a francia-belga megszállók átadják a kezelésükben lévő vasutakat az új vasúttársaságnak. Ez a művelet december 7-ig fog eltartani. : A legjobb minőségű ARANY TIGRIS vászon reklámára IC 29.500 j FLEISCHMANN IGNÁC-ná! KÁLVIN-tÉR 21 Címre ügyeljen ? Címre ügyeljen ! . —--------------— -----------■'