Új Barázda, 1925. június (7. évfolyam, 123-143. szám)
1925-06-03 / 123. szám
1930 Június 3. szerda A mór, aki mehet. A történelmi magyar középosztályra, a falusi kúriák lakóira, a földmivelő nép természetes vezetőire azt mondotta a baloldali blokk egyik szociáldemokrata képviselője, hogy mehetnek. A mór megtette kötelességét, a mór tehát mehet! Ezt mondotta, nem többet, nem kevesebbet. Mindössze szerény közbeszólás alakjában. Mi azonban kevés szóból is sokat értünk, különösen, ha az a kevés szó olyan őszinte, mint amilyen őszinte ez az egyébként is rendszerint önkénytelenül igaz közbeszólás volt. Valóban, a nemzetközi uraknak nincs egyéb, nincs hőbb óhajtásuk, mint hogy menjenek, takarodjanak, pusztuljanak a faluból azok a nemzetes urak, akikre a nép hallgat, akik ott nagy nemzeti hivatást töltenek be. Pusztuljanak, takarodjanak és engedjék át helyüket az újaknak. Az őslakó mórok menjenek és engedjék át a teret az új Móricoknak, a Galíciából bevándoroltaknak, a lelkünktől idegeneknek. Ma még ezeket a mórokat küldik az uj Móricok a feledés és küszöbön kívüliség erkölcsi gajdeszébe, holnap már János gazdára, Mihály gazdára, azután a zsellérre kerül a sor. És végül küszöbön kívül leshet alamizsnakoncot tőlük az a magyar munkás is kivert kutyaként, aki a hatalom polcára tolja őket. Mert ez a materialista lélek, ez a nemzetközi szív, illetve szívtelenség, ez az internacionálé bevándorolt Móricainak lélektükre. Kíméletlen rombolás, hogy a romok tetején ők lehessenek a legnagyobb urak. És ezek az emberek még humanizmusról, emberszeretetről, emberiességről mernek regélni! De, ami még ennél is szomorúbb: még mindig vannak tömegek, akik tapsolnak nekik, ahelyett, hogy kinyílnának a szemek és harsány hangon zengene végig az országon a jelszó: „A mórok maradjanak, a Móricokból azonban elég! A mórok maradjanak, a Móricok ne jöjjenek!“ Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Földbirtokrendező Bíróság (Budapest, V., Markó utca 16., újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: az 1. számú tanácsban június hó 5. napján délután 5 órakor Bácsa község földreform ügyében csereingatlan megállapítása tárgyában hozott I. fokú ítélet; a III. számú tanácsban június hó 10. napján délután fél 5 órakor Csajág község földmegváltási ügyében megváltott házhelyek vételárának, valamint a haszonbérlők, illetve jogutódaik kárpótlási igényi mennyiségének megállapítása iránt lefolytatott ügye; a IV. számú tanácsban június hó 10. napján délután 5 órakor Nemeskolta község földmegváltási ügye. Sorkikisfalud község földmegváltási ügye; június hó 12. napján délután 4 órakor Kemenesmagasi község földmegváltási ügye (Eszterházy Sándor gróf és Pfeiffer Ottó vagyonváltságával kapcsolatos). Minden újságárustól követelje síz „ÚJ BARÁZDÁ“-t IffP* feezeseink ! figyelmáite 1 $EistrandH silnbErb® készalt férfi-, t fii- és gyarmekcipük 'mx is sevrd bőrből, továbbá ' munkásbakancsok a Isgjobb Birőségis B $ lesi utáni/osabb capi árakon szerezhetők be a (•Hangya** t*uház Izzafi és Miszsnyáruosztályánál. Titralélipanzek Ieseményesebben mint áruelöreg ** ^betéteit a HANGYAI központnál gyömölcsöztethetők A szegedi halálos repüllőgépkatasztrófa A külföld bizalmát a falu népe szerezte vissza Szép ünnepség keretében szentelték fel a balatonszemesi Falu-Szövetség zászlaját — A Falu-Szövetség zászlaja alatt csak magyar testvérek vannak Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár ünnepi beszéde a magyar feltámadás útjáról — Az ÚJ BARÁZDA kiküldött tudósítójától — Balatonszemes, június 1. A Falu Szövetség vasárnapon avatta fel balatonszemesi fiókjának zászlaját. A zászlóanyai tisztet Hunyady Imrén grófné vállalta, aki egyúttal a nehéz zöldselyem lobogót is adományozta a fiókszövetségnek. Ezt az alkalmat a Falu Szövetség udvarjárással, fogatversennyel és a nyaralóknak kiadandó szobák díjazásával kötötte egybe. Messze környékről jött el a zászlószentelésre a lakosság és az ünnepségen részt vett Schandl Károly dr. földrevelésügyi államtitkár is. Hódossy Gedeon népjóléti h. államtitkár a népjóléti miniszter, Krieger Ödön vármegyei főjegyző a vármegye, fonyódi vitéz Markóczy Antal tábornok a Somogy vármegyei vitézi szék képviseletében jelent meg. Horváth Jenő igazgató az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarát képviselte. Részt vettek továbbá a zászlószentelési ünnepségen Spur István balatoni kormánybiztos, Paskeri Alajos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója, Sztankovics János gazd. főtanácsos, a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója, Schandl László