Új Barázda, 1933. január (15. évfolyam, 1-5. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1933 január 1, vasárnap OBMm Boldog új esztendőt kívánunk minden magyarnak, aki nemcsak a trianoni határokon belül, hanem azokon túl várja, a magyar élet teljességének feltámadását. Boldogabb új esztendőt kívánunk a magyar ugar szántóvetőinek, amagyar föld népének, amely évezreden át annyi szenvedés és annyi harc után acélos két kezével túrja, a magyar rögöt, öntözve azt a becsületes munka gyöngyöző verejtékével. . Boldog új esztendőt kívánunk külön a mi táborunknak, az Új Barázda olvasóinak, akik velünk vannak abban a küzdelemben, amelyet a magyar föld népének boldogulásáért és jobb sorsáért immár közel másfél évtizede folytat. Az a tábor, amely az idők folyamán hű maradt hozzánk, megértette a mi törekvéseinket, a mi célkitűzéseinket és tudja azt, hogy ennek a lapnak minden sorából, minden mondatából a magyar föld népének őszinte szeretete dobog és hisszük, hogy ez a tábor továbbra is segíteni fog bennünket abban a harcban, amely még reánk vár és amelynek célja, hogy minden magyar megtalálja ezen a földön a maga boldogulását és elérjük Nagymagyarország feltámadását. A mezőgazdasági szeszipar kilátásai Bár a mezőgazdaság iparosításának a fontosságát a vezetőkörök is állandóan hangoztatják, mégis sajnálatosan tapasztalható, hogy a mezőgazdasági szesztermelés kérdését mindmáig nem sikerült megelégedésre rendezni. A magyar mezőgazdaság mai helyzetében kétségtelenül még jobban előtérbe nyomult a mezőgazdasági szesztermelés fejlesztésének az ügye és ezért nagy érdeklődésre tarthat számot az a tanulmány, amely ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Mezőgazdasági Közlöny karácsonyi számában Rédly Gyula tollából megjelent. A nagyszabású tanulmány a mezőgazdasági szesztermelés közgazdasági jelentőségének a méltatása után röviden vázolja mintegy száz évre visszamenően a mezőgazdasági szesztermelés szabályozását és védelmét. Majd rámutat a mai helyzetre és adatszerű pontossággal szántál be a szesztermelés alakulásáról az utóbbi években. Végül a szeszipar válságának okaival foglalkozik, megjelölve egyúttal az orvoslás módjait is, amit különösen az árkérdés rendezésében és a kontingens megváltoztatásában jelöl meg. A következő tanulmányban Juhos Lajos akadémiai tanár, a földbirtok hozadék becslésének a kialakulásával foglalkozik és érdekesen vetíti elénk a hozadék és a forgalmi ár szerinti földbecslés közötti különbséget. — Villax Ödön dr., a herefélék vetőmag minőségével kapcsolatban végzett vizsgálódásairól és kísérleteiről számol be, értékes gyakorlati útmutatásokat adva a gazdáknak. A kamarai közlemények rovata pedig teljes egészében közli Kállay Miklós földművelésügyi miniszter úrnak az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén elmondott érdekes beszédét. A változatos könyvismertetés és a világgazdasági helyzet legújabb alakulását bemutató Krónika zárja be az Országos Mezőgazdasági Kamara hivatalos közlönyének, a Mezőgazdasági Közlönynek karácsonyi számát. Mutatványszámot szívesen küld ingyen a szerkesztőség (Budapest, V., Szabadság-tér 10. szám). Küldeményeinek akadálytalan kézbertését szolgálja, ha azokra a címzett nevét, a rendeltetési helyet és a közelebbi lakcímet pontosait, tisztán és olvashatóan !- írja. Tízezer családot tenne kenyörtelenné az Állami Gépgyár megszüntetése A Népszövetség pénzügyi biztosának jelentése és a pártpolitika A népszövetségi megbízott legutóbbi jelentése Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről a megszokott alapossággal és szakszerűséggel taglalja országunk helyzetét az év utolsó negyedében. A pártpolitika ezúttal is a kormány ellen iparkodik kiélezni az ország nehéz helyzetéből merített megállapításokat. Mintha a mai kormány két és félhónapos működése alatt elmulasztotta volna mindezeknek a bajoknak a kiküszöbölését." A népszövetségi biztos jelentésében, amint az tulajdonképpen kötelessége is, drasztikus intézkedéseket követel a deficit kiküszöbölésére. Követeli az államvasutak erélyes átszervezését és az államigépgyárak megszüntetését és mindez az ő részéről egészen természetes és becsületes kötelességteljesítés. De magyar politikus szemében miért volna kedves és kívánatos, hogy az állami költségvetésben kegyetlen leépítések következzenek be? Hiszen