Új Élet, 1970 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1970-02-10 / 3. szám
Újra megnyílt Bukarestben a Petőfi Sándor Művelődési Ház ünnepi hangulatban nyílt meg Bukarestben a Petőfi ***■ Sándor nevét viselő művelődési ház. Egy régi, szép hagyomány folytatója a Zalomit utcában levő magyar otthon, amely a főváros szívében nyújt szállást a kultúrának, ismeretterjesztésnek, és elősegíti a testvéri barátság elmélyítését a román néppel. A következetes pártpolitika újabb eredményét köszöntöttük a Petőfi Sándor Művelődési Ház megnyitásában és biztosak vagyunk abban, hogy célkitűzéseit rendre megvalósítja. A szépen, elegánsan berendezett Művelődési Ház vonzó keretet nyújt minden művészi tevékenységnek, szívesen találkoznak itt a Bukarestben élő magyarok. Az újonnan megnyílt Zalomit utcai kultúrház vezetősége gazdag műsort állított össze. Ebből a programból nem hiányoznak sem a kultúrmegnyilvánulások, sem az irodalmi és szavalóestek. Továbbá gondot fordítanak arra is, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású emberek szívesen látogassák a Művelődési Házat. A filmművészek bevonásával szakmai kör alakul, amely iránt a nagyközönség körében is jelentős az érdeklődés. Biztosak vagyunk abban, hogy a romániai magyaroknak ez az új, fővárosi fóruma minden téren teljesíti a hozzáfűzött reményeket. Az Új Élet szerkesztősége meleg szeretettel köszönti a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetőségét és további jó munkát kíván sokrétű tevékenységéhez. 2, Kónya László, a bukaresti Operabál érdemes művésze énekel 1, A megnyitó két bemondóját Alexa Ábramon ée Bírta Jónef 3, Balogh Éva, a kolozsvári magyar színház tagja szaval CifkNwsUkM (• Székelynávarhe- Imnvait kiállítása legalább Ballah Lajsanak, aki akár független művész BHQ — úgy kassá taxisaik a bukaresti szerkesztgségi életkas, mint a törzsvendég -----a kávéházban. Igen, gyakran magié tagat bennünket, megmutatja agy-kát munkéját, kassámat a tevékenységér*!, éjszának eseményeir*l, mint most is két frissen lesajlott kiállításáról. Mi is meglátogat- Juk, bizony ritkábban — s ezt máris sajnálom, sőt lelkiismeretajánlást is érsek miatta, mert meghívásban nem vall hiány. Parase, kicsiny és ssk kelvéres! műterme azért nagyon is jó ismeri a magam is tankja voltam azt Lajos néhány csendes „korszakváltásának", s rajaiéi és knémetssattól as akvarellig, legújabb és legfőbb műfajéig. Csenden, szerény embar, a kiállításait sem bája erősakkan adminisztrálni, csaknem „halkan" dolgozik, aaj és festűség síikéi — talán csért nem tattik még a helyére, csért asinálnak neki kals* rangot, nem is foglalkostatjak úgy, •hogy illenék. Mit is taá Balogh Lajos? M est a kérdést nem vetettek fal és nem anélgatnak el rajta, ideértve nemcsak a m* vésset karé tékát, ác a kritikusakat la. A lakásaman, éppen ssemkan aa írógépemmel, ah fkgg agy nagy méreti linémliteti, a Kasmásak. Nagyon érdekes kampasiaié, mintaa látogatómnak megakad rajta a ssame, de nekem meet fel kall állnom, hogy aáamanjek és megnészáltamát, alyan rég nem vettem iuni lérre a mats satet, s meghökkenve állapitom mag, hagy INS-aa, ráactava nyeleivee. Még korábbi — am fejkSs Is mnáam — 1959-ből velé két kisakk tunéja, mlaákette a asiki saénaesináláerél, esek sam kezelik el a vendégek figyelmét, fűként érdekes, némileg kínai meseré perepaktivájuk miatt. Akik látják, nagy művé esnek manáják saavaijekat, a a Kassásokat többen irigyelték rálam. Be Balogh Lajos abbahagyta később a Nnévésést , halas ser statt as akvanatka, sgossan kivételes k*h*l lahatoségokat sejtett mag benne, s aránylag »évii iá* alatt *easebesett agy kiállítást. Veit Is sikere meg nem is —est inkább a vissshangok hé tékára és nem a mennyiségére értem, mart velehagy csak as akvarellek meleg téansít, kens*séges hangulatát, a poétika* sasétkeselést emelték ki, illetve nem is emelték ki, hanem emlegették — s a f* kéváis, hogy mit is taá Balogh Lajos, mast nem merüst fel Igssán. Nem as éntelgem, hogy válasst sájak erre a kapitális kérdésre, de én Balogh Lajost nagy grafikusnak tartom, hatalmas lehetőségek korisentját semestem fel knémets seteiken és akvarelljeiben is, csupán a rajsznáását nem Utam még világosan, mert ennek az elbírálására valahogy nem a vott alkalmat, Isasán én komolyan. De tél a nagy, veneálk esszen fején, most már elvám hatná, hogy kritikánk komelyan számba vegye, nekem es as érái sem. Ezért érvenátem két legutóbbi kiállításának, mert ismét felhívta a figyelmet erre a szerény mfivéesre, aki késittünk él. (Lőrinczi) Erdészét (akvarell) kéthetenként megjelenő társadalmi és kulturális KÉPESLAP. Kiadja a Művelődési és Művészetügyi Állami Bizottság. Szerkesztőség: Marosvásárhely, Str. Sfaturilor 1.,telefon 5509. Kolozsvári fiókszerkesztőség: Piaţa Libertăţii 5., telefon 11550. Bukaresti fiókszerkesztőség: Piaţa Sclntea 1.» Of. postal 33. Telefon 177030. Előfizetési díj három hónapra 12 lej, fél évre 24 lej, egy évre 48 lej. Előfizetéseket felvesznek az üzemi és intézményi önkéntes sajtóterjesztők, postahivatalok és levélkésbenítők. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. SZERKESZTI A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG Készült a Scínteia Háza Nyomdaipari Kombinátban, Bukarest Címlapunk: Monica Ghiaţa és Matal Alazanaru, SSt. András Zászlós Demeter ajándék-élete című elbeszélésénél, filmváltozatában (Doi bărbaţi pentru o moarta)