Új Barázda, 1928. május (10. évfolyam, 111-122. szám)
1928-05-16 / 111. szám
1928. május 16. verds UJ BABAIBA TÖVIS A SZÍVBEN... trianoni béke magáiban rejti Európa vésetes vesszedelmét*’ Saraiévi báró szemációs cikfee a „Tribuna"-Ioon Európa nyugalmairól, Trianon igazságtalanságairól és a fkisantani gyáva fegyverkezéséről (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Rómából jelentik: Baratelli báró folytatja a „Tribuná“-ban cikksorozatát a magyar kérdésről. Mai cikkének, amelynek élén a megcsonkított Magyarország térképét közli, ezt a címet adta: Tövis a szívben. „Rothermere akciójának — írja — igazságos céljai vannak: vissza akarja adni Magyarországnak az etnográfiai (néprajzi) határokat. Ha ez a határkiigazítás bekövetkezik, még akkor is több mint másfélmillió magyar maradna az utódállamokban anélkül, hogy a fontos gazdasági és hidrográfiai (vízrajzi) problémákat megoldanák. Ez mutatja, hogy a Duna völgyében milyen nehéz a határkérdéseket kizáróan etnográfiai alapon kezelni, ami nem azt jelenti, hogy a Páris-környéki békében nem bánhattak volna el tisztességesebben a magyarokkal, ahogy súlyuk és kultúrájuk folytán megérdemelték volna, ugyanakkor, amikor németek és osztrákok, vagyis más szövetségesei óriási területhez jutottak hozzá. Ez az igazságtalanság, valamint az ország lefegyverzettsége és a legkisebb biztonság hiánya Magyarországon végtelen keserűséget okoz. Trianon mindössze harmincötezer zsoldos katonát enged meg, megtilt mindennemű fegyvergyártást és az ifjúság kiképzését is. Lehetetlen Magyarországnak megélnie és nyugodtan fejlődni, mikor negyvennégymilliós ellenséges blokk négymilliós hadsereggel veszi körül s amikor határai a legkisebb sztratégiai védelmet sem nyújtják. • Budapest ágyulövésnyire van a határtól. A határt a legtöbb helyen legfölebb egy jegenyefasor vagy vasútvonal vagy egy árokpart jelzi. Magyarország ezekkel a határaival tökéletesen ki van szolgáltatva ellenséges inváziónak. És e határok mögött idegen szuronyok őrizetében milliós blokkban mindenütt magyarok laknak. Ez az a tüske, amely mélyen belefúródott a magyarok szívébe. Sem a békeszerződés, sem a határmegállapító bizottság nem számolt a néprajzi határokkal. Ez a körülmény — a lehetetlen határ — a legerősebb gyupontja az irredenta mozgalomnak. Ezeket a határtszentesíteni nem lehet, ha csak nem hát semmiféle elvvel vagy logikával szentesíteni nem lehet, ha csak nem a kisantant támadó céljaival, amelyeknek érdekében készültek. Aradot, Nagyváradot és Nagykárolyt kizáróan azért csatolták el Magyarországtól, hogy a katonailag jelentős vasútvonal a kisantant kezén maradjon. Ugyanez a helyzet északon és délen. Masaryk maga elismerte, hogy a cseh határ nagy része sztratégiai. Ezek mögött a sztratégiai határok mögött pedig a legélesebben folyik a szomszédállamok elnemzetietlenítési politikája. Ilyen körülmények között az elfogulatlan szemlélő nyugodtan állíthatja, hogy Trianon revíziója nem csak igazságot szolgáltatna Magyarországnak, hanem elsősorban az európai béke általános érdeke ez. Nyugalmat és erőt adni ennek a nemzetnek Európa közepén, mindenesetre többet használna az európai békének, mint a teljesen elrontott trianoni szerződés. Revízió nélkül előbb vagy utóbb, de kérlelhetetlen bizonyossággal bekövetkezik a háború. A trianoni béke magában rejti ezt a végzetes következményét" Óvadéksi ulfcasajtólért egy grófot (Az Új