Új Barázda, 1933. december (15. évfolyam, 49-52. szám)

1933-12-03 / 49. szám

1533 december 3, vasárnap (UMRAZDá A hét politikai eseményei A képviselőház ülései. A gazdavédelmi javaslat meg­szavazása — Lord Rothermere angol-francia véd- és dacszövetséget hirdet A belföldi napi politika eseményeinek főtárgyai a gazdavédelmi javaslat és az egyetemi tüntetések voltak. Az utóbbi­val lapunk más helyén foglalkozunk, míg a gazdavédelmi javaslat parlamenti el­fogadását örömmel üdvözöljük. A gazdák mai elesettségében erélyes segítő kezet nyújtott a javaslattal a kormány és kü­lönösen a kis földművesek birtokát men­tette meg tulajdonosaik részére. Bízunk benne, hogy folytatólagos in­tézkedések is történnek majd az eladó­sodott mezőgazdák megmentése érdeké­ben, de különösen fontos, hogy a mező­­gazdasági jövedelem és a közterhek ará­nyosítása érdekében és az ipari cikkek árának leszállítása tekintetében sürgős intézkedések történjenek.­­ A képviselőház keddi ülését délután négy órakor nyitotta meg Almásy László elnök. A jelentések során közölte, hogy Meskó Zoltán az egyetemi tünte­tések ügyében napirend előtti felszóla­lásra kért engedélyt. A Ház az engedélyt nem adta meg. Az elnök ezután szavazásra tette fel Tompíts Rezső indítványát, mely szerint a Ház mától kezdve nyolcórás üléseken tárgyalja a gazda­védelmi javaslatot. A szavazás során az indítványt nagy több­séggel elfogadták. Esterházy Móric gróf a gazda­védelmi rendelet kiterjesztését kívánta az eladó­sodott egyházakra, iskolákra, valamint a védett birtokok hitelezőire is, mert az a kezes, aki obligót vállalt, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint maga az adós. Hangoztatta, hogy a felügyelet nem avatkozh­atik bele a védett birtok tényle­ges gazdálkodásába. Az export emelésében és a piacok meg­szerzésében van a segítés tulajdonképpeni módja. Arra kérte a minisztert, hogy a földbirtok valóságos jövedelmét vegyék alapul, mert a kataszteri tiszta jövede­lem negyvenszerese imaginárius szám. Az irányított termelés ellen beszélt ezután és azt állította, hogy az irányítás csak az export terén jogosult. Amíg a köz­terheket nem arányosítják, addig a gaz­dák komoly megsegítését nem lehet el­érni. Kérte a pénzügyminisztert, fogja­­m­eg az idegen valutára szóló zálogleve­lek hazahozatalából származó konjunk­turális hasznot. Sándor Pál azt állította, hogy a ren­delet a földbirtokosokat a teljesen leron­­csolódott egyéb társadalmi osztályok pénzéből akarja megsegíteni. A kicsi bir­tokok ugyanis kevésbé vannak eladósod­­va, mint a nagyok. Helyteleníti, hogy a rendeletet a miniszterelnök előzetesen nem tárgyaltatta le a 33-as bizottsággal. Kérte, hogy az adófizetési kedvezményt terjesszék ki a kereskedőkre és iparo­sokra, majd hosszasan bizonygatta, hogy a javaslat nem a bankok érdekeit szol­gálja. Létay Ernő bizonyította, hogy tévedés volna azt hinni, hogy a kormánypárt a gazda­védelmi rendelettől várja a gaz­dasági élet megjavítását. Csak annyit lehet, várni ettől az intézkedéstől, hogy egyelőre visszatér a rend és nyugalom. Ulain Ferenc beszédére válaszolva, kije­lentette, hogy a kötvényes rendezést je­len pillanatban lehetetlen keresztül vinni, mert ahhoz sokkal nagyobb tőke kellene, mint ehhez a javaslathoz. A ja­vaslat nem védi a bankok érdekeit, csu­pán a magánjog szabályait tiszteli, amely kimondja, hogy az adósnak fizetni kell. Örömmel üdvözölte a kamatcsök­kentést, amely a védett birtokok szem­pontjából négy százalékot, a nem védett birtokoknál pedig kettő és fél százalékot jelent. Ettől a fogyasztóképesség meg­növekedését és az általános helyzet ja­vulását lehet remélni. Arra