Új Élet, 1945. december (1. évfolyam, 257-275. szám)

1945-12-04 / 259. szám

4 gg^^iSggBjMMMHHMSBBiBBStiCEWRS8H8BBlH! Harness beismeri, hogy a háború foly­­tatása mellett vo­l A napokban kezdték meg Budapesten Rajniss Ferenc bűnügyének tárgyalá­sát A vád ellen je, hogy múlt év októ­ber 15-én a rádióban felolvasott fegy­verszüneti proklamáció után igyeke­zett részben cikkeivel, részben erő­szakkal megakadályozni a fegyverszünet végrehajtását. Rajniss bevallja, hogy meggyőződé­­ses jobboldali volt. Később nyilvánvaló kényeiket szemérmetlenül letagad. Azt azonban elismeri, hogy a feg­yverieté h­frt mindig megakadá­lyozni igyekezett . Tisztességes volt az egész magyar­ságot odadobni, hogy megmentsen né­hány száz jobboldalit? — veti közbe az eln­ök. A tárgyalás folyik. r Elesd asszonyaid Befogtak egy szekeret és elindul­tak Révre. Mentek az anyák, lányok a tanítónő és mindazok, akik tudják, hogy az asszonyi munka éppen olyan építő és hasznos, akár a férfiemberé. Novemberi, havas-esős időben indul­tak meleg takarókba burkolózva át a Körösön, mert Réven várták őket a többi asszony testvérek, hogy megbe­széljék problémáikat, hogy összefogá­sukkal erősítsék meg munkait­ont­ju­kat. A folyó közepén voltak és a ló megmakacsolta magát, nem ment to­vább. Asszonyok vezették a szekeret és elakadtak. Előfordult ez már férfi vezetővel is. Unszolták a lovat, kér­ték, könyörögtek, de a makacs ló nem értette, hogy nekik kötelességük menni, ott kell legyenek időre tűzön­­vizen át. Ledobálták magukról a meleg pokrócokat és le a lábbelit. Mezítláb gázoltak át a vizen, most november derekán és elértek időben. Ezek az asszonyok gyűltek össze t.lesben kétszázötvened magukkal, hogy kiépítsék a jövő munkatervü­­­ket. Vezetőjük Bóna Sándorné, a Magyar Népi Szövetség elnöknője, aki ezt a címet nemcsak viseli, ha­nem elöljárója munkában a többi asszonyoknak is. — Testvéreim! Köszönöm, hogy el­jöttetek. — mondja Bona Sándorné a megjelenteknek, az elért eredmények a ti munkátok gyümölcse. Példaképül álltok a többi munkásasszonyok so­raiban. Nem elegendő, hogy lelkese­désből elindítsunk egy építőmunkát hit és erő kell hozzá, hogy be is fe­­jezzük. Nagy feladatot vállaltunk, részt kértünk az országépítésből, a békéért folyó harcból is. Teremtsünk békét a legszűkebb világunkban s ha ott azt megszereztük, könnyebben megóvhatjuk a külső világban is. Mi, a Magyar Népi Szövetség asszonyai kevesen voltunk eleinte, ma már büszkén tekintünk széles sorainkra. Szükség van mindenkire. Sorainkban kell lássunk minden anyát, mert cél­kitűzéseink gyermekeink jövőjének biztosítása, s ti leányok, akiké a jö­vő, nyújtsátok segítő kereteket. Bona Sándorné beszédének elhang­zása után Élesd asszonyai hitet tet­tek lelkesedésükkel vezetőjük mel­lett. Tóth Klára a MNSz titkára tartotta meg ezután helyi beszámolóját, majd Káldi Jolán tanítónő kérte a szülő­ket, hogy legyenek segítségére. Szűcs Margit, a nagyváradi MNSz kiküldöttje, megköszönte Élesd as­­­szonyainak azt a támogatást, amel­­­lyel a szervezet nehéz munkáját