Új Barázda, 1931. március (13. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
apunk mai száma oldal 1931 március 1. vasárnap Ára 12 fillér Budapest, XIII. évf., 49. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. kir. földművelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadások*' timű füzetekkel együtt. Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 fillér, negyedévre 4 pengő 40 fillér, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f., vasárnapokon 12 fillér. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. FŐSZERKESZTŐ: SCHANDL KÁROLY dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07. József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal: József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP A kisipar tehermentesítése írta Schandl Károly Wekerle Sándor pénzügyminiszter a parlament elé terjeszti a gazdák tehermentesítéséről szóló javaslatát. Történik ez a nagyszabású kezdeményezés akkor, amikor a törvényhozás Bod János kereskedelmi miniszternek az ipar támogatásáról szóló javaslatát tárgyalja. Hogy a két jelentős gazdasági lépés egyszerre történik, nem is egészen véletlen. Nem lehet ma a mezőgazdaságot elhanyagolni anélkül, hogy azt az ipar ne sínylené. Viszont a gazdákon is csak úgy lehet segíteni igazán, ha az iparosokat sem hagyjuk tönkremenni. Amilyen örömmel közöltük e helyen , az, „Új Barázda" múlt vasárnapi számában, hogy a kisgazdapárti kormány erélyes cselekvésre szánta el magát, hogy az önhibájukon kívül bajbajutott gazdákon segítsen, és oly határozottan sürgetjük ma az iparosok, de különösen a kisiparosok tehermentesítésére irányuló cselekvést is. Nem hízelegni akarunk a kisiparosoknak. Megmondjuk az igazat. A kisiparosok többet politizálnak, mint a gazdák. Könnyebben hajlanak a kritizálásra és a terméketlen ellenzékieskedésre. Kevésbé szolidárisak egymással és sokan vannak köztük, akik a polgári gondolattal ellentétes marxista irányzatokkal kacérkodnak. Ezek maguk alatt vágják a fát. Hiszen a kisiparos a független polgár jellegzetes típusa. Minden szocializálás létében támadja meg. S mi ép azért tartjuk alapjaiban megerősítendőnek ezt a társadalmi osztályt, mert a polgári államnak az önálló gazdasági alanyok szaporítására van legnagyobb szüksége. Más szóval, mi a kisiparosságnak nemcsak önmagáért, hanem a nemzet érdekében, a magyar polgári állam jövője érdekében vagyunk rendületlen hívei. Meg akarjuk menteni és megerősíteni, ha kell, még látszólagos akarata ellenére is. S ha már a gazdák tehermentesítéséről van szó, a kisiparosok tehermentesítését is napirendre hozzuk. A parlament az ipar támogatásáról tárgyal. A nagyipart nem kell félteni, segít az maga magán is. De a kisipar igazán rászorul a gyámolításra. Helyeseljük, hogy Bod miniszter a liberális kormányok törvényeitől eltérően, a kisipar támogatását is fölvette a törvényjavaslatba a vasúti szállítás, a hatósági megrendelések és az adókedvezmények tekintetében. De ezeken kívül szükség van a bajba jutott kisipar terheinek csökkentésére is. A kisiparosság nem bírja ki azokat a szociális terheket, amelyek a társadalombiztosítás útján reá nehezednek. Valósággal roskadoznak a kisiparosok egyes vidékeken a háromféle biztosítás terhei alatt. Szép volt az elgondolás, de az élet azt mondja, hogy, ha ez így tovább tart, agyonboldogítjuk a kisiparosokat az öregségi, rokkantsági s egyéb biztosítások terheivel. Választókerületem járási ipartestülete nyíltan állást foglalt az öregségi biztosításnak kötelező föntartása ellen. Vannak kisiparosok, akiknek a hátraléka már az ezer pengőt is meghaladja. Nem lehet célja a szociális gondoskodásnak az, hogy az életerőben levő gazdasági alanyokat derékban törje ketté, abban a szép föltevésben, hogy öreg korukra egy kis ellátmányt akar nekik biztosítani. Nem részletezem a dolgot. A parlamentben bővebben kívánom megokolni azon javaslatomat, hogy a kisipar szociális tehermentesítését tűzzük napirendre. Ausztriában sem vált be az ipar agyonterhelése a szociális adókkal. Ott is húszezer végrehajtást hozott a szociális biztosítás egy év alatt. Ott is megindult a komoly mozgalom a kisipar tehermentesítésére. Nálunk sem maradhat el, ha komolyan föl akarjuk támasztani a kisiparosságot mai elesettségében. Bízzuk