Új Ember, 2017 (73. évfolyam, 2/3568-53/3619. szám)

2017-11-19 / 47. (3613.) szám

ujember.hu ujember@ujember.hu MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA LXXIII. évf. 47. (3613.) 2017. november 19. Ára 195 Ft • 1 euró Magyar főpásztorok „ad limina" látogatásra készülnek Rómába Interjú Mohos Gáborral, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárával Az „ad limina apostolorum" a főpost- Mit jelent, hogy a püspökök ad limina látogatásra torok szabályos időközönkénti kötelező készülnek? látogatása Rómában, hogy ott egyház- ------------------------------------------------------------------------------------­megyéjükért imádkozzanak, és találkoz­­­ Minden ország püspökei meghatározott­­anak a Szentatyával. A Magyar Katok­­ időközönként ellátogatnak Rómába a Szeni­­kus Püspöki Konferencia (MKPK) tagja­ atyához, Szent Péter utódához. Az „ad limina" inak látogatására november 20. és 24. egy latin kifejezés, a „küszöb" szóból szárma­­között kerül sor. Mohos Gáborral, az zsk. MKPK titkárával beszélgettünk. (Folytatás a 7. oldalon.) BBte őz iigh. !<■*■ [UNK] r fmSMf f­ifh­íya Karizmák ébredése 6. oldal Emmauszi úton A családok empatikus egyházi szolgálatáról 9. oldal Megoldódik a rejtély I. János Pál pápa haláláról all. oldalon így „kisebbedem" Jean Vanier visszavonul pihenni szívrohama után 8. oldal HM* Az Eucharisztia jegyében Papi rekollekció Esztergomban Papi rekollekciót tartottak Esztergomban november 8-9- én kétszázhetven szerzetes, pap és szeminarista részvé­telével. Jelen volt és beszédet mondott mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás és Piero Marini érsek, a Nem­zetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsá­nak elnöke. A két nap a 2020-as Nem­zetközi Eucharisztikus Kong­resszusra való felkészülés je­gyében telt, hazánk egész terü­letéről, valamint a határokon túlról is érkeztek résztvevők. November 8-án, szerdán Fábry Kornél köszöntő szavai után Kocsis Imre foglalta össze az Eucharisztikus Kongres­­­szus jelmondatának - „Min­den forrásom belőled fakad" - biblikus teológiáját. Ezt követően Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucha­risztikus Kongresszusok Pá­pai Tanácsának elnöke beszélt a kongresszusok hagyomá­nyáról és történetéről, vala­mint azokról az euchariszti­kus felismerésekről, amelyek­hez a kongresszusok temati­kái vagy épp jelmondatai ve­zettek. A XIX. század közepe táján az európai országokban - és fő­ként Franciaországban - rend­kívüli fejlődésnek indultak az Eucharisztia tiszteletének elő­mozdítását célzó kezdeménye­zések. Az eucharisztikus lelki­ség megújulása az ipari forra­dalmat követő társadalmi válto­zások ellenhatásaként a szent­­ségimádást és a Jézus Krisztus­sal, az Oltáriszentségben elrejtő­ző Istennel való kiengesztelő­­dést helyezte a középpontba. (Folytatás a 3. oldalon.) ADJON LEHETŐSÉGET A KÖZEL-KELETI má w KERESZTÉNYEKNEK jill. Boldoggá avatják Brenner Jánost Ferenc pápa november 8-án kihallgatáson fogad­a­ta Angelo Amato bíborost, Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektu­sát, akit meghatalmazott nyolc dekrétum közzété­telére, melyekben két vér­tanúság, valamint hat Is­ten szolgája hősies eré­nyeinek elismerése szere­pel. A két vértanú közül az egyik a magyar Brenner János rábakethelyi káplán (született 1931. december 27-én), aki a hit védelmé­ben, az Oltáriszentséget védelmezve halt meg 1957. december 15-én - olvasható a Vatikáni Sajtószol­gálat közleményében. Székely János, a Szombathe­lyi Egyházmegye püspöke, a Vatikáni Rádió munkatársai­tól értesült a jó hírről. A roma zarándoklat alkalmából ép­pen az olaszországi San Da­­mianóban tartott felfelé a hegyre, amikor elérték telefo­non. „Hatalmas öröm és ajándék ez az egyházmegye számára" - mondta lelkesen a püspök. Elmesélte, hogy Brenner Jánost vértanúságától fogva sokan szentnek tartották. A kommu­nizmus idején nem lehetett ki­fejezni ezt, de az emberek szí­vében ott élt iránta a tisztelet. (Folytatás a 6. oldalon.)­ ­ Életéből kiragyog Krisztus Beszélgetés a Szent Erzsébet Rózsája díj idei kitüntetettjével A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén a kilenc­­venhárom éves Kisfalusi Ilona M. Klavéria nővért, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának tagját tüntette ki a Szent Erzsébet Rózsája díjjal. Vele beszélgetünk. Ön igen fiatalon, tizenhat éves korában fejezte ki szándékát, hogy csatlakozik a Miasszo­nyunkról nevezett Kalocsai Isko­lanővérek Társulatához, de a fel­oszlatás állandó veszélye miatt csak 1949-ben tette első fogadal­mát. Soha nem is akart más len­ni, csak Krisztus menyasszonya? - Az egészségem gyenge volt, egymás után értek a legkü­lönbözőbb betegségek, nem is mertem arra gondolni, hogy majd valamikor családom le­gyen. A bátyám, János mindig papnak készült, de csak har­mincnyolc éves korában szentel­ték fel, mert hat évig katonásko­dott a háborúban. Sokat fohász­kodott azért, hogy apáca legyek, mert akkor lesz neki megbízha­tó gazdasszonya. Bár görögka­tolikus pap volt, soha nem gon­dolt a nősülésre. Volt egy uno­katestvérünk, aki Amerikában élt, ő szerzetes nővér lett, és kül­dözgette haza a fényképeket. Kislánykoromban János bátyám mindig mutogatta nekem, nézd csak, milyen szép apáca lenne belőled. Én még a seprűvel is megkergettem, hagyj engem bé­kén, hogy lennék én apáca! Mindig azt gondoltam, hogy szerzetes nővérnek csak a jám­bor lányok jelentkeznek, én vi­szont nagyon szeleburdi gyerek voltam. (Folytatás a 9. oldalon.) Mindig azt gondoltam, hogy szerzetes nővérnek csak a jámbor lányok jelentkeznek én viszont nagyon szeleburdi gyerek voltam

Next