Új Ember, 2003 (59. évfolyam, 1/2840-52/2890. szám)
2003-04-06 / 14. (2853.) szám
– 2003. április 6. Élő egyház Bagdad katolikus érseke a lakosság szenvedéseiről Az ötvenhat éves, libanoni származású főpásztor, Jean Benjamin Sleiman érsektelefonon számolt be tapasztalatairól az olasz La Repubblica című lapnak. „Az emberek remélik, hogy mielőbb véget ér ez a pokol. Egyes városrészekben a március 21-éről 22-ére virradó éjszaka iszonyatosak voltak a légicsapások." Az érsek szerint az amerikaiak főként fontos objektumokra sújtanak le, ám amikor egy várost bombáznak, nehéz megkímélni azt, ami a térségben található. Arra a közbevetésre, hogy a pápa ezt a háborút rendkívül fenyegetőnek tartja az emberiség jövője számára, a bagdadi római katolikus érsek azt válaszolta: „Ez kétségtelenül igaz, és nemcsak Irak, hanem számos más ország sorsa forog kockán, amint a nemzetközi kapcsolatok is súlyos válságba kerültek. A háború nem fogja megoldani a problémákat, sőt, még nagyobb károkat okoz majd. A Közel-Kelet öszszetett világ, amelyben annyiféle mentalitás, kultúra és világnézet szövődik egymásba és ezt külső szemlélő nem képes megítélni. A Közel-Kelet ebből a háborúból teljesen feldúlva kerül ki, és ennek jelei máris mutatkoznak, például Egyiptomban, ahol a lakosság másként gondolkodik, mint az ország vezetése." Sleiman érsek az interjúban beszélt arról a félelméről is, hogy a háború következtében megerősödnek a fundamentalista törekvések, amelyek súlyos veszélyt jelentenek a világ számára. (VR/MK) Európa jövője: közös felelősség és lehetőség A fenti témáról tanácskoztak a Szlovéniában rendezett szimpózium résztvevői március 21-22-én. A konferenciát a Közép- és Kelet-Európai Társadalometikai Egyesület szervezte. Az egyesület - amelynek vezetője az Ausztriában és Csehországban oktató professzor, Helmut Reneckl - célja a közép- és keleteurópai kommunista rendszerek bukása utáni társadalmak helyzetének feltérképezése, a problémák megoldásának keresése, mégpedig a katolikus társadalmi tanításból kiindulva. A konferencián tizenegy ország csaknem száz résztvevője előadást hallhatott a közös Európa keresztény gyökereiről, a keresztény egyházaknak az Európai Unióban betöltött szerepéről, a kulturális, gazdasági, politikai és társadalmi különbségekről és lehetőségekről. A tanácskozás fontos része volt az egyes országok képviselőinek tájékoztatója hazájuk társadalmi helyzetéről, egyházairól, feladatairól. Magyarországról Rosta Gergely (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) számolt be. Az előadók és a hozzászólók egyetértettek abban, hogy minden nehézség ellenére nagy lehetőség előtt áll egész Európa - nemcsak a csatlakozás előtt álló, hanem az EU-hoz tartozó országok is. Az igazságosság, béke és szabadság alapján felépített, „újjáalakított" Európa olyan „álom", olyan feladat, amely elől nem térhet ki senki, különösen a keresztények nem. Politikusoknak, tudósoknak, művészeknek, tanároknak és médiaszakembereknek közös a felelősségük. Egy valóban szabad, a modern demokrácia alapján álló Európa nem építhető fel az erkölcsi értékrend és a vallási tradíciók figyelembevétele nélkül. Közép- és Kelet-Európa politikusainak a nyílt, őszinte párbeszéd szellemében kell megbeszélniük a felmerülő vitás kérdéseket. A tanácskozás résztvevői közös nyilatkozatban kötelezték el magukat arra, hogy munkahelyükön, szűkebb és tágabb közösségükben ebben a szellemben dolgoznak. (MK) • • • HÍREK • • • HÍREK • • • HÍREK • • • HÍREK •• • HÍREK • • • HÍREK • • • HÍREK • • • A PÁPA MEGRENDÜLT Megrendülten és gondterhelten figyeli II. János Pál pápa az iraki háborús híreket, de minden más vérontás hírét is a világ más részein. A március 26-i általános kihallgatáson arra szólította ismét a hívőket: imádkozzanak a békéért. Ajánlotta továbbá a zarándokhelyek felkeresését és ott a rózsafüzér imádkozását a békéért. (Kathpress) ENCIKLIKA AZ EUCHARISZTIÁRÓL Következő körlevele az eucharisztiáról fog szólni - jelentette be március 30-án II. János Pál pápa -, és azt nagycsütörtökön írja alá. Idén a papokhoz írt hagyományos levél ezért elmarad, illetve ez az enciklika szól a papsághoz és rajtuk keresztül az egyház minden tagjához. A dokumentum a szentség lényegét foglalja össze: Jézus az eucharisztiában hagyta az egyházra halálának és feltámadásának élő megjelenítését. Az Élet kenyere az igazi manna, mely Isten népének tápláléka az élet „pusztai vándorlásában." (Zenit) „A HÁBORÚVAL NAGYPÉNTEK ÉRKEZETT EL” Olaszországban a katolikus szervezetek is tüntetnek a békéért. Fáklyákkal, éjszakai imavirrasztással, böjttel. A pápa háborúellenes magatartása mozgósította az olasz katolikusokat - írta az Il Giornale március 21-i száma. Rómában százezer ember, a katolikus munkásszervezet (ACLI) fáklyás menete ilyen táblákkal haladt: „Soha többé háborút! Soha többé terrorizmust!" Torino bíboros érseke, Severino Poletto elrendelte a harangozást. A velencei Szent Márk-székesegyház harangjai is megszólaltak. Sok helyütt éjjel-nappal nyitva vannak a templomok, hogy fogadják a békéért imádkozókat. Rómában a Szent Egyed Közösség addig tart békeimaőrséget a Santa Maria in Trastevere-templomban, amíg tart az iraki háború. Pietro Brollo udinei érsek kijelentette: „A háború kitörésével megkezdődött nagypéntek." (Kathpress) IMA A BÉKÉÉRT Karl Lehmann bíboros, a német püspöki konferencia elnöke március 21- én imafelhívással fordult a német keresztényekhez. „Háború idején a keresztények Jézusra és szenvedéseire tekintenek, és reményt, erőt merítenek keresztútjából" - olvassuk a felhívásban. A német katolikus és evangélikus tábori püspök nyilatkozatában a háborút a politika kudarcának nevezték. (KNA) MAGYAR-OSZTRÁK-CSEH KÖZÖS NYILATKOZAT A három ország Justitia et Pax bizottságai közös nyilatkozata a nemzetközi jogba ütköző katonai akciónak nevezi az iraki háborút. Osztják a Justitia et Pax Pápai Tanács állásfoglalását, és sajnálják az európai országok egységes háborúellenes állásfoglalásának hiányát. A polgári lakosság védelmét hangsúlyozzák, és a jövőre vonatkozóan az ENSZ konfliktusmegoldó képességének erősítését. (Kathpress) TERÉZ ANYA NŐVÉREI BAGDADBAN A „Szeretet Misszionáriusai" kongregáció négy tagja, akik 22 iraki árva intézetét tartják fenn, Bagdadban maradtak - jelentette az Ucannews ázsiai katolikus hírügynökség. (KNA) TUCCI BÍBOROS A LEGFONTOSABB TEENDŐKRŐL Roberto Pucci jezsuita bíboros, a pápa korábbi útimarsallja és a Vatikáni Rádió egykori igazgatója azt tartja most a legfontosabbnak, hogy amíg az iraki háború tart, gondoskodni kell a gyors humanitárius segítségről, a hadifoglyok státusának tiszteletben tartásáról és az olyan hírszolgálat kerüléséről, mintha a háború egy labdarúgó-mérkőzés volna. (Zenit) HITOKTATÁS NÉMETORSZÁGBAN A német kultuszminiszterek március 21-i konferenciáján megállapították, hogy az egyházak iskolai hitoktatásán részt vevő diákok száma az elmúlt tíz évben lényegében nem csökkent, országos átlagban öt százalék. Németországban nem beiratkozni kell az iskolai hitoktatásra, hanem ki lehet iratkozni. (KNA) TIMOTHY RADCLIFFE SZÉGYENE A domonkos rend kilenc éven át - 2001 nyaráig - volt általános főnöke, az angol Timothy Radcliffe úgy nyilatkozott a párizsi La Croix-nak, hogy szégyelli hazája részvételét az Irak elleni háborúban. Egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy Tony Blair valóban erkölcsileg megengedhető módon döntött Nagy-Britannia részvételéről a háborúban. Nagyon szomorúnak tartja Bush felfogását, mely szerint mindenki, aki nem támogatja a háborút, Isten ellensége. Bushra és Huszeinre egyaránt vonatkozik a bibliai szó: Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. (Kathpress) MÉDIA - IGAZSÁG ÉS SZOLIDARITÁS A pápa március 26-án fogadta a Pápai Médiatanács közgyűlésének tagjait. A pápa emlékeztetett a - nagy