kérte a pénz­ügyminisztert gondoskodjék arról, hogy a nem védett birtokoknál a gazdáktól ne követelhessenek túlzott törlesztéseket. A Tiszántúl helyzetéről beszélt ezután, amelyeket szerinte különleges védelem­ben kell részesíteni. A javaslatot elfo­gadta. Szeder Ferenc, majd Pintér László be­szélt. Pintér szerint túlzás azt állítani, hogy a gazdavédelmi javaslat megoldja a válságot, azt mondani azonban, hogy semmit sem hozott, nem lehet. Meggyőző­dése, hogy a mai gazdasági körülmények között az adósságok ügyét véglegesen elintézni nem lehet, mivel pedig ez a ja­vaslat olyan intézkedéseket hozott, amely­­lyel közelebb érünk a végleges megoldás felé, örömmel elfogadja. Griger Miklós után Fenyő Miksó sze­tárt fel és hangoztatta, hogy mindenki meg van győződve a mezőgazdasági vál­ság megoldásának szükségességéről. Meg akar azonban emlékezni Magyarország külföldi adósságairól is. A londoni kon­ferencia — állapította meg — minden­képpen meddő maradt, tehát megnyílt a jogunk, hogy a magunk dolgát most ön­álló elhatározással intézzük el. Helyes megoldásnak azt találná, hogy a rövid­­lejáratú adósága­inkat hosszúlejáratúra változtatnánk át, míg a Hosszúlejáratú hitelek és adósságok kamatterhét három és fél százalékban állapítanánk meg. Megadná a jogot a külföldi hitelezők­nek, hogy revideálják az ország helyze­tét és ha megállapítanák, hogy mezőgaz­dasági terményeink árai emelkedtek és külkereskedelmi mérlegünk javult, ak­kor ezt a kamatot felemelhetnénk, de legfeljebb öt százalékra. Ha ezek a kül­földi adósságok így rendeztettek, akkor majd sor kerülne a belföldi adósságok rendezésére is. Kétségtelen, hogy ez a mostani rendezés nem oldja meg a kér­dést és félni kell attól is, hogy két év múlva ismét újabb rendezéshez kell nyúlni. Az is bizonyos, hogy új hitelek­ről addig szó sem lehet, amíg a végleges rendezés meg nem történik. Ezt csak kötvényesítéssel tudná elképzelni és erre a célra kiváló szakemberünk is van Imrédy Béla személyében. Rendkívü­l fontosnak tartja a tárgyalás alatt lévő javaslatot és azt így elfogadja. Csupán arra kéri a kormányt, hogy a tízholdas kisbirtokokra megállapított kedvezménye­ket harminc holdig terjessze ki. A csütörtöki ülésen az első felszó­laló Simon András volt, aki a javas­latot nagyon üdvösnek tartja és a ja­vaslat legnagyobb eredményét a tíz holdon aluli kisgazdák megsegítésében látja. Dán Ferenc felszólalása után Kállay Miklós földművelésügyi minisz­ter állott fel­szólásra: — Megnyugtatóig hat a kormányra, hogy a felszólaló képviselők a rendelet célját megértették. Minden kérdés, amely az ügyben felmerül, nemcsak a pénzügy­­­miniszterre, hanem a kormány összessé­gére tartozik. Egyébként megállapítom, hogy mint egyszerű kormánypárti képvi­selő, évekkel ezelőtt én emeltem először­ szót a gazdaadósságok rendezése érdeké­ben. Nem hiszek Ulain pénzügyi terveze­teinek végrehajthatóságában, mert akik a kérdésnek szakértői, ellentmondanak neki. A kifogásolt 175 millió tizenöt év alatt lesz törlesztendő, az évi hozzájáru­lás a nemzeti jövedelemnek fél százaléka. Ezt az áldozatkészséget elvárhatjuk a közösségtől.