Új Ember, 1989 (45. évfolyam, 1/2217-53/2268. szám)
1989-02-26 / 9. (2225.) szám
KATOLIKUS SZEMMEL A GAZDASÁGI ÉLET ERKÖLCSTANA, a Bajorországi Eichstamdt katolikus egyetemen az 1988/90-es tanévben közgazdasági kar kezdi meg működését. Az új tanszakon ötszáz hallgató végezheti tanulmányait Az egyik tantárgy a gazdasági élet és a vállalkozás erkölcstana lesz. A katolikus gazdasági szakemberek és szociológusok nagy jelentőségűnek tartják ennek az új tantárgynak a kezdeményezését. Rámutatnak, hogy az elméleti és gyakorlati szakembereknek legtöbb esetben eszükbe se jut felvetni a kérdést van-e hatása és jelentősége az erkölcsnek a gazdasági életben. Merőben anyagi és technikai folyamatokat látnak az emberi élet e területén. Legfeljebb utólag döbbennekrá — már akik rádöbbennek —, hogy a gazdasági kérdések erkölcs nélküli szemlélete visz bele nemzeteket, társadalmakat, országokat a katasztrófába. A huszonegyedik század tudományos oktatása, ha egy jobb és boldogabb kor eljövetelét akarja munkálni, nem nélkülözheti a gazdasági etika egyetemi szintű művelését, sem katolikus, sem bármely más főiskolákon. S ez alól hazánk, Magyarország sem kivétel. S. F. A FILLER BECSÜLETE?... Megyek az úton, utazom villamoson, buszon . Tíz-, húsz-, ötvenfilléresek — földön, betonon, padlón... Senki sem veszi fel őket. Nincs értékük. Én egyszer-másszorlehajolok értük. Nevetnek rajtam. Fiatalok... öreg vagyok? ... Szégyellem magam kicsinyességeimért. Bárnincs szükségem még asillérekre, de megbecsülöm a keveset is. Eszembe jut az evangéliumi tanítás. Péter sem hajolt le a garasért, amit aztán Jézus felvett, cseresznyét vásárolt érte, majd elszórta. Péter százszor hajolt le a cseresznyeszemekért. Mert az ehető volt... Hát ide jutottunk, ide jutott ez a társadalom is: iki-fét csak a jólétért ihajolna már meg — a jó falatokért, nem a fillérért, nem a cseresznyeszemekért ... Az elejtett fillérottmaradhat a földön, betonon, padlón .■ (fazekas) A 391-ES PARCELLA. Megdöbbentő képsorokat láttunk a közelmúltban a televízió képernyőjén a 301-es parcelláról A kietlen, gyommal benőtt területen több száz ember földi maradványa nyugszik, összekeverve az állatkertből idehozott tetemekkel. Leírhatatlan érzés kerítette a hatalmába a nézőt e képek láttán. Ez a „temető” a magyar történelem szégyene. Ilyen még nem volt, s remélhetőleg nem is lesz többé. Bűnösök és kivégzések mindig voltak, (az utóbbi talán egyszer megszűnik), de a kivégzettek holttestét már a rómaiak is kiadták a családnak. A madefálai vérengzés áldozatait katolikus pap temette közös sírba. 48 hős vértanúit sem ásták el, mint a kutyát — bár a kutyát is, ha elpusztul, fájdalommal temeti el a jó gazda. Nem a politikusok hamvait, de a gyilkosokét is ki kéne hántolni, s megadni a végtisztességet kulturált, európai módon. Az ember szabta halálbüntetés ne tartson a halál után is! S nyugodtan beláthatják az illetékesek, hogy a temetés még nem rehabilitálás... Gróf Batthyány Lajos hamvait, igaz lopva, de hallgatólagos beleegyezéssel eltemették a pesti ferenceseknél. Majd száz évvel később pedig, amikor primitív kezek kirabolták a Batthyány -kriptát, a helyreállítás után hatósági kérésre egy olyan temetőbe hívtak