elődje, XXIII. János pápa által kibocsátott - Pacem in fern's kezdetű enciklikára, amely a tisztességes és elfogulatlan tájékoztatást morális kötelességnek tartja. A közgyűlés tagjai keményen bírálták az iraki háborúról megjelent híradásokat. Miloslav Vlk bíboros így nyilatkozott: nagy fájdalmat okoz nekem, hogy a médiumok, különösen a televíziók az emberek szenvedését propagandacélokra használják. Ezen mindenképpen változtatni kell. (KAP/MNK) AMERIKAI LUTHERÁNUSOK A PÁPÁNÁL II. János Pál pápa március 24-én köszöntötte az amerikai lutheránus egyház küldöttségének tagjait, akik ökumenikus utazást tesznek Isztambul, Róma, Canterbury városokba. A Szentatya leszögezte: a keresztények közötti teljes egység keresése olyan kötelesség, amely magából az Úr imájából fakad. A pápa örömmel emlékeztetett a két egyház által 1999-ben aláírt, a megigazulás tanára vonatkozó közös nyilatkozatra. Ennek szellemében tovább kell fejleszteni a szeretetközösség lelkiségét, közösen imádkozva, közös tanúságot téve az evangéliumról. Veszélyekkel és bizonytalanságokkal teli világunkban minden keresztény arra kapott meghívást, hogy együttesen hirdesse Isten országának értékeit. Az elmúlt napok eseményei ezt a kötelességünket egyre sürgetőbbé teszik. (VR/MK) ÚJ EGYHÁZMEGYÉK SZLOVÁKIÁBAN A szlovákiai püspöki konferencia legutóbbi, szepeskáptalani ülésén kezdeményezte a Pozsony-nagyszombati Főegyházmegye kettéosztását pozsonyi és nagyszombati egyházmegyére. A szomszéd egyházmegyék felé a határok változatlanok maradnak, a két egyházmegye közötti határt további tárgyalások során alakítják ki. A görög katolikus egyházszervezet egy harmadik eparchiával bővül, Eperjesen és Kassán kívül Pozsony székhellyel. Az eperjesi és kassai eparchia határa megegyezne az állami körzethatárokkal, a pozsonyi eparchia joghatósága pedig kiterjedne az ország többi területén élő görög katolikus hívőkre. A változások természetesen csak szentszéki jóváhagyás után lépnek életbe. Legutóbb 1995-ben változott az egyházszervezet Szlovákiában. Akkor hozta létre a Szentszék másodikként a kassai érseki tartományt Szepes és Rozsnyó egyházmegyéket rendelve suffraganeus egyházmegyéivé. Akkor lett a Nagyszombati Főegyházmegye neve Pozsonynagyszombati Főegyházmegye. Szlovákia 5,4 millió lakosából a 2001-es népszámláláskor több mint 3,7 millió (68,9%) vallotta magát katolikusnak. A görög katolikusok száma 220 000 (4,1%). (Kathpress) TOMAS HALIK AZ IDEI KÖNIG-DÍJAS A Cseh Keresztény Akadémia elnöke, Tomas Halik prágai teológus, a szociológia professzora kapta idén a „König bíboros-díjat". A „Communio et Progressio" alapítvány kuratóriuma 1992 óta adja ki évente a díjat. Az 1948-ban született Tomas Halik a Charta 77 ellenállás aktív tagja volt, és a hetvenes években döntött úgy, hogy a földalatti egyházban pappá lesz. 1978-ban Erfurtban szentelték titokban pappá. (Kathpress) HANS HERMANN GROER BÍBOROS HALÁLA A Bécsi Főegyházmegye 1986 és 1995 között volt érseke, Hans Hermann Groer bíboros március 23-án, nyolcvannegyedik életévében a sanktpölteni kórházban daganatos betegség következtében elhunyt. Pár nappal előbb meglátogatta a beteget Franz König bíboros és Christoph Schönborn jelenlegi bécsi bíboros érsek. Hans Hermann Groer 1919. október 13-án Bécsben született, 1942-ben szentelték pappá, 1974-ben lépett a bencés rendbe. Miután fiatalkori homoszexuális vádak érték, amelyeket sohasem ismert be, lemondott érseki tisztéről. König bíboros utódjának halála alkalmából arra kért mindenkit, tartózkodjanak attól, hogy a régi sebeket felszakítsák. (Kathpress) Katolikus újságírók a háborúról A Katolikus Újságírók Nemzetközi Szövetsége (UCIP) március 25-én állásfoglalást hozott nyilvánosságra az Irak ellen folyó háborúval kapcsolatban. Az UCIP tagjai, különösen azok, akik az Egyesült Államokban és a vele szövetséges országokban illetve a Közel-Keleten dolgoznak, mélységesen aggódnak