Barázda tudósítóidtól.) Néhány héttel ezelőtt a Budapesten alakult Építési és Műszaki Vállalatnál húszezer pengős óvadéksikkasztás történt és a vállalat tisztviselői közül már hat emeletet letartóztatott a rendőrség. A nyomozásnál megállapították, hogy a sikkasztásnál szerepe volt a vállalat vezetőjének, Klebelsberg Jenő grófnak is, őt azonban nem lehetett letartóztatni, mert a bűnügy kipattanása előtt felvétette magát a lipótmezei elmegyógyintézetbe. A tébolyda most értesítette a rendőrséget, hogy a gróf nem elmebajos. A rendőrség azonnal letartóztatta a megtévedt vállalkozót. PESTRE JÖTT MEGHALNI... Egy szegedi dzssgazdag Földbirokos leánya szerelmi bánatában megölte magát Budapesten Rokonai előtt vidámságot szinélt, hogy észre ne vegyék, mire készül (Az „Új Barázda" tudósítójától.) Gazdag, fiatal leány dobta el magától az életet kedden Budapesten: a Rákóczi-úti Metropol-szállóban a személyzet holtan találta Nagy Erzsébetet, aki előtte való nap szállt meg ott és nyugodt viselkedésével semmiféle gyanúra nem adott okot. A szép és előkelő leányt a szálló takarítónője találta meg holtan az ágyában. A leány veronállal mérgezte meg magát. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást és rövidesen kiderült, hogy a leány álnéven szállt meg a Metropolison, mert nem Nagy Erzsébetnek hívták, hanem Harkovics Erzsébetnek és leánya egy szegedkörnyéki dúsgazdag földbirtokosnak. A szerencsétlen leány Budapesten lakó nővérének meglátogatására érkezett, de nem a nővérénél szállt meg, hanem a Metropol-szállóban. Emiatt Harkovics Erzsébetet kérlelte is a nővére, valamint a sógora, aki egy banknak a főtisztviselője, hogy a szállóból költözzék át hozzájuk. A leány nem fogadta el a meghívást, mert mint mondta, úgyis csak két napra érkezett Budapestre és nem akar alkalmatlanságot okozni nővérének. Harkovics Erzsébetnek valami nagy szerelmi bánata volt, erről tudott a nénje és a sógora is, de mégsem gondolták, hogy a szép, huszonnégyéves leány ilyen szörnyű cselekedetre készül, mert mikor őket meglátogatta, feltűnően jókedvűnek mutatta magát. A leány levelet nem hagyott hátra. A budapesti rendőrség sürgönyben kérte a szegedi rendőrséget, hogy kíméletesen tudassák a szomorú hírt a leány anyjával, akinek súlyos szívbaja van. „BUKFENCI, „ORSÓ“, „DUGÓHÚZÓ* Főpróba Mátyásföldem a magyar repülőnap nagyszerű mutatványaiból (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) A vesztett háború, a forradalmak után az antant nemcsak katonájától, nemcsak fegyverétől, de a jövő háborújának legfontosabb harci eszközétől, a repülőgépektől is megfosztotta a megcsonkított Magyarországot Tíz évnek kellett eltelnie, hogy új életre kelhessen a magyar repülőgépipar és a magyar repülés. Áldozócsütörtök napján éppen ezért különös örömmel kell üdvözölni a mátyásföldi repülőtér magyar pilótáit (repülőit), akik magyar gépeken, a magyar erő, a magyar tudás feszítő erejének szárnyán fognak a „Hungaria“-típusú repülőgépeken a levegőbe szállni. A nemzeti szempontból felmérhetetlen jelentőségű repülőnapot a Magyar Atlétikai Klub motorsportosztálya rendezi a szombathelyi állami pilótaiskola oktatóinak és növendékeinek, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület és a szegedi repülőállomás pilótáinak közreműködésével. A MAC sportosztályának vezetősége kedden délelőtt tartotta a nagyszabású repülőnap sajtóbemutatóját. Pompás látvány fogadja a