Új Barázda, 1932. június (14. évfolyam, 93-101. szám)
1932-06-02 / 93. szám
1932 janim 2, ttüllörték Ára 10 fillér Budapest, XIV. évf. 93. ■«. UJ BÜMZDA ELŐFIZETÉSI ÁRAK a m. Idr. földmivelésügyi minisztérium kiadásában időnként megjelenő szakkiadványokkal és a „Rádiós gazdasági előadásokcimű füzetekkel együtt: Egész évre 6 pengő, félévre 3 pengő, negyedévre 1 pengő 60 fillér, egy hónapra 60 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: TRÓCSÁNYI ZOLTÁN dr. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, VIII. kerület, József körút 5. szám. TELEFONSZÁMOK: Szerkesztőség: József 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Automata 140—71. Kiadóhivatal József 463—09. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A Tanácsadó rovat készséggel nyújt díjtalan felvilágosítást minden ügyben. Jurisich Miklós példája (tr. 7.) Négyszáz éve annak, hogy Jurisich Miklós kőszegi kapitány a parancsnokságára bízott várat maroknyi seregével a törökök túlerejével szemben megvédelmezte. Egykorú följegyzések szerint kétszázezer emberből állott Szulejmán szultán serege, aki Bécs ellen és Bécsen keresztül Nyugat-Európa meghódítására indult, a kőszegi vár katonasága pedig annyi emberből állott, amennyi egy ilyen régi szabású várban elfért, egyes följegyzések szerint összesen hétszáz fegyveresből. És itt, ennek a várnak a kapujánál torpant meg Szulejmán diadalmas előrenyomulása, ez a vár mentette meg Bécset és Nyugat- Európát a török uralomtól. Ha a szemben álló seregek számáról fennmaradt adatok hitelességéhez kétség fér is, az mindenesetre kétségtelen, hogy a hatalmas Bécs és a kitűnőenfölfegyverzett Nyugat ellen induló török sereg számban sokszorosan felülmúlta Kőszeg várának védőcsapatát s Jurisich Miklós óriási túlerővel szemben védelmezt meg Kőszeg várát, a Bécs felé vezető utat és Nyugat- Európát. Jurisich Miklós hőstettének jutalmául a következő évben bárói címet kapott, majd adományba kapta a királytól Kőszeg városát is. De az utókor sem felejtette el nagy érdemeit, neve a történelem aranylapjaira van felvésve s emlékezetét gyakran idézi föl nemcsak Kőszeg városa, hanem egész Magyarország keresztény és hazafias érzésű társadalma is. Mert, a négyszázéves forduló alkalmából zarándokoltak el Kőszegre a városok, vármegyék küldöttségei és a lélekemelő ünnepséget feledhetetlenné tette a kormányzó magas személyének jelenléte és az a szózat, amelyet az ünneplő közönségen át az egész magyarsághoz intézett. Jurisich Miklós és bajtársai magasztos példájukkal a ma egész nemzedékére az áldozatok, a küzdés kötelességét rótták. Emberfeletti volt küzdelmük és az új korban példa nélkül való hősies ellenállásuk eredménye. De bizonyára zokszó nélkül, panasz, kesergés, kétségbeesés nélkül, hittel, reménységgel vállalták a reájuk bízott feladatot, mert a magyar embert története egész folyamán az jellemezte, hogy utolsó percéig megtartotta lelke bátorságát, bármilyen válságos helyzet elé állította is a sors. És a kőszegi eset: Szulejmán halálfélelmet nem ismerő janicsárokból és spahikból öszszeállított óriási seregének megtorpanása és hátrakanyarodása is azt mutatja, hogy a bizakodó embernek van igaza. A maroknyi sereg megállta helyét s megvédelmezte nemcsak Kőszeg várát, hanem Bécset és Nyugat-Európát is, amivel nemcsak életüket és városukat mentették meg, hanem soha el nem hervadó