papot a beszentelést elvégezni, ahol egyházi szertartás még (vagy már, vagy már és még?) nem lehetséges. Meggyőződésünk, hogy 1956 áldozatait is megilleti a végtisztesség, s reméljük, hogy ezt végre meg is kapják. S ezzel végre jeltelen sírba dobjuk örökre a jeltelen sírok szégyenletes gyakorlatát. (szoffán) HIVATALRENDISÉG ... /A História című folyóirat 1988. évi 5. száma jó néhány tanulmányban foglalkozik a munkásság, parasztság és az iparosok múltbéli érdekvédelmi szervezeteivel. A katolikus olvasó számára rendkívül figyelemre méltó a Hivatásrendiség Magyarországon 1935—1945” című tanulmány Gergely Jenőtől. Nemcsak akitűnően szerkesztett História érdeklődő olvasói, de a katolikus olvasók jó része is csak itt olvashat jó pár évtized vitán először újra a pápai enciklikák nyomán létrejött olyan egykor, jelentős szervezetekről, mint az EMSZO (Egyházközösségi Munkás Szakosztályok), a KÁLOT (Katolikusok Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága) eszméiről, szervezeteirőlés fájdalmas sorsáról. A tudós szerző tárgyilagosan tájékoztat olyan mozgalmakról, melyek mellőzhetetlenek mind a politikai történetírásban, mind az egyháztörténetben. Egy-egy megállapítással kapcsolatban a katolikus egyháztörténetírásnak lehetnek fenntartásai vagy hiányérzetei is. Gergely Jenő írását illető ebbéli kritikánk legyen ugyanakkor figyelmeztetés, hogy nem várhatjuk másoktól azt — ezeknek a történelmi — egyháztörténeti fehér foltoknak a felszámolását —, ami a mi kötelességünk... H. GY. APAT ÉS TÍZPARANCSOLAT, örvendetes tény, hogy tisztuló jelenkorunkban a hit és a vallás nagyobb nyilvánosságot kap, mint az elmúlt évtizedek során. Ennek megfelelően lényegesen több publikáció, jelenik meg ebben a vonatkozásban, s e közlemények jelentős része rámutathat olyan hiányosságokra vagy hibákra is, amelyek a vallás háttérbe szorítása kapcsán jelentkeztek. Minden bizonnyal e témakör hosszú elszigeteltsége okozza, hogy egyes írások alapvető tájékozatlanságot árulnak el bizonyos egyházi kérdésekben. Népszerű napilapunk, a Magyar Nemzet 1989. február 3-i számának egyik cikke a „Pax Tourist” létrehozásáról (amely a pannonhalmi főapátság és a turizmus szervesebb kapcsolatát hivatott szolgálni) a következő címmel tudósít: „Kiket kalauzolnak az apátok?” Ez a cím és megjelölés eleve pontatlan. Apátok nincsenek az ősi kolostor falai között, csak egyetlen elöljáró, főpapi személyiség: a pannonhalmi főapát. A többi jelenlévő, működő pap benedekrendi (bencés) szerzetes vagy szerzetes tanár. A pannonhalmi főapátságon belül az idősek otthonában találhatunk világi papokat, akik az ország különböző egyházmegyéiben teljesítettek lelkipásztor szolgálatot, s most nyugállományukat töltik Pannonhalmán, is ,akik között elvétve előfordulhat egy-egy címzetes apát is (de ők már bizonyára senkit sem kalauzolnak), s így az újságcikk hitelesebben papokról vagy szerzetesekről tudósíthatna. A Nők Lapja egyébként előremutató glosszájában (Ismét a vallásról, 1989. február 4.) a záró mondatok a „Ne ölj!” parancsát a hatodik parancsolatként említik, holott a kőtáblák tanúsága szerint is ez az ötödik parancsolat. Az utóbbi időkben más közleményekben is többször cserélik össze az