se­gítik. Nem elég gyermekeink sor­sáért aggódni, hanem harcolniok is kell jövőjük kiépítéséért. Élesd asszonyai ezt teljesíteni is fogják. GERGELY GIZI. } új arr Horco unk a reakciós iteietex ellen ImNor a rea - des üró aio^at ítélte @1, a síit fejem­ezték­ a feketézőt Az alábbi eset jellemzően világít rá arra, hogy a rosszhiszemű bírói eljárás hogyan akadályozza az or­szág demokratikus népének harcát a feketézés, a szabotázs és kártevés el­len. Egy olyan alsófokú bírói ítéle­tet semmisített meg a nagyváradi törvényszék, amely súlyosan megbün­tette egy szövetkezet vezetőit azért, mert harcoltak a feketézés ellen. A nagyváradi törvényszék ebben a sú­lyos bírói visszaélésben igazságot tett. De magunk részéről nem tart­juk elegendőnek a vádlottak felmen­tését. Tűrhetetlen az, hogy amikor az ország demokratikus rétegei erejük megfeszítésével küzdenek a fasisz­ta maradványok leleplezéséért, akkor ilyen nyilvánvaló igazságügyi vis­­­szaélést lehessen elkövetni. Bihar me­­gye demokratikus népe, de különö­sen Élesd lakossága, amelynek hat tiszteletreméltó szövetkezeti vezető­jét ítéli el ez a reakciós ítélet, köve­teli, hogy az illetékes igazságügyi szervek tegyék meg a szükséges lé­péseket a rosszhiszemű bíró eltávolí­tására, aki ítéletével bizonyságot tett arról, hogy tudatos kerékkötője a demokráciának. A nagyváradi törvényszék bíróit ugyanakkor elismerés illeti, hogy íté­letükkel nem csak visszaállították az igazságszolgáltatás tekintélyét, hanem egyben elítélték az alsóbb fokú bíró­ság döntését is. Az ügy előzményei a következők: Még október 16-án történt Élesden, hogy egy teherautó megállt a köz­ségben és az autót kisérő Krausz nevű egyén azután érdeklődött, hogy hová tudná elhelyezni rakományát az éj tartamára. Krausz éppen az élesdi Unió szö­vetkezet egyik vezetőjét szól­ítatta meg, aki egyúttal a Polgári Ellenőrző Bizottság tagja. A szövetkezeti veze­tő, aki sejtette, hogy számla nélkü­li csempészáruról van szó, látszólag be­lement a játékba és lerakatta a 40 láda ablaküveget kitevő rakományt az Unió szövetkezet raktárába. Krausz időközben megtudta, hogy a Polgári Ellenőrző Bizottság egyik tagjával áll szemben és kereket ol­dott. Azóta sem tudták megtalálni. Az Unió három vezetője, akik egyúttal a Polgári Ellenőrző Bizott­ság tagjai, azonnal értesítették az esetről a szigurancát, ahonnan azt az utasítást kapták, hogy egyelőre a nyomozás érdekében ne jelentsék semmilyen hatóságnál az esetet. Történt azután, hogy egy napon egy törvényszéki bizottság szállt ki az élesdi Unióhoz és megtalálták a 40 láda ablaküveget. A kiszállott törvényszéki bíró az árut lefoglalta és az Unió hat veze­tőjét egyenként 350 ezer lej pénzbír­ságra ítélte. A napokban volt a törvényszéki tárgyalás, ahol aztán felmentették a minden kétséget kizáróan törvénye­sen eljárt tisztviselőket. Az eset nagy visszatetszést váltott ki, mert a Polgári Ellenőrző Bizott­ság lelkes és fáradhatatlan munká­sait anélkül ítélték el, hogy módot engedtek volna igazuk bizonyítására. Ugyanakkor az igazi bűnösök, akik lelketlen spekulációikkal aláássák az ország gazdasági életét, nem nyerik el méltó büntetésüket. A besorolt nagyváradi tanerők Megírtuk már több alkalommal, hogy a Magyar Népi Szövetség mily fáradhatatlan szorgalommal igyeke­zett azon, hogy a kormány tisztázza és elismerje az Erdélyben működő magyar tanerők helyzetét. A Közok­tatásügyi minisztérium bizottsága közölte azoknak a tanároknak és ta­nárnőknek a neveit, akiket a kultusz­minisztérium besorolt a különböző nagyváradi iskoláknál. (A névsor még nem teljes.) A névsor a követ­kező: Nagyváradi római katolikus fiúfő­gimnázium: Szolcsányi Félix Szilágyi Domokos, Telepi Marcell, Sleib Már­ton, Wallner Viktor. Nagyváradi állami fiufőgimnázium: Follman Géza, Palczer Károly, Tarnói Károly, Klein Gyula, Shapira Gyula, András Ágoston, Bende Vilmos, dr Tarján Kristóf, Rózsa Jenő, Zádovszki Ágoston, Kovács László, Szinte Fe­renc, Lehoczky József, Paksi Kiss Sándor, Braun Ferenc. Nagyváradi római katolikus leány­főgimnázium: Bélteki Ferenc, Suck Mária, Hajdú Ilona, Zsulyevics Eleo­nóra, dr Bartalis Éva, Illyés M. Klo­­tild, Wächter M. Jozefa, Hajdú Gabriella, Adorján Valéria, Páll An­na, Rátvay Margit, Policsek Erzsébet. Nagyváradi 1. számú állami fiú­­gimnázium: Joó Sándor, Derzsy Zol­tán, Kegyes István, dr Kemény Jó­zsef, Ander Antal, özv. Gyengéné Vozáry Ilona, Péter Gyula. Nagyváradi 2. számú állami fiú­­gimnázium: Beyer Aurél, Buhl Korné­lia, Barcs Sándor, Mottl Román Pál. Nagyváradi Szent Vince római ka­tolikus leánygimnázium: dr Neme­­csek József, Ócskai Ferdinand­a, Keisler M. Joanna, Fark­asné Csajkos Mária, Heregi Narcissa, Soproni Szil­via. Nagyváradi református leánygim­názium: dr Vadászná László Margit, Vargha Éva, Joós Ibolya, Gálbor­ T""T" Erzsébet, Ambrus Gyula, Harsányi­­ Anna, Csernák Emilia. Nagyváradi állami leánygimná­zium: Kiss Margit, Anderné Varga Szerén, Firczné Beczkay Trma, Isztin Mária, Pappné Varga Ilona, Urszini Judit. Nagyváradi Immaculata római ka­tolikus leánygimnázium: dr Ópalotai János, Herczeg Mária, Csórikné Dá­vid Ilona, Lórencz M. Szabina, Sai­ler M. Elvira. Nagyváradi Immaculata római ka­­tolikus óvónőképzőintézet: Lendvai Erzsébet, Gusztus Anna, Horogh Má­ria, Éles Rozália. Nagyváradi állami tanitónőképző­­intézet: Papp András, özv. Muzsnainé Kedd, 1945. december 4. 9 AZ ARLUS HÍREI Az Arlus, a szovjetbarátok egye­­sülete orosz nyelvkurzust rendez, az érdeklődők bővebb felvilágosí­tást nyernek az ARLUS székházá­ban, Széchenyi­ tér, a volt rendőr­ inspektorátus épületében. A szovjetbarátok egyesülete lehe­tővé teszi Szovjetoroszország kiapad­­hatatlan szellemi forrásainak a meg­ismerését. Kérem közvetítse köszönetemet az ön által vezetett Szovjetbarátok Egyesületének baráti üdvözléséért. Az az igyekezetük, hogy szoros ba­rátságot hozzanak létre a Szovjet­­unió és Románia között, a mi or­szágunkban nagy megértéssel fog ta­lálkozni. (Sztálin távirata dr. Parhon, a romániai Szovjetbarátok Egyesüle­téhez.) * A romániai Szovjetbarátok Egye­sülete, anélkül, hogy teljes tudaté­­ban lenne, nagy