miniszteri titkár, Kukuljevic József gazdasági akadémiai tanár, Pacséry Károly tanfelügyelő, Bódogi Péter főszolgabíró, Koltay Zoltán nagycsepelyi, Horváth Győző szárszói főjegyzők, Szabó Pál teleki, Szabó László siófoki, Zana Lajos öszödi, Benedek Imre balatonszemesi községi bírók. Külön érdekességet kölcsönzött az ünnepségnek a magyarbarát Erdmaius D. Beynon, amerikai lelkész nejének megjelenése. A balatoniszemesi fürdőegyesület elnöke, Angyal Pál egyetemi tanár, a fiókszövetség elnöke Schandl Géza ezredes, a Falu Szövetség részéről Steinecker Ferenc ügyvezető elnök, Szekeres László főtitkár, Bécsy Bertalan titkár, Schneider Lambert jószágigazgató, valamint Peinhoffer József és Csősz Ferenc tanítók fáradoztak az ünnepség sikeres megrendezésében. A bírálóbizottságok, amelyekben részt vett az ifjú Hunyady gróf is, a délelőtt folyamán az udvarokat, a nyaralóknak kiadásra szánt lakásokat tekintették meg, majd a fogatversenyt tartották meg. A zászlószentelési ünnepség tábori mise keretében folyt le. A misét tachartai József náládi esperes mondotta, aki a zászlót fel is szentelte. A mise után Kőszegi Antal nágpesi plébános mondott nagyhatású, szép beszédet a Falu-Szövetség nagy céljáról és összetartásra, szeretetre buzdított. A zászlószentelés után ünnepi gyűlés volt, amelyet Schmd Géza, a Falu- Szövetség szemesi fiókjának elnöke nyitott meg lelkes beszéd kíséretében. — A kardot — mondotta — kiütötte kezünkből a forradalom és Trianon. Kard helyett a Falu Szövetség zászlóját emeljük magasra, amely alatt minden magyar ember, társadalmi különbség nélkül, a hazaszeretet jegyében küzd a falu erkölcsi, vagyoni és kulturális felemeléséért. Az elnök után Schandl Károly államtitkár mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Schandl Károly államtitkár beszéde Schandl Károly földművelésügyi államtitkár volt az ünnepi szónok, aki a következőket mondotta: — A földművelésügyi kormány képviseletében, örömmel jöttem Balatonszemesre, a Falu-Szövetség zászlajának felszentelésére. A földművelésügyi kormány készséggel segíti elő a Falu-Szövetségnek a falu érdekében kifejtett életrevaló, hazafias mozgalmit, hogy a falu népét erkölcsében és kultúrájában felemelje. A háború előtt alig törődtek a faluval, magára hagyták. Ez az idő elmúlt. Ma minden felelős tényező kiváló | minőség | és ennek dacára olcsó .. . az árva féle kávé- fel pótlékról ||| a „kávédarálóval**. Ezért kérik :fj| praktikus háziasszonyok |||| csakis ezt mindenütt. p|| kötelességének ismeri, hogy felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a falvak haladását szolgálják. — A Falu-Szövetség a falu régi erkölcseit akarja visszaállítani, amelyek megnyilatkoznak a csattos imakönyvtől a szövőszélig, a műhelytől a barázdáig. Istenfélelem, hazaszeretet és kölcsönös megbecsülés hassa át a falu népét. Magyarország jövőjét csak a régi erkölcsre lehet alapítani. — Ha azt látjuk, hogy a falu gazdaságában, erkölcseiben és kultúrájában gyarapodik, akkor az egész ország gyarapodott azzal. Sajnos, ma minden törekvésnek kerékkötője a pénzhiány . Nincs elég pénze a falunak. Ha a falunak pénze lenne és nem lett volna a rossz termés, akkor ma a kereskedő és az iparos sem panaszkodna. Ha nincs pénze a gazdának, megérzi az egész ország. Most jónak ígérkezik a termés, de ezenfelül magunknak is kell törekedni, hogy a mezőgazdasági helyzet mindig jobb és jobb legyen. A földművelésügyi kormány felkarolja a Falu Szövetség nemes munkáját, de nem lehet és nem szabad mindent az államtól várni. — Ha a falu népe, megértve a hívó szót, egyetlen táborba tömörülve, a maga hatalmas erejével szolgálja a jól felfogott érdekeit, akkor leküzdhetők azok a nehézségek, amelyekbe Trianon és az európai gazdasági válság sodort. Addig is, amíg ez, a győztes államokban is tapasztalt nehéz gazdasági helyzet elmúlik, a magyar állam arra törekszik, hogy olcsó kölcsönhöz jussanak a gazdák. 30—40 százalékos kölcsönök mellett nem lehet termelni. A kormánynak az a törekvése, hogy a külföldi tőke is segítsen a gazdagsági talpraállásban. A külföld bizalma kezd már felénk fordulni. A külföld bizalmát az ország iránt a falu népe szerezte vissza, mert azt látta a külföld, hogy a magyar falvakban munka folyik, a magyar gazda dolgozik, termel, arra törekszik, hogy minél többet és egyben jobbat is termeljen. Mindenütt a Falu Szövetség zászlaja alá tódul a falvak népe. Egyetlen nagy tábort kell összehozni a zászló alá, amely a széthúzást, gyűlölködést nem ismeri. E zászló alatt csak magyar testvérek vannak és nem tekintjük ellenségünknek a várost, de meg kell követelni, hogy