Új Barázda, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-01 / 249. szám

1929 november 1, péntek MONDM MEG AZ IBRZIIT Már Kálmán király törvényt ho­­zott, amelyben kimondotta, hogy­ bo­szorkányokról pedig, amik nincsenek, senki ne beszéljen. Ezt az egészséges, józan törvényt jó volna felújítani. Mert újabban nálunk sokan emleget­nek olyasmit, ami nincs. Nem ugyan boszorkányokat, hanem példának oká­ért diktatúrát. A politikai susogók össze-össze­ülnek a malom alatt és miközben siratják, hogy az a bizo­nyos októberi demokrácia nem tud az emberek szívéhez férkőzni, tehát ne­kik nem hajnalodik, kitalálják elő­ször azt, hogy itt diktatúra van. Azonban mert ezt hiába híresztelik, az eredmény csak az, hogy szemükbe nevetnek az emberek, most azt kez­dik híresztelni, hogy ma még nincs ugyan diktatúra, de arra készülnek és nemsokára lesz is. Természetesen az is csak amolyan malom alatti sutto­gás. Csak arra jó, hogy izgassák vele a kedélyeket. Kár tehát őket komo­lyan venni és kár olyan tekintélyes politikusnak, mint Hadik János gróf szembeszállani a diktatúra tervével. Mert szembeszállásával csak félreér­téseket okozhat. Egyesek azt gondol­hatják, hogy mégis csak van valami készülőben, ha Hadik János gróf­­is jónak látja a falra festett ördög el­len síkra szállani. Kár a verebekre az ágyú, mert nagyot pukkan és nem­csak a verebek hessennek el, hanem azok is megrezzenek, akik hallják. Magyarországon ma csak azok gon­dolhatnak diktatúrára, miként éhes koca a makkra, akik jelenleg a csa­tornák lakói és ott emlékeznek visz­­sza, hogy nekik jó volt a diktatúra, mert libapecsenyét ettek akkor, mikor másnak csak gerili jutott. Hála Isten­nek, az alkotmányos élet teljesen meg­szilárdult, kivergődtünk a sötétségből a világosságra. Nincs itt sem szükség, sem szó komoly emberek között dik­tatúráról, hanem csak arról, hogyan erősödjünk meg gazdaságilag. Erre a megerősödésre pedig minden eszköz jó lehet, csak a diktatúra nem. Tart­sunk tehát néhai való Könyves Kál­mán királyunkkal és ne is beszéljünk arról, ami nincs és ami nem is lehet! ÚJ BARÁZDA3 állapította meg Se­fiánál Károly dr. ny. államtitkár beszámolóbelsségéb­en Schandl Károly dr., a devecseri ke­rület ország­gyűlési képviselője, kerü­lete hat községében Nagy-Piriten, Kis-Piriten, Csöglén, Egeralján, Adorjánházán és Viden beszámolókör­­utat tartott. Mindenütt nagy lelkese­déssel fogadta a falusi lakosság nép­szerű képviselőjét, aki beszámolójában főleg az ország mai gazdasági hely­zetével foglalkozott. A gabonaárai­ esése — Aki azt hirdeti — mondta — hogy a gabonaárak esésének és a hitel drágaságának a kormány, vagy a kis­gazdapárt az oka, a népet félrevezeti. A gabonaárak azért estek, mert a tengerentúli országok olcsón termelt és a háború alatt és azóta fokozódó termelésükkel Európa összes piacain lenyomják az árakat. Az amerikai verseny előrelátható volt. Évek óta hívta fel a magyar gazdatársadalom figyelmét s korlátolt eszközökkel bár, de erre készítette fel a mezőgazdasá­got a földmivelésügyi kormány is a­­versenytermelési akciójával. A berlini Interparlamentáris Kereskedelmi Kon­ferencián az összes országok képvise­lői megállapították, hogy Európa ösz­szes országaiban, de különösen az exportországokban egyformán szen­ved a gazdaközönség ezen válság, illetve verseny hatása alatt. A maga részéről már ott szorgalmazta az euró­pai agrárországok együttes védekezé­sét a tengerentúli pusztító verseny el­len. Örömmel kell fogadni a magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentését, hogy­­ az európai országok gazdasági szövetkezésére való francia fel­hívást, Magyarország is támo­gatni fogja.