a háború súlyos következményei: ártatlan emberek szenvedése és halála, a világörökség pusztulása, a gyűlölet, az intolerancia és a népek közötti meg nem értés állandósulása miatt. A háború semmiképpen sem megfelelő és nem is célravezető eszköze a konfliktusok megoldásának - szögezi le az UCIP állásfoglalása - hozzátéve, hogy kizárólag a nemzetközi jog és a megkötött egyezmények lehetnek a világ békéjének és stabilitásának biztosítékai. A katolikus újságírók kifejezik sajnálkozásukat, amiért számos médium illetve újságíró felrúgja a sajtóetika és az emberiesség alapvető követelményeit, és a minél nagyobb haszon megszerzése érdekében showműsorként közvetítik a háborút. Az UCIP meggyőződése, hogy az újságírói függetlenség és szabadság nem nélkülözheti a felelősséget és a lelkiismeretességet. A média minden résztvevőjének azon kell fáradoznia, hogy közreműködjék a béke, a jólét és az igazságosság megvalósulásában a világon. A világ katolikus újságírói II. János Pál pápának a háború és a belőle következő szenvedés elkerülésére irányuló erőfeszítéseihez kívánnak csatlakozni nyilatkozatukkal. Ima az „új mártírokért" A Szent Egyed Közösség a nagyhét szerdáján a Magyar Szentek templomában (1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 1. - a Petőfi híd budai hídfőjénél) ökumenikus imádságot tart az „új mártírok" emlékére, akik a XX. században és napjainkban életüket adták az Evangélium hirdetése közben vagy a rájuk bízottak iránti hűségből. A róluk való emlékezésben már a passió és a húsvét titkait szemlélhetjük. Az ő keresztjeik Krisztus keresztje mellett ott emelkednek öt kontinens megannyi golgotáján, de életükkel és halálukkal már a Feltámadottról tanúskodnak. A szertartáson jelen lesznek olyan papok, szerzetesek, szerzetesnők, lelkészek, akik az előző évtizedekben Magyarországon szenvedtek üldözést hitükért. Homíliát mond: Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek. Röviden ■ Háborúban is emberi jogok. II. János Pál pápa a tábori lelkészek vatikáni nemzetközi konferenciájához intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a „legelkeseredettebb harcok idején is lehetséges, sőt kötelesség az ellenfél méltóságát, különösen a civil lakosság emberi méltóságát tisztelni. A konferencián 34 tábori püspökség képviselője vett részt. (Kathpress) ■ Az IRAKI HÁBORÚ ÚJ TERRORHULLÁMHOZ vezethet. Jean- Louis Tauran érsek szerint az iraki háború újabb terrorista akciókat indíthat el. Az érsek ezt a Famiglia Cristiana katolikus hetilapnak nyilatkozta. Az iszlám és a kereszténység közötti párbeszéd nagy kárt szenvedett - mondta. Az iszlám világban amúgy is van egy olyan felfogás, amely szerint a kereszténység azonos az észak-atlanti világgal, ezért sokan a „tizedik keresztes háborúról” beszélnek. A Vatikán „külügyminisztere” hangsúlyozta: a nemzetközi jogi elvek is sérültek, hiszen az Egyesült Nemzetek Chartája leszögezi, hogy a háború nem lehet a konfliktusok megoldásának eszköze. (KAP/MK) ■ Chirac közel-keleti konferenciát javasol. Jacques Chirac francia elnök II. János Pál pápához intézett levelében március 24-én azt javasolta, hogy a Vatikán és Franciaország működjék együtt a nemzetközi jog, igazságosság és a népek közötti párbeszéd érdekében. Chirac a La Croix-ban nyilvánosságra hozott levélben sajnálatát fejezi ki az iraki háború miatt. Megköszöni a Szentatya fáradhatatlan küzdelmét a békéért. A francia elnök sürgeti levelében az Egyesült Nemzetek Szervezetének erősítését és a nemzetközi jog tiszteletben tartását, valamint egy jól előkészített közel-keleti konferencia megtartását. (Kathpress) ■ Venezuelai környező Madonna. A venezuelai Ultimas Noticias című lap szerint az iraki háború kezdete előtti napokban Caracasban a Bélén kollégium katolikus iskola kápolnájában állítólag napokig könnyezett egy Mária-szobor, amelyet három évvel ezelőtt Németországból hoztak a venezuelai fővárosba. (KNA)