csak azt a kisiparost öreg korára édes gyermekeire, akikért most dolgozik. De engedjük most dolgozni, hogy össze ne roskadjon a terhek alatt. Az Egységespárt kisgazda- f képviselőinek kitartó harca eredménnyel járt: a kisültek visszakapták szabadságukat A kormány visszavonta a Gyümölcsszeszforgalmi rt. megbízatását (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Az Egységespárt kisgazdaképviselőinek töméntelen fáradozása, az agrárblokk számtalan gyűrlésezése és ankétezése és nem utolsó sorban az Új Barázda hasábjain megjelent cikkeink ime, eredménnyel jártak: a kormány visszavonta a gyümölcsszesz forgalmi rt. megbízását és igy a mai naptól fogva a kisüisták és központi szeszfőzők termelvényükkel szabadon rendelkezhetnek. Harmadfél évig tartó hosszú harc volt ez. Az érdekeltségek által életrekeltett Gyümölcsszeszforgalmi rt. és a termelők gúzsbakötését látó kisgazdaképviselők súlyos harca.. Végül mégis győzött az igazság: a kormány hosszú tanulmányozás után belátta, hogy a pálinkatermelés szabadságát nem lehet megkötni és magasabb nemzetgazdasági érdek az, hogy a törköly és seprű a szeszfőzdékbe és ne a trágyagödörbe kerüljön. Harmadfél évvel ezelőtt, 1929-ben nyerte el az Országos Gyümölcsszeszforgalmi r.t. monopolisztikus megbízatását a termelési adó alá eső szeszfőzdékben előállított gyümölcspálinkák forgalombahozatalára. A megbízás célja az volt, hogy a gyümölcspálinkák megfelelő áron kerüljenek a belföldön fogyasztásra, a külföldi piacokra pedig egyenletes, jó minőségű legyen exportálható és így végeredményben a szeszfőzdék, illetőleg a termelők megfelelő ellenértékhez juthassam!. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán, amelyek nemcsak időbenn csökkentették a gyümölcspálinka fogyasztását, hanem a kivitelt is majdnem lehetetlenné tették, de főleg az elmúlt két esztendő nagy bortermése következtében a Gyümölcsszeszforgalmi rt. nem tudott megfelelni annak a célnak, amelyre a kormánytól megbízást kapott. Az elkeseredést fokozta még az az ellenszenv is, amely a gazdaközönség körében a részvénytársasággal szemben keletkezett. Ezért elhatározta a kormány, hogy a kérdést alapos vizsgálat alá veszi. Emlékezetes még olvasóink előtt, hogy a különféle agrárérdekeltségek és gazdagyűlések egymásután hoztak olyan határozatokat, amelyben tiltakoztak a gyümölcspálinka-forgalom megkötöttsége ellen és sürgették az Országos Gyümölcsszeszforgalmi rt. megszüntetését, illetve a monopolisztikus megbízatás visszavonását. Ugyanilyen határozatot hozott nem egy ízben az egységespárti képviselők kisgazdacsoportja, valamint az agrárblokk is, ahonnan voltaképpen az egész akció kiindult. A kormány nem zárkózott el a kívánságok elől és január hó folyamán az érdekelt, valamint az Egységespárt kisgazdaképviselőinek bevonásával Wekerle Sándor pénzügyminiszter elnöklete akát több napra terjedő értekezletet tartott, amelyen az az álláspont kerekedett felül, hogy a megbízást tovább fenntartani nem lehet és úgy a termelők, mint az államkincstár érdekei azt kívánják, hogy a gyümölcspálinka szabadforgalma visszaállíttassák. Mindezek a körülmények arra indították a pénzügyi kormányzatot, hogy az Országos Gyümölcsszeszforgaloi Részvénytársaság megbízatását vonja vissza. A visszavonásról szóló rendelet szerint — melyet a hivatalos lap 1931 március 1-én megjelenő száma azonnali hatálybalépéssel közöl, a termelési adó alá eső szeszfőzdékben előállított gyümölcspálinkák felett a szeszfőzdék, illetve azokat igénybe vevő termelők a jövőben szabadon rendelkezhetnek. A rendelet felsorolja még azokat a rendeleteket is, amelyek a részvénytársaság megbízásával kapcsolatban kiadattak és most hatályukat vesztik. Az állatforgalmi adó eltörlése, a vagyonváltság-földek árának leszállítása és sok-sok egyéb gazdasérelem orvoslása után ime, egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy az Egységespárt, mint a kormány megtesz mindent, amit csonka hazánk mai nehéz viszonyai mellett meg lehet, tenni a falusi közönség érdekében. Mindezeket pedig azzal a jóleső érzéssel közöljük olvasóinkkal, hogy az Egységespárt agrárképviselői csakúgy, mint az Új Barázda, megállás nélkül megy tovább azon az úton, amelyen eddig haladt és amelyen mérföldkövekként jelentkeznek az eddig kivívott alkotások.