hírt, dicsőséget szereztek maguknak, ami magyar katona számára minden kincsnél és vagyonnál becsesebb. Ma nincs fegyveres háború, nincs látható ellenség, akivel meg kellene verekednünk, de alattomban folyik a gazdasági háború, amely láthatatlanul szívja és pusztítja erőnket, gazdagságunkat, vagyonunkat, munkalehetőségeinket. A láthatatlan ellenség túlerőben áll velünk szemben. Aki megijed, aki elveszti hitét és remény-Vasárnap zajlottak le azok az ünnepségek, amelyeket Kőszeg városa a kőszegi vár ostromának négyszázéves jubileuma alkalmából rendezett. Külön élénkséget adott az ünnepi díszbe öltözött városnak a szombaton megrendezett tűzoltókongresszus, melyre mintegy háromezer tűzoltó és tűzoltótiszt érkezett meg. Vasárnap reggel fél kilenc órakor futott be a kőszegi állomásra az a különvonat, amellyel a kormányzó és Gömbös Gyula honvédelmi miniszter érkeztek az ünnepségre. A kormányzót és kíséretét a pályaudvaron Jambrits Lajos polgármester vezetésével a városi tanács fogadta. A pályaudvarról a kormányzó és kísérete a városházára mentek, ahol a városi tanács jelenlétében a polgármester üdvözölte lelkes szavakkal a kormányzót és a honvédelmi minisztert. A lelkes üdvözlésre a kormányzó így válaszolt: — Köszönöm, Polgármester úr, meleg üdvözlő szavait. Készséggel jöttem el ebbe az ősi városba, hogy hőseink emléke előtt az egész nemzet kegyeletét tolmácsoljam. Négy évszázaddal ezelőtt Kőszeg vára a hódító hadak országútján feküdt. Mohács után néhány évvel a legyengült, pártokra szakadt országban a félelmetes hírű kalifa győztes hadainak útja feltartóztathatatlannak látszott. A kishitűség reménytelennek hitte volna a küzdelmet. Jurisich Miklós és hős bajtársai sem így gondolkodtak. A vitézség ősi erénye a helytállást parancsolta és ők nem haboztak, nem latolgatták a siker esélyeit, hanem bátran, keményen teljesítették kötelességüket. Az eredmény, amely vállalkozásukat kisérte, késő nemzedékeket lelkesít, buzdít a példa erejével. Azóta a sors nagyot fordult. A magyar és török, a két testvérnép egymásnak baráti jobbot nyújtott s már egymás oldalán harcolt a közelmúltnak azokban a nagy küzdelmekben, amelyek során Kőszeg városának is oly sok derék fia áldozta életét hazájáért. Ezeknek a hősöknek dicső emlékét is ma ünnepeljük. Az ő áldott vérük sem hullott hiába, mert az egész világ előtt becsületet szerezve a magyar névnek, ők alatt""fák meg a jövő útját, ségét, az nem követi Jurisich Miklósék magasztos példaadását. Csak addig kell kitartanunk, amig a láthatatlan ellenség, a gazdasági krízis megtorpan és eltűnik előlünk, mint Szulejmán serege Kőszeg vára elől. Magasztos példájukkal a ma egész nemzedékére az áldozatok, a küzdés kötelességét rótták. — Ma nem a bástyafokon és a lövészárkokban, hanem a mindennapi élet, a létfenntartás küzdelmeiben van szükség a kitartás, a hősiesség erényeire. A hősök példája kell, hogy erőt adjon és bizalmat öntsön szívünkbe a megpróbáltatások mai, különösen nehéz idejében. Csodák nem történnek. Pénzügyi helyzetünk csak úgy javulhat, ha bízva a nemzetközi helyzet jobbrafordulásában, mindenki odaadó munkával, takarékossággal igyekszik saját sorsán javítani és első becsületbeli kötelességének tekinti, hogy az állammal szemben a pénzügyi követelményeknek ha tud, megfeleljen. Vegyünk példát e tekintetben az angol nép bámulatraméltó magatartásáról, amely az ottani nehéz