szerepet játszott a romániai demokratikus erők egye­­sítésének munkájában, hogy meg­nyissa a romániai népek számára az utat a fejlődés és szabadság felé. (Visinszki — a Szovjetbarátok Egyesületének fogadó napján — Bu­karestben 1945 március 9-én.) Az egyetlen út az ország újjá­­építésére — az őszinte barátság a Szovjetunióval. Arlus: Az eszköz a demokratikus megvalósulások felé: a megismeré­se, megértése és szeretete a Szov­jetuniónak. Sidoveanu Mihail Bucuregu­, 1945 május hó. „Az őszinte barátság Szovjetorosz­­országgal, hozzájuttat bennünket rö­vid idő alatt a legjelentősebb esz­közökhöz, amelyekkel újraépíthet­­jük országunkat és biztos nyuga­­lomhoz jutunk, amelyre nagy szük­ségünk van országunk felépítésé­­nek munkájához. Az Arlus, amely egy szerencsés gondolatvilág forrá­sából fakadt és ahogy meg van al­kotva, meg van minden lehetősége, hogy kifejlődjön és fenntartsa a ba­rátságot a Szovjetunió és Románia között.“ Deák Erzsébet, Papp Sára, Székel­y Erzsébet, Wildt Erzsébet, Brosch Edi , dr Soós Rozália, Lukácsné Kraszniai Ilona, Beniczkiné Princzinger Valé­ria, Vinházné Buttinger Rozália, Kiss Magdolna, Kellner Adél, Hubay Er­zsébet. Nagyváradi állami kereskedelmi fiúközépiskola: Horváth Lajos, Kalas István, Mán Valdemár, Futó Aladár dr Vincze Lajos, Kuzsinczky Kálmán, Friedman Ferenc. Nagyváradi állami kereskedelmi leány középiskola: Szilágyi Rozália, László Laura, dr Bod Viola, Deasy Márta, Holder Etelka, Léhmann Mag­dolna, dr Vargáné Mottl Mária. * A román-maggyar barátság jegyében zajlott le Mar­gittán­ca MNSz nagygyűlése Margitta. Az elmúlt vasárnap dél­előtt népes gyűlés keretében tartot­ták meg a Marosvásárhelyi beszámo­lót a „Margit-szálló" nagytermében. A gyűlésen megjelent Merth­ Adri­án alezredes, Szabó Miklós szolga­­bíró, valamint az összes pártok és szervezetek képviseltették magukat. Nagy Lajos a margittai MNSz tit­kára nyitotta meg az ülést, Petvai Sámuelné a nők nevében üdvözölte a megjelenteket, a központ részéről Borsi József megyei szervező és Ba­logh László a mezőgazdasági alosz­tály vezetője voltak jelen. Balogh László ismertette, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, mint ilyen megszűnt és a Magyar Népi Szövetség keretében folytatja működését. A MNSz az összmagyar­­ságot átfogó szervezetében kell meg­találja helyét a kisgazda társadalom is, kérte a megjelent gazdákat hogy minél hamarabb demokratikus szel­lemben szervezzék újjá a gazdakörö­ket. — A marosvásárhelyi értekezlet után fordulatot vett országosan szer­vezetünk, mondotta Borsi József me­gyei szervező, a tanulságok új fegy­vert kell adjanak a kezünkbe, hogy problémáinkat gyorsabban meg tud­juk oldani, mint ahogyan ezt eddig tettük. Ezután Brebán József az ODA tit­kára román nyelvre fordította az el­hangzottakat és a margittai lakosság nevében megköszönte Martin Adrián alezredes támogatását a mezőgazda­­sági munkálatok elvégzéséhez. A hallgatóság nagy ovációban ré­szesítette a háziezred parancsnokait, aki román nyelven válaszolt a hoz­­záidézett szavakra

Next