­­ A tőzsdei gabonaárak mestersé­ges és tartós felemelését állami be­avatkozással keresztülvihetetlennek tartom, csak a már említett európai akció javíthatja gyökeresen a piaci árakat. Azt azonban, hogy a falu gaz­dái mindenütt megkapják a pesti tőzs­dei árnak megfelelő gabonaárat, nem­csak keresztülvihetőnek tartom, de olyannak, amely a kormánynak és a gazdatársadalommak egyaránt felada­ta. Ahol kisgazdák a tőzsdei árhoz ké­pest méltánytalanul alacsony áron kénytelenek elkótyavetyélni termé­süket, ott meg fogjuk védeni őket minden visszaélés ellen. A szövetkezeti önsegély alapján kiterjesztjük a ga­bonaraktári hálózatot és meg fogjuk mutatni, hogy a kisgazdák nem fog­nak csalatkozni a szövetkezeti mozga­lomba vetett hitükben. A gyáripari cikkeit drágasága — Nem hihető — folytatta Schandl Károly dr. — hogy a mostani alacsony árak végleg állandósulnak, bár jósolni nem lehet, de ebbe is beletörődne a földmivelő nép, ha azt látná, hogy a gyáripari cikkek ára is arányosan mérséklődik. A magyar gyáripart nem szabad tönkretenni, mert sokezer ma­gyar embernek ad munkát és kenye­ret, de a kartellek és gyárosok hasznát odáig kell mérsékelni, hogy a falusi népesség ipari szükségle­teit olcsóbban tudja beszerezni. A falu népe nem adhat 3 mázsa búza árát azért az iparcikkért, amelyet bé­kében 1 mázsa búza áráért is megve­hetett. A falun nem kell takarékossági napot hirdetni, mert a faluban egy nap helyett évente 365 takarékossági nap van, a falu népe kényszerből ta­karékoskodik. Örömmel üdvözli Beth­len miniszterelnök azon kezdeménye­zését, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésénél minden miniszternek kiadta az utasítást, hogy a kiadásokat legalább 5 százalékkal csökkenteni kell. Ez a csökkentés 50 millió pengőt jelent, amely majdnem annyit tesz ki, mint a földadó jövedelem. A pénzdrágaság — A pénzdrágaság egyes közép­európai országokban még nagyobb, mint nálunk. Amerika diktálja a pénz árát s ha a pénz egyfolytán drágul, annak épp úgy nem a kormány az oka, minthogy a kormány érdeme az sem, ha a pénzpiacon a pénz olcsóbbodik. A legutóbbi események, melyek a newyorki börzén lejátszódtak, arra mutatnak, hogy a pénzpiacon enyhü­lés várható. Az amerikai kamatláb csökkenését bizonyára követni fogják az európai jegybankok is és így re­mélhető, hogy az amerikai és külföldi aanaHndBBBdMannNi­Kiaumsss - TnrrnT-mr ffirnnn mim—r-----rTT-iTrTrrnmntrr—m­in-mn-mr ír int....... m .... mm Timirrm .,A gazdasági válság legnemesebb időszakán minden jel szerint már túl van a magyar gazdasági Iafegfo'fflaaqift Minden csepp v*“ k \ * v ^ % SUIVFLOYVER Qjm PETROLEUM VACUUM OlL COMPANY R. T. BUDAPEST i Hegedű, hara­i rr­­móniusa, iá-1 cím-1 y's balom, rádió, 1­­0-50%^ grammofon és az összes hang- IT *" szerek legjobbak csakis itt a gyárban kaphatók Művésziesen javu­l Legjobb húrokat készíti Hazánk egyedüli hangszergyára. Mogyorós Gyula zott hangszergyára is Budapest, VIII., Rákóczi*m­ 71* at. Árjegyzék ingyen.

Next