ötödik(Ne ölj!) és ahatodik (Ne paráználkodj!) parancsolatokat. Úgy véljük, a tények pontosabb ismerete és megfogalmazása nem mellőzhető ezen a területen sem. szeghalmi 2 újU# Egy közérdekű magánlevél püspökeinkhez Főtisztelendő Püspök Úri Nem akarom szaporítani sok munkáját, gondját, de úgy érzem, hogy mint kisebbségi papnak, éppen a „kisebbségek évében” kötelességem fölhívni a figyelmet a kisebbségekre, népcsoportokra. Nem tudom, hogy mennyire ismert a környező országokban a magyar anyanyelven történő és a sajátos hagyományokat őrző lelkipásztorkodás. Tudjuk, a megnehezült helyzetben, a nagy paphiány és bizonyos történelmi események következtében ma Magyarországon nagyon kevés helyen végzik a kisebbségek nyelvén a szentmisét és szolgáltatják ki a szentségeket. Kérjük, hogy a meginduló kibontakozásban erről se feledkezzenek meg: a papképzésben, megfelelő szervek, illetve személyek kijelölésével. A főpásztorok is szóljanak legalább néhány szót a kisebbségek nyelvén az ilyen területeken. Az anyaország példája — legalábbis nyugaton — biztosan hatni fog. Kis intézetünk, melyet az ősszel az osztrák tudományügyi miniszter nyitott meg, szívesen közvetít és nyújt segítséget. Szent Istvánról szóló tanácskozásunk után egy újabbat tervezünk kb. ilyen témával. Az anyanyelv és a sajátos kultúra megőrzése és kibontakoztatása a vallásos életben... A Szentatya újévi üzenete is kötelez bennünket erre, s mindennek idegenforgalmi szempontból is jelentősége lehetne. Megragadom az alkalmat, hogy egy egészen más témát is megemlítsek még, az ugyancsak újjászülető cserkészetet. 1946—48 között a Magyar Püspöki Kar akkori elnökének megbízásából a Cserkészszövetség vezetőségi tagja voltam, és ma is vezetek itt Burgenlandban magyar cserkészcsapatot. Ez az ifjúsági mozgalom világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartozik. Alapítója a 10 parancsolatot korszerűen az ifjúságra szabta, magyar viszonyokra pedig, az éppen 100 éve született Sík Sándor alkalmazta. Tudom, az egyháznak most sok más gondja van, a papok túlterheltek, de éppen a cserkészeti valláserkölcsi alapon az ifjúságra meg a helyi igényekre szabott gazdag programjával — világiak bevonásával oldható meg. A papok inkább fenntartók és a csapatok lelki vezetői legyenek. Úgy halljuk, hogy több irányzat is szervezkedik, és ha nem is olyan lényeges, hogy kik a központi vezetők, — mert a cserkészmunka elsősorban csapat- és őrsi keretben történik —, mégis kár volna, ha az egyház mindebből kimaradna. Márcsak azért is, mert kézenfekvő, hogy a cserkészmunka elsősorban az egyházközségek keretében induljon meg. Ezena téren is szívesen fölajánljuk segítségünket. Tisztelettel és szeretettel Galambos Iréneusz bencés tanár, alsóőri plébános, Burgenland A Pax Tourist bemutatkozik 1988 decemberében megállapodás jött létre a Ciklámen Tourist és a Pannonhalmi Főapátság között: a CT lemond a főapátság területén eddig végzett idegenforgalmi működésről a főapátság javára. Az idegenvezetést a Pannonhalmi Főapátság Idegenvezető Irodája (Pannonhalma, Vár u. 1. 