viszonyokat olyan páratlanul gyorsan jobbra fordította. Az államhatalom minden lehetőt megtesz, hogy a hibájukon kívül bajbajutottak sorsán könnyítsen, de ehhez szükséges, hogy azok, akik a törvényes adókat fizetni képesek, ezt első kötelességüknek tartsák. Az olyan esetek, mint amint Zala vármegyében fordult elő nemrég, felette sajnálatosak, azonban ezeket arra felhasználni, hogy kiváló csendőrségünk ellen izgassanak, bűn. A csendőrség, mely az államhatalmat érvényesíti, hazánk büszkesége volt mindig. Még ma is emlegetik és visszasírják a kakastollasokat mindazok, akik nem feledték el azokat az időket, amidőn felbomlott a rend és meghalt az igazság. Mindnyájan reméljük, hogy az eljövendő nemzetközi konferenciáknak lesz bátorságuk a nehéz helyzetet radikálisan meggyógyítani. De ha ez nem sikerülne, akkor sem leszünk mi a legnehezebb helyzetben, mert agrárállam lévén, a nemzet megélhetése biztosítva van és a rendről és nyugalomról gondoskodni fogunk. Ha pedig beáll a nemzetközi gazdasági helyzet javulása, minden okunk megvan a legjobb reményekre. Magyarország földrajzi helyzete nagyon kedvező. Vízi utón Európa szívébe hozhatunk mindent, csak a szükséges segédeszközöket kell megteremteni. Saját mezőgazdaságunk termékeivel pedig egy európai állam termelése sem versenyezhet. A jövő eme körvonalaiban látom a fiatalság ma annyira nehéz sorsának az orvoslását is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az ifjúság, bármely társadalmi osztályhoz tartozzék, ne a hivatali szobák felé összpontosítsa minden törekvését, hanem menjenek közülük minél többen a termelő pályákra és a kereskedői pályára is, amely nagy lehetőségeket fog nyújtani. Legyenek meggyőződve, hogy azok, akik e válságos helyzetben az ország sorsát intézik, mindent elkövetnek a bajok lehető csökkentése és mielőbbi megszüntetése érdekében. Ne higgjenek azoknak, akik a nehéz időket csüggedés, a bizalmatlanság, a kétségbeesés mérgezett levegőjének terjesztésére használják fel. Egymással összefogva, egymásban és a jobb jövőben bízva kell a ma gondterhes napjain keresztül küzdeni magunkat, ezt követeli tőlünk a hősök példája. Különben is a küzdelem erősít, acéloz és mindig kitermeli az ellenálló kemény nemzedéket. — Még egyszer köszönöm lelkes üdvözlésüket. Az államfő beszédét nagy tapssal fogadta a közgyűlési termet zsúfolásig megtöltő közönség. A városházán lefolyt ünnepies fogadtatás után a kormányzó és kísérete tábori misén vett részt, amelyet Mikes János megyéspüspök pontifikált, majd felavatta az újonnan épült tiszti üdülőt és megtekintette a Hunyady Mátyás reál-nevelőintézetet. Délelőtt 11 órakor zajlott le a kétnapos jubileumi ünnepség főeseménye, a Hősök Kapujának felavatása és a világháború hőseinek emléktábla-megkoszorúzása. Pontban 11 órakor érkezett az ünnepség színhelyére a kormányzó, akit nagy lelkesedéssel fogadott a megjelent előkelő közönség. Az ünnepi beszédet Száy Kálmán államtitkár mondotta, majd Hász István dr. római katolikus és Soltész Elemér A kormányzó Kőszeg város ostromának négyszázéves ünnepén A nemzet megélhetése biztosítva van, a rendről és a nyugalomról gondoskodni fogunk — mondotta beszédében Vésse minden magyar ember a lelkébe a kormányzó magasztos kőszegi szózatát, hogy meglegyen a kellő kitartása a nehéz időkben, mert a kemény és bátor lélek a túlerős ellenséggel szemben is diadalmaskodik.