­­ A képviselő úrnak azt válaszolom, menjen el vidékre és nézze meg ett a helyzetet, majd meglátja, hogy mire telik a falunak. Ez a gazdarendelet nem segít minden gazdán, de a rendeletet nem lehet egyesekhez alakítani, meg nem érdemelt és igazságtalan előnyöket senkinek sem lehet adni. A rendeleten sem a magyar gazdasági élet, sem a mezőgazdaság jobb értékesítése nem javul meg. Ilyen segítsé­get nem lehet végrehajtani, mert ez rom­bolással járna. A tőkét nem szabad meg­buktatni, hanem a közgazdasági élet szol­gálatába állítva, a mezőgazdaság céljaira is fel kell használni. A bankok tőkéjéhez nem lehet hozzányúlni, csak azt lehet kí­vánni, hogy ne kezeljék drágán a pénzt. Bejelentem a kormány nevében, hogy a kataszteri tiszta jövedelem értékhatárát egyes vidékekre megváltoztatjuk. Ezzel bi­zonyos aránytalanságot akarunk kikü­szöbölni. A tiszántúli gazdák 100 koronás kataszteri tiszta jövedelmének határát 250 pengőre emeljük fel. A védett bir­tokká nyilvánítási kérelmek határidejét meg fogjuk hosszabbítani. Hogy mennyi­vel, az azoktól a jelentésektől függ, ame­lyeket most várunk. Hangsúlyozom azon­ban, hogy a gazdák saját érdekükben siessenek az afölötti döntéssel, hogy él­nek-e a védettség jogával, vagy sem, mert hosszú ideig a lebonyolítást hozni nem le­het. Számos kérdést, amely itt elhangzott, a kormány megfontolás tárgyává tesz. A katasztrofális borsodi, abaúji termésered­mények késztették a kormányt arra, hogy a Tiszántúl érdekeivel külön foglalkozza­nak. Különböző szakemberekből álló bi­zottság sürgősen kimegy az érintett vi­dékre, a vidék helyzetének tanulmányo­zására, ezek tesznek majd javaslatot a megoldásra nézve, a többlt gazda kára nélkül. A tízmillió pengőre rugó és elő­vásárlási célokra kiszakított pénz azt je­lenti, hogy ha megmozdul a föld a régi tulajdonosok­­tól, akkor azt a földműves kezébe adjuk tovább. Én nem akarom a nagybirtokok elmúlását látni, de ha ilyen mégis megtörténik, úgy kerüljön az a föld a kisgazdák kezébe. Nem bírja meg a nemzet ereje, hogy itt bármit összerom­boljanak. Néhány iparcikk árát már le­szállítottam, a kartelizált ipari cikkek árát könnyű leszállítanunk, a szabadfor­galom iparcikkek árát azonban nem­ tud­juk könnyen megfogni. Az iparcikkek árának elszállításával a magyar mező­­gazdaság még nem menthető meg, nem menthető meg az adóztatással sem. Még ha a legolcsóbb külföldi árakra is leszál­lítjuk az iparcikkek árát, még akkor sem lesz gazdaságos a mezőgazdasági terme­lés, hanem az agrártermékek árát kell emelni. Olcsó cikkeket a fogyasztóközön­­ség drágán fizet. — Az Irányított gazdálkodás lesz az értékesítés új alapja. Nem szabad ezt le­becsülni, hiszen a dohány- és a cukorrépa­­termelésnél már meg­van. A cikória, a borsó és a magvak termelésénél is meg­van ez. Területcsökkentés nélkül kell a jobb értékesítést biztosítani. Boldog le­szek, ha ezt a gazdák csinálják. Úg­­do­lom azt, aki csak örökösen gáncsol, aki nem fekszik bele úgy egy kérdés tanulmá­nyozásába, mint egy diák a tanulásba, mielőtt a kérdéshez hozzászól. Akivel ed­dig beszéltem a rendeletről, mindenki azt mondotta, hogy többet nyújtott a rende­let, mint amennyit vártak. Ezt igaz meg­győződésből mondták, amit őszinte elis­meréssel veszek tudomásul és ennek tuda­tában nyugodtan bocsátom útnak a rende­letet. Éber Antal, Ulain pénzügyi tervéről azt mondja, hogy az nem egyéb, mint bű­vészmutatvány. Védelembe veszi a hitel­­szövetkezeteket, a kereskedőket, akiknek adóhátraléka számára legalább ötéves ka­matmentes részletfizetési kedvezményt kér. Szembeszáll az irányított gazdálko­dás tervével, azt mondja, hogy Purgly Emil miniszter korában a tengeri termesz­tésre való ösztönzéssel leszorította a ku­korica árát, a búzakivitel elrendelésével lehetetlenné tette, hogy a 14 pengős búzát kivihessék az országból, de amikor rá­jött arra, hogy kétmillió mázsával több a búza és az ár leesett 10 pengőre, akkor megengedte a kivitelt. Akik a tervgazdál­kodás mellett sürögnek, , azok azt akar­ják, hogy bennmaradjanak azok között a birtokosok között, akiknek termő­terüle­teit nem fogják szabályozni. Láng Lénárd a napirendhez szólva, a