9090) intézi. Reklámcímiként használjuk a Pax Tourist megnevezést. Az iroda jelenleg helyi tárlatvezetést biztosít, évente hat, ún. ünnepi hangversenyt (orgonahangversenyt) szervez, egyes csoportok kérhetnek ún. „kis hangversenyt”, azaz a vezetés közben kb. 10 perces orgonajátékért. Nem foglalkozunk tehát étkeztetéssel, szállásbiztosítással, még kevésbé utaztatással. A vendégfogadást és a zarándokgondozást tőlünk függetlenül egy-egy atya végzi. Amennyiben a zarándokcsoportok lelkipásztori gondoskodáson túl vezetést is kérnek, azt az iroda intézi. Természetesen az idegenvezetés, vendéglátás és zarándokgondozás között a legszorosabb együttműködés van, tehát a kérések akárhová érkeznek, a megfelelő helyre jutnak. Az iroda külső munkatársakat is alkalmaz a szervezésben és idegenvezetésben is. Az utóbibban fontos szerep jut diákjainknak. A korábbiakkal egybevetve talán annyi fontosabb változás történt, hogy ha egy csoport „szakvezetést” kér, akkor a kérelmezőkkel való (levél vagy telefon) megbeszélés alapján az érdeklődésüknek megfelelő, alaposabb, szakszerűbb vezetést kaphatnak. Ezt azonban legalább egy hónappal korábban kérniök kell (Polán Hildebrandtól, Pannonhalma, Vár u. 1. 9090, telefon: 96/70-022). P. H. Lelkigyakorlatok Leányfalun Két hónapos korszerűsítési éskarbantartási szünet után március 3-án, pénteken, újra indítjuk a lelkigyakorlatok sorozatát Leányfalun. Ebben a technikai szünetben oldottuk meg a hatszemélyes felvonó beépítését. Az idősebbek és mozgássérültek részéről oly sokszor elhangzott óhaj most megvalósult, és ezután már jobb kedvvel indulhat neki a buzgó lélek, hogy egy étkezés, vagy akár séta után a földszintről a harmadik emeletre jusson a kápolnába egy kis szentséglátogatásra. Most egy gombnyomással eléri azt, amihez eddig közel hatvan lépcsőt kellett meglépnie. A felvonó beépítésének költségeit a Jézus Szíve Népleányok kanadai közössége vállalta. A munka előkészítése és szervezése a Lelkigyakorlatos Otthon „házi kivitelezésében” történt igen nagy gondok árán. Minden áldozatot ezúton is megköszönünk. A kényszerszünet teljes kihasználására beütemeztük másik nagy gondunk megoldását: az étterem megnagyobbítását és a tetőszerkezet felújítását. Házunk iránti igények felmérésében ugyanis mind jobban kiderült, hogy az étterem bővítésével sok gondot oldhatnánk meg. Elsősorban az étkeztetésben, hiszen elég gyakran nagyobb csoportokat kell asztalhoz ültetnünk, amiket a kis ebédlő nem tudott befogadni. De a most kétszeresére növekedett étterem hasznosnak bizonyul olyankor is, amikor egy-egy előadásra nagyobb számú csoportot kell elhelyeznünk. Szeretnénk bizonyos újításokat bevezetni a lelkigyakorlatok munkatervében és rendjében is. A múlt esztendőben külön hangsúlyt helyeztünk a világi apostolok és lelkipásztori kisegítők lelki felkészítésére. Nem volt könnyű ezeknek a csoportoknak szervezése, de ahol az egyházmegyei központok is besegítettek, ott szépen összejött a megfelelő létszám. A lelki felkészülés és megalapozás okvetlen szükséges az összhang megteremtésére a lelkipásztorok és munkatársaik között. Ezt sok lelkipásztor megértette és örömmel hozta el képviselő testületét, vagy apostol-csoportját. A világi apostolok és lelkipásztori kisegítők lelki felkészítése továbbra is elsőrangú célkitűzése Lelkigyakorlatos Házunknak. Ebben az évben 14 lelkigyakorlatot