mátyásföldi repülőtérre érkezőket: a hangárok előtt elterülő széles mezőn tizennégy nagyszerű gép sorakozik fel . Udvardy Jenő felügyelő mindjárt mutatja is: — Ez a karcsú gép a Heinkel-gyár 3 készítménye s a magyar ipar ezt fogja a magyar légi posta számára előállítani. Már ez is magyar gyártmány, de míg az eredetit háromszáz lóerős német motor hajtja, a magyar gépé csak kétszázharmincerős, de magyar Hiero-motor. Amott, a szombathelyi pilótaiskola „Hungaria“-gépei sorakoznak. Már ezek is magyar gyártmányok, az Udettípusú gépeket ugyanis magyar mérnökök építették és így született meg az Udet-gépből a büszke Hungária. Künn, az utasszállító gépek leszálló helyén élesen cseng a kisharang és röviddel utána egyszerre öt-hat motor dugása tölti be a levegőt, az első szám, indulnak a szombathelyi pilótaiskola oktatói és növendékei. Pillanatok alatt három-négyszáz méternyi magasságban keringenek a gépek és nagyszerűbbnél nagyszerűbb mutatványok következnek. Előbb fegyelmezett sorokban egymásután keringenek, majd szétszakadnak s három-három gép szabályos háromszöget alkotva, kering a repülőtér felett. Majd V-alakba igazodnak és mint a darvak húznak el a sajtóbemutató gyönyörködő közönsége előtt. Új szám következik. Most Horthy István, a kormányzó fia, emelkedik a levegőbe és csinálja egymásután bámulatos biztonsággal az idegizgató ,,bukfencet", kétszer-háromszor egymásután, az „orsót", amikor hosszanti metszete körül forog a gép, az idegizgató „dugóhúzót" és végül a „lecsúszást". És egymásután szállnak fel a többiek s adnak olyan páratlan látványosságot, amilyenben a magyar közönségnek magyar pilótáktól, magyar gépeken ilyen tömegben még sohasem volt része. Büszke gyönyörűség látni a magyar erőnek, a magyar készségnek, a magyar tudásnak ezt a ragyogó megnyilvánulását , kétségtelen, hogy Áldozócsütörtökön a közönség ezrei fognak kisietni Mátyásföldre, hogy láthassák, élvezhessék a magyar repülőnap nagyszerű mutatványát. A sajtóbemutató utasrepüléssel végződött. A könnyű iskolagépekre a pilóta mellé egy-egy újságíró ült s pompás köröket írtak le a repülőtéren. De a legszebb és legélvezetesebb látvány a léggömbvadászat volt. Hatalmas piros léggömböket bocsátottak a levegőbe, nyomban utánuk zúgó száguldással repültek a gépek. Pillanatokba telt és a pilóták biztoskezű irányítással a légcsavar elé vették a léggömböket, amelyek hatalmas pukkanással zúzódtak szét a légcsavar ütésére. Percekbe telt csak a húsz-harminc léggömbből már egy sem látszott: biztosszemű, biztoskezű vadászok a magyar pilóták, akik hatalmas gépükkel is célba tudták venni, el tudták érni a futballabdanagyságú léggömböt. Körülbelül két óra hosszáig tartott az érdekes és értékes bemutató, amely azzal végződött, hogy a levegőbe száll mind a tizennégy gép s pontosan meghatározott alakzatban keringett a távozó közönség előtt. ... A magyar katona, im, a levegőben is megállja a helyét, a levegőben is az, ami minden harcban: bátor, erős és győzedelmes. Az ördög Egy embernek igen rossz felesége volt s ezért nem élt vele együtt. Egy éjszaka, töltött káposzta vacsora ■után, azt álmodta, hogy valaki áll az ágya mellett. Még a hideg is végigszaladt a hátán, úgy megijedt, de aztán összeszedte magát és megszólalt: — Ki vagy? Ha angyal vagy, semmi rosszat nem tehetsz nekem, ha pedig ördög vagy, nem szabad ártanod, mivel atyafiság van köztünk, mert a te húgod vagyon nálam feleségén