mezőgazdasági termékek alacsony árát tette szóvá. Azt kívánta, hogy a kormány vegye meg a búzakészletet és adja el kül­földön. Pénteken az ülés megnyitásakor, az elnök bejelentette, hogy december hó 13-án tárgyalja az összeférhetetlen­ségi bizottság Turchányi Egon és Eckh­ardt Tibor összeférhetetlenségi ügyét. Közölte, hogy Temple Rezső a gaz­dajavaslatok tárgyalásán nyolcórás ülés tartását indítványozza, ami felett kedden fog dönteni a­ Ház. Az első felszólaló Fábián Béla volt, aki azt követelte, hogy mindazok az állampolgárok, akiknek adóhátralékuk van és a folyó évi adókö­telezettségüknek eleget tesznek, tízéve a kamatmentes törlesztési kedvezményt kapjanak, továbbá, hogy a védett birtokok tulajdonosai — amennyiben a rendelet megjelenése óta új adósságokat csináltak — ne essenek a védelem kedvezménye alá. Tóth Pál nagyon helyesnek tartja azt, hogy a gazdákon segíteni akar a kor­mány, ami annál is inkább érthető, mert a magyar földön áll és épül fel az ország. Ezután Eckhardt Tibor beszélt. Az egész teherrendezés szerinte lényeges se­gítséget nem jelent a gazdatársadalom számára, viszont az államra nagy terhe­ket ró. — Érdemben most végre helyesen vonta le a kormány a megoldási lehetőségeket, — mondotta beszéde folyamán — de nem szabad megállítani a további segítség fo­lyamatát, mert ha van is olyan gazdaré­­teg, amely tehermentes, elég katasztrófa, hogy nagy számmal vannak eladósodott gazdák. Kizárólag a bank számára dolgo­zik a mai kamatok mellett a föld. A bir­tokos számára nem marad semmi. — A magánügy­ességi eljárásnak — folytatta — száz holdon aluli gazdáknál hivatalból költségmentesen kell megin­dulni, a kényszeregyességi eljárás elve az kell, hogy legyen, hogy megmaradjon a tulajdonos kezében a birtok. Nem követel­hető tőle több, mint a földjáradék, vagy­is holdanként egy m­étermázsa búza, mert a többi munkabér, jövedelem, amelyre a kisbirtokosnak megélhetés szempontjából van szüksége.­­ Szükség van a Nemzeti Bank hiva­talos kamatlábának jelentékeny leszállí­tására. Ez nem lehet több, mint három százalék. Ha a magyar államnak van 175 millió pengő pénze elveszett morató­riumra, akkor vállalhat 250 millió pengő kötelezettséget is egy végleges rendezés érdekében. Ez nemcsak a mezőgazdaságra hatna jótékonyan, hanem a gyáriparra és a kereskedelemre is. A fejlődő magyar gazdasági élet megindítására volna ez a mód alkalmas. A hosszúlejáratú adósság rendezése elmarad. Hogyan lehetséges, hogy a transzferkassza javára vígan foly­hatnak az árverések. Ezt az állandóan nyugtalanító jelenséget ki kell küszöbölni. Aránytalan nyerészkedését a záloglevél- üzletnek meg kell akadályozni. ■Ilakisits Géza szerint a falu ma lesü­­lyedt oda, ahol 60 évvel ezelőtt volt. Tá­madta a gyufakartelt, a cukorkartelt. A­ falusi lakosság már képtelen cukrot vásá­rolni. A búzának nincs ára, ennek elle­nére a kenyér drága. A mezőgazdasági válság oka a munkabérek leszállításával is magyarázható. A képviselőház legnagyobb érdeklő­désre számot tartó ülése november hó 29-én volt, mikor is megszavazta a Ház a gazdavédelmi javaslatot. Az ülés első szónoka Magyar Pál volt, ki hibáztatta, hogy a gazdavédelmi ren­delet parlamenti és bizottsági tárgyalás mellőzésével lépett életbe és hogy a pénzügyminiszter nem terjesztett el ügyben megfelelő statisztikai adatokat a Ház elé. Patacsi Dénes felelt Magyar Pál fel­szólalására és megállapította, hogy a ja­vaslat célja nem a végleges rendezés, ha­nem gyors segítségnyújtás. Kérte a vé­dettség kiterjesztését a falusi tanítóság, továbbá az iparosság és kereskedelem ré­szére és kamat- és adóhátralék fizetési könnyítéseket kért.

Next