tervezünk külön ezzel a céllal. Szeretnénk segítségére lenni azoknak a fiatal családoknak, akik szívesen eljönnének házaspári lelkigyakorlatra, ha gyermekeiket valahol biztonságba helyezhetnék. Házunk szívesen magára vállalja a „megőrzés” feladatát; vannak önként jelentkező jótevő testvérek, akik itt házunkban foglalkoznak a gyermekekkel napközben, hogy a lelkigyakorlatozó szülőket tehermentesítsék. Ilyen családi lelkigyakorlatnak állítottunk be öt hétvégét „szülők gyermekekkel” címszó alatt. Ezek a lelkigyakorlatok kizárólag hét végén vannak, péntek déltől vasárnap estig. A csoportok szervezésénél ügyelnünk kell lehetőség szerint arra, hogy egy-egy hétvégén hasonló korú gyermekek jöjjenek össze. Ezért kérjük a gyermekek életkorát jelezni. A gyermekek életkorának figyelembevételével előfordulhat, hogy esetleg változtatnunk kell az igényelt időponton. A felajánlott új terminus azonban csak az alábbi dátumok egyike lehet, az évi tervnek megfelelően: Március 17—19 (péntek—vasárnap); május 26—28 (péntek—vasárnap); június 23—25 (péntek—vasárnap); október 7—8 (szombat—vasárnap); december 15—17 (péntek—vasárnap). Ha a szülőkkel iskolás gyermekek jönnek, hozzák magukkal a szükséges tanszereiket is, hogy az itteni időt felhasználva készülhessenek el a hétfői feladatokkal, így nem kell feleslegesen sürgetni a vasárnapi hazautazást. Mint újdonságot, megemlítjük még azt a két lelkigyakorlatot, amit német nyelven Rendezünk németajkú nemzetiségeink részére: márc. 3—8-ig a pilisszentiváni híveknek, és dec. 13—18-ig más németajkú egyházközségeknek, az illető plébániák szervezésében. Ez évben a váci egyházmegye papi lelkigyakorlatán kívül aug. 7—11-ig, és aug. 21—25-ig rendezünk papi lelkigyakorlatot. Ezekre a Lelkigyakorlatos ház címén kell jelentkezni. Közöljük az első két munkahónap Lelkigyakorlatos rendjét: Március 8—13-ig házaspárok 40 év felett, egyházmegyeközi; március 10—13-ig Bp. Szent Anna plébánia; március 13—17-ig Gyömrő, Plébánia; március 17—21-ig nem szentségi házasságban élők, egyházmegyeközi; március 17—19-ig szülők gyermekekkel; március 21—24-ig férfiak — egyházmegyeközi; március 24—28-ig nők húsvéti lelkigyakorlata — egyházmegyeközi; március 28—ápr. 1-ig nők — foglalt; ápr. 1—4-ig képviselőtestület — Béke Királynője plébánia; ápr. 4—8-ig foglalt; ápr. 8—10-ig képviselőtestület, Tófej plébánia; ápr. 10—14-ig képviselőtestület, Sóskút plébánia; ápr. 14—17-ig foglalt; ápr. 17—22-ig férfiak, Hajdúdorogi egyházmegye és Miskolci gör. kat. Apostoli Kormányzóság; ápr. 22—24-ig egyházközségi munkatársak, foglalt; ápr. 24—29-ig nők. Hajdúdorogi gör. kat. egyházmegye és Miskolci Kormányzóság; ápr. 24—máj. 7-ig foglalt. Sajnálattal közöljük, amint ez a jelen gazdasági helyzetből önként adódik *—, hogy a napi térítési díjat 300,— Ft-ravoltunk kénytelenek emelni. Nem keresők és gyermekek 150,— Ft-ot fizetnek. Kérjük ezúton is a szervezőket és a lelkigyakorlatra jelentkezőket, hogy a létszámokat a kezdés előtt egy hónappal rendezzék és jelentsék házunknak. Az utolsó napokra halasztódó visszalépések nem kis kárt jelentenek lelkileg, meg anyagilag is. (Cím: Lelkigyakorlatos Ház 2016 Leányfalu, Móricz Zs. u. 141.) Koroncz László igazgató