az ilyenkegyetlen rendszabály nem lehetne egyéb, mint az állatul alkalmazottak nagymérvű elbocsátása és a tisztviselői járandóságok újabb és ismételt csökkentése. Ez azonban nem merőben állampénzügyi kérdés, hanem nagy horderejű szociális és gazdasági probléma, mert a fogyasztás és vásárlóképesség további csökkenését és újabb tömegek munkanélküliségét és keresetképtelenségét hozná magával egy ilyen kegyetlen leépítés. Ami pedig az Államvasutak deficitjének külföldi szakértő bevonásával leendő megszüntetését illeti, ez a követelés már annyiban teljesült, hogy a kormány egy külföldiszakértővel megvizsgáltató az Államvasutak működését. Különben maga a pénzügyi biztos is megállapítja, hogy a vasutak az egész világon deficitesek. Magyar politikus nem hagyhatja tovább figyelmen kívül azt az égbekiáltó igazságtalanságot, hogy az utódállamok a területeiken alkalmazásban állott vasutasokat minden nyugellátás nélkül bocsátották szélnek és ezzel a magyar Államvasutakra hárult sok-sok ezer vasutas nyugdíj terhe. A Máv deficitjét túlnyomó részében éppen ez a nyugdíjteher okozza. Az Állami Gépgyárak megszüntetése a pénzügyi megbízott szemében természetszerűleg egyszerű állampénzügyi kérdés és ha a deficites üzemet ki tudja kapcsoltatni az állami kezelésből, úgy az ő szempontjából egy deficites tételt sikerült eliminálnia. De reánk, magyarokra nézve, nem ilyen könnyű a kérdés. Először is a gyárak megszüntetése több, mint tízezernyi személyzet elbo- csátását jelentené és azoknak végkielégítése és nyugdíjellátása igen nagy összegeket emésztene fel. De ettől eltekintve, a magyar állam nem végezheti ki azt a nagyszerű, 70 esztendős dicsőséges múltra visszatekintő ipari üzemét, amely a lokomotivgyártás, a mezőgazdasági gépek gyártása terén világhírűvé tette az állami gépgyárást. Ennek a nagyszerű felszerelésnek, műszaki gyártási berendezésnek ócskavasként való elkótyavetyélése, egy világszerte versenyképes magyar gyártási ágnak egyszerű leállítása, az üzem működéséhez fűződő fontos nemzeti és gazdasági érdekek feláldozása úgy az országra, mint a kormányra nézve erkölcsi lehetetlenség. A Tyler-jelentések pártpolitikai feszegetése teljesen meddő. Magyarország kibontakozása a mai súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetből nem állampénzügyi probléma és nem oldható meg semmiféle fiskális intézkedéssel. Csak a gazdasági vérkeringés megindításától, a termelés, fogyasztás és forgalom fokozásától, kivitelünk erőteljes fejlesztésétől várható. A Gömbös-kormány egész tevékenysége a gazdasági életek élénkítésére, a termelési és gazdasági ágak bizalmának felélesztésére irányul. Az olasz kapcsolatok kimélyítése, az osztrák szerződés megkötése, a csehekkel való tárgyalás csak a kezdő lépések ezen az úton. Amit a saját erőnkből megtehetünk a magunk megmentésére, azt a kormány céltudatosan meg fogja tenni. Hadikárosultak és vitézségi érmesek adókedvezményei A hivatalos lap december 22-iki száma közölte a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a vitézségi érem birtokosai és a Károlycsapatkeresztesek adókedvezményei tárgyában kiadott kormányrendeletet. A hadirokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat és a Károly-csapatkereszteseket az érvényben lévő adótörvények kizárólag a rokkantellátási adónál részesítik kedvezményekben. A rokkantellátási adóról szóló 1925. évi XLVIII. törvénycikk szerint ugyanis a pénzbeli ellátásban részesülők, valamint a végkielégített hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák a rokkantellátási adó alól mentesek, a Károlycsapatkeresztesek pedig a rendes adótételeknek a felét fizetik. A kormány a nemzeti munkaterv egyik pontja szerint a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat, mint akik a világháború legsúlyosabb terhét viselik, messzebbmenő gondoskodásában kívánja részesíteni. Erre vonatkozólag külön törvényt fog a törvényhozás elé terjeszteni. Sürgősen kíván azonban gondoskodni arról,hogy már az 1933. év első napjától kezdve a hadiözvegyek, hadirokkantak és hadiárvák, valamint a vitézségi érem birtokosai, a Károly-csapat keresztes ele, a jelenleg érvényben lévő törvényes rendelkezééeken túlmenően — az államháztartás helyzeté- nek figyelembevételével — méltányos adókedvezményben részesíttessenek. A kormány ezúttal csak a legkevesebb jövedelemmel bíró hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint vitézségi érembirtokosokra és Károly-csapatkeresztesekre nézve tudott a megjelent rendeletben adókedvezményeket biztosítani, mert az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kedvezményt az összes érdekeltekre kiterjesszék. A rendelet a már említett igényjogosultakat a kedvezmény szempontjából különböző csoportokba sorozva, különböző kedvezményekben részesíti. Az egyik csoportosítás a kedvezményben részesíteni kívánt személyek terhére kivetett föld-, ház- és kereseti adó nagysága szerint történik. Nagyobb arányú kedvezményt kap az, akinél ezeknek az adóknak az összege 50 pengőnél kisebb; a kedvezmény aránya csökken azoknál, akiknél az adók összege 50 pengőnél több, de 100 pengőt nem ér el. Akinek az adója 100 pengőnél több, ez időszerint kedvezményben nem részesülhet. A másik csoportosítás a kedvezményekre rászorultság szerint történt. Kedvezményben részesülnek: a hadirokkantak, a hadiözvegyek, hadiárvák, továbbá azok, akik a vitézségi érem, vagy a Károly-csapatkereszt birtokosai. A kedvezmények mértéke a következő: 1. A 100 százalékos hadirokkant adójának 30 százalékát engedi el a rendelet, ha az előbb említett adók 3 összege 50 pengőnél kevesebb, 20 százalékát, ha az adó 50 pengőnél több, de 100 pengőnél kevesebb; 2. a 75 százalékos hadirokkant, valamint a hadiözvegy és hadiárva adójának 20 százaléka engedtetik el, ha az adó 50 pengőnél kevesebb és 10 százaléka, ha az adó 50 pengőnél több, de 100 pengőnél kevesebb; 3. az 50 százalékos és 25 százalékos hadirokkant, valamint a vitézségi érem és a Károly-csapatkereszt birtokosai részére a rendelet 10 százalékos adómérséklést biztosít, ha az adó öszszege 50 pengőn alul van. Ezek az adómérséklések a föld-, ház- és általános kereseti adók után járó állami, törvényhatósági és községi pótadókra is kiterjednek. A rendelet ezeken a kedvezményeken felül azokat a hadirokkantakat, akiket rokkantságuk iparuk folytatásában annyira meggátol, hogy amiatt eggyel több segédet kénytelenek tartani, még abban a kedvezményben is r£szesiti, hogy a rokkantságuk folytán alkalmazott segédet az általános kereseti adójuk megállapításánál figyelmen kívül hagyják. Gömbös Gyula januárban folytatja vidéki körútját Gömbös Gyula miniszterelnök a nagykőrösi, szolnoki, győri, szombathelyi és szegedi út után január hónapban újabb utazásokra készül. Január közepén folytatja vidéki propaganda útját, amelynek az újabb állomása Veszprém és Pécs lesz a Dunántúlon, a Tiszavidéken pedig Debrecen és Nyíregyháza. Párhuzamosan a vidéki utazásokkal, megkezdi a miniszterelnök a budapesti propaganda gyűléseket is. Sirius időjós közepes Hideg telet jósol 1933-ra Sinus időjós afféle régi-módi időjós, aki nem a Meteorológiai Intézet tudományos módszereivel, hanem a maga titokzatos eszközeivel, állapítja meg előre, hogy milyen lesz az időjárás az elkövetkező hónapokban. Mi — őszintén szólva — nem nagyon bízunk az ő időjóslásaiban. Az egyszeri pásztorembert juttatja eszünkbe, aki mindig pontosan megmondta, előre, hogy milyen idő lesz másnap. A gazdatiszt, aki sokáig az ő jóslásai szerint rendezte be gazdaságukban a munkát, egyszer végre csodálkozva megkérdezte az öreg pásztort, hogy micsoda, titkos tudománnyal rendelkezik, hogy ilyen pontosan meg tudja jövendölni az időt. Az öreg pásztor eleinte nem akarta elárulni titkát, de a gazdatiszt kapacitálásaira végre is kibökte: — Tudja, tekintetes uram, úgy van az, hogy én előre megnézem a kalendáriumban, hogy az mit mond. És amit az jövendöl, annak én mindig az ellenkezőjét jövendölöm. Mi Sirius mester jóslásaival szemben továbbra is a Meteorológiai Intézet biztos, tudományos módszereivel készülő jelentéseit ajánljuk olvasóinknak. Sirius időjós hozzánk beküldött hosszú jelentéséből annyit elárulunk, hogy ő a következő hónapokra „egy közepes hideg telet" állapit meg. Kedvünk volna megkontrázni az ő jóslatát és farkasorditó hideg telet jósolni vele szemben, azonban mint hogy ez sok szénbe, fába, pénzbe kerülne a falu népének, — inkább Siriusnak hiszünk. Hízzunk benne, hogy nem lesz nagy hideg és nem fogunk a fagytól sokat szenvedni a télen! — De azért jó lesz útrakeléskor mindig figyelni arra, hogy milyen időt jósol a Rádióban a Meteorológiai Intézet, mert az ő jóslása